Mindenki nyugodjon meg, továbbra is az utcát fűtjük

Óriási a zűrzavar a lakosságnak szánt energiakorszerűsítési támogatások körül. Bár az épületek energiahatékonysági javítását célzó támogatási konstrukciók korábban népszerűek voltak Magyarországon, fontosságukat nehéz lenne vitatni, és Uniós források el is lettek különítve a célra, a kormány az utolsó pillanatban egy meglepő húzással

A korábban elkülönített közel 90 milliárd forint helyett most úgy tűnik, egyáltalán nem lesz vissza nem térítendő támogatás a lakóépületek korszerűsítésére, mivel inkább az összes pénzt a középületekre fordítanák.

Ehelyett 100 milliárdot adna a kormány kamatmentes hitel formájában, de szakértők szerint ez nem lesz elég csábító az embernek többségének, akiknek egyáltalán nincs megtakarításuk. Örülhet viszont például a TEK, ami 1,78 milliárdból kap új napelemeket és fűtést, illetve a vállalkozók, akik kivitelezik majd a költséges beruházásokat. 

Ködösítés és kamuindokok Lázártól

Ősszel robbantotta az energiahatékonyság-bombát Lázár János, amikor egy konferencián bejelentette: uniós pénzből nem lesz Magyarországon lakossági energia-korszerűsítési program. Illetve valami lesz, csak a korábbinál sokkal kevésbé vonzó formában. A bejelentés azonnal felborzolta a kedélyeket a szakmai szervezeteknél és a azoknál, akik évek óta azért tologatják a felújítást, mert erre a lehetőségre vártak.

Energiahatékony épületekre kb. 450 milliárd forintot kapott az ország, amelyet különböző operatív programokon keresztül lehet lehívni. Ebbe eredetileg bekalkulálták a közintézmények, a lakosság és a vállalkozások által felhasználható, visszatérítendő és nem visszatérítendő összegeket is. Ehhez képest Lázárék most úgy módosították a terveket, hogy

a lakosságnak pedig marad a hitelfelvétel. A Miniszterelnökség azzal indokolta az új irányt, hogy az állam dologi kiadásait minél gyorsabban csökkenteni kell, majd a későbbiekben hozzátett még ezt-azt. Elmondta például, hogy uniós forrást egyébként sem lehet vissza nem térítendő lakossági támogatás formájában lehívni, illetve hogy nem szándékoznak ingyen adni semmit, mert az rossz irányba vinné a társadalmat.

Kihátráltak, de nem értjük, miért

Ezekkel a kijelentésekkel csak annyi probléma van, hogy csak kis részben fedik a valóságot és több ponton ellentmondanak az EU, sőt még a kormány korábbi álláspontjának is:

• A középületek energetikai korszerűsítésének nem álltak útjában a lakossági támogatások, az előbbi célra ugyanis mindentől függetlenül elkülönítettek közel 140 milliárd forintot 2020-ig. A két dolgot eredetileg egymástól függetlenül akarták támogatni.
• Igazából fel lehet használni vissza nem térítendő lakossági támogatásra az uniós pénzt, csak nem közvetlen formában, vagyis az Európai Bizottság nem fog Géza bácsinak átutalni félmillió forintot új ablakra. Géza bácsi úgy kaphatná meg mégis a félmilliót, ha létrehoznának egy állami alapot, ami közvetítőként ékelődik be az Unió és az egyéni ügyfelek közé. Erre számos országban van példa, és Magyarország is csinált már ilyet. A lehetőséget időközben Brüsszelből is megerősítették, sőt kifejezetten hangsúlyozták a lakossági támogatás szükségességét.
• Az pedig végképp teljesen abszurd, hogy Lázár az ingyen adott támogatás rossz üzenetére hivatkozik, mivel az állam saját, költségvetésből finanszírozott energiahatékonysági programjában, az Otthon Melegében is lehetett pályázni vissza nem térítendő támogatásra. És ha már itt tartunk: a kormány egyik kiemelt célja a rezsicsökkentés, ennek pedig aligha képzelhetnénk el hatékonyabb módját az energiahatékony lakásfelújításnál.

Mindezt figyelembe véve egyáltalán nem egyértelmű, miért hátrált ki a kormány a vissza nem térítendő támogatások mögül. Mivel a saját érveik inkább kifogásoknak tűnnek, beindultak a spekulációk a témában.

Például, hogy a kormány minél több uniós forrás lehívásán igyekszik, hogy az idei 2200-2300 milliárdos kifizetési ütem ne szakadjon be hirtelen 1200-1300 milliárdra, mert ez magával húzná a gazdaságot – a lehívást pedig úgy lehet a legjobban megpörgetni, ha nem új pályázatokat írnak ki, hanem már végigfutott projekteket, például középület-felújítási kereteket bővítenek utólag.

Így nézett volna ki 

Azt a bizonyos 450 milliárdot eredetileg öt különböző operatív program között osztották szét. Legnagyobb részét, 204 milliárdot belőle a GINOP-ba, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programba sorolták, de 181 milliárd jutott a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programba is.

Az a bizonyos 88,7 milliárd forintnyi, vissza nem térítendő lakossági támogatást is a KEHOP-ba különítették el – és igazából a mai napig ott van, mivel a kormány Brüsszelben egyelőre nem kezdeményezte a partnerségi megállapodás módosítását, amire az operatív programok alapulnak. Ehhez jött volna hozzá 130 milliárd szintén lakossági, de visszatérítendő támogatás, 20 milliárd távhőrendszerek korszerűsítésére, 74 milliárd a kkv-nak és összesen 138,9 milliárd vissza nem térítendő támogatás a középületek energiahatékony felújítására.

Ingyenpénz helyett kamatmentes hitel

Aztán okóberben Lázár János egy gazdasági konferencián meglepetésszerűen előrukkolt vele, hogy a lakossági támogatások vissza nem térítendő részét inkább átcsoportosítják a közintézményeknek, mivel ez szolgálja a legjobban a közérdeket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter persze sietett kiemelni, ez nem jelenti azt, hogy elfeledkeznének az embererekről, hiszen azért lesz számukra vissza nem térítendő támogatás. Azóta az is kiderült, hogy ennek összege 100 milliárd forint lesz, és nagyon kedvező hitelkonstrukcióban lehet majd hozzájutni.

A pontos feltételekről kérdeztük a Miniszterelnökséget, de nem kaptunk választ. Amit eddig tudni lehet, az alapján a következőképpen rajzolták át támogatási rendszert: nyáron még úgy volt, a lakásfelújításokhoz 45 százalék önrész vállalásával lehet 40 százaléknyi vissza nem térítendőt kérni, a maradék 15 százalékot pedig kedvezményes hitelből adná a kormány. Ez most úgy módosul, hogy

A hitel állítólag kamatmentes kölcsön lesz, de azért mégiscsak hitel, és ez sokakat elbátortalaníthat. A háztartások többségét persze már az első verzió is kizárta az önrész miatt, mivel becslések szerint a magyarok mintegy 80 százalékának nincs megtakarítása. Az új terv viszont azokat is elrettentheti, akiknek volna valamennyi pénzük erre a célra, viszont ódzkodnak a hitelfelvételtől, szakértők ezek után nem is várnak elsöprő érdeklődést az otthonszigetelés iránt.

Fontos lenne spórolni

Pedig igény az volna rá, a korábbi hasonló programokban mind a tervezettnél hamarabb kimerültek a pénzügyi keretek az élénk érdeklődés miatt. És szükség is volna rá, az energetikával foglalkozó szakmai szervezetek számításai szerint a lakóépületek energiahatékonyabbá tétele nem kizárólag az egyének megsegítéséről szól, hanem nemzetstratégiai érdek. Nemrég ezt még a kormány is így gondolhatta, az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűztek ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t.

Magyarország erősen függ az orosz gáztól, melynek jelentős részét téli fűtésre használjuk. A függést kétféleképpen tudjuk csökkenteni: belföldi energiatermeléssel és belföldi energiaspórolással. Az energiatermelés irányába Paks2-vel történnek lépések, bár trükkösen ezt úgy sikerül megoldani, hogy az orosz függés továbbra is marad egy gigantikus hitel formájában. Spórolásban viszont nem járunk élen, ami több szempontból is baj: egyrészt az emberek nagy része folyamatosan az ablakon dobja ki a pénzt amikor rosszul szigetelt lakásait fűti télen, másrészt ez a pazarló gyakorlat a szén-dioxid-kibocsátási célokkal is szembe megy.

Isteni befektetés lenne

Jó-jó, de legalább a középületeink energiahatékonyak lesznek, azzal is sokra megyünk, nem? Sajnos nem annyira. Magyarország primer energiafogyasztásának egyharmadát a lakóépületek fűtése és melegvíz-felhasználása teszi ki, a kétharmados serpenyőben viszont nem csak a középületek vannak, hanem a teljes ipar, mezőgazdaság és közlekedés is. A középületek összességében a töredékét eszik a lakóépületeknek energiából.

Ehhez képest úgy tűnik, a kormány igen komolyan veszi a középületek korszerűsítését, nemrég derült ki például, hogy a

Szeptemberben megítélt keretük 490 millió forint volt, ezt növelték most több mint háromszorosára.

Az Energiaklub számításai szerint ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát, évi 152 PJ-t megspórolhatnánk. De ha nem megyünk ilyen messzire, és a beruházásoknak szigorú gazdaságossági követelményt támasztunk, akkor is megtakaríthatnánk 117 PJ-t, ami az ország energiafogyasztásának több mint 10 százaléka, éves szinten hatalmas összeg. Különösen jól jönne a magyaroknak, akik jövedelmük több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra. Egyes számítások szerint a háztartások nagy része számára egy teljes nyílászárócsere és hőszigetelés jobban megtérülne, mint a hosszútávú banki lekötés.

Stratégiai hiba nem élni a lehetőséggel

Egy jól eltalált energiahatékonysági program ráadásul a gazdaságot is pörgetheti. Az Energiaklub számításai szerint a gazdaságos potenciált kiaknázó felújítási hullám 2400 milliárdos beruházást generálna. Ha ezt 2020-ig ütemeznék be, akkor évente kb. 160 ezer háztartásnak kellene korszerűsítenie, ez egy alacsonynak számító 30 százalékos állami (vagyis nagyrészt uniós) támogatással évi 85 milliárdjába kerülne a kormánynak.

Ilyen jó lehetőség erre, mint a 2014-2020-as Uniós fejlesztési ciklus pedig aligha lesz még egy a közeljövőben, ezért tűnik stratégiai hibának, ha nem jön be a kormány számítása, és az emberek nem rohannak majd hitelt felvenni az ablakcseréhez. A jelenlegi modellben ugyanis valószínűleg nemhogy az elméleti lehetőségeket, de még a pár hónapja kitűzött, szerényebb 38 PJ-os megtakarítást is elfelejthetjük.

Külön érdekes, hogy a Századvég kormányközeli elemzőintézet is most rukkolt elő egy közleménnyel  a témában. Ők is az energiahatékonysági potenciál kiaknázásának fontosságát hangsúlyozzák, igaz, jóval alacsonyabbra, 70-80 PJ-ra lövik be az épületek felújításával elérhető szintet. A szerdán kiadott dokumentumban ugyanakkor nem tesznek említést az energiapolitikai fordulatról. 

Talán még van remény

Az Uniótól kapott pénzek felhasználását nem túl szigorúan, de azért az Unió is ellenőrzi. Ennek első lépése az operatív programok jóváhagyása Brüsszelben. A KEHOP előző verzióját, amelyben még ott volt a 88,7 milliárd a lakosságnak, már egyszer elfogadták, és Energiaklubos forrásunk szerint

A magyar energiaügyi szervezetek úgy tudják, a kormány ezt még nem tette meg, épp ezért a szakma reménykedik benne, hogy a tervek még módosulhatnak. Rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, hogy mi a vissza nem térítendő támogatások megszüntetésének valós oka, mivel az eddig támasztott kifogások senkinek nem tűntek meggyőzőnek, de nem osztottak meg velünk új magyarázatot. Azt is megkérdeztük, kezdeményezték-e már Brüsszelben a módosításokat, illetve hogy mikorra várhatóak az első pályázati kiírások, de ezekre sem kaptunk érdemi választ, csak hogy a GINOP 2016-os keretének elfogadása folyamatban van.

Az MSZP-s Tóth Bertalan országgyűlési képviselő is intézett írásbeli kérdést a témában az NFM-hez, de neki is kitérő választ adtak csütörtök délután a minisztériumból. Tóth arra lett volna kíváncsi, hogy a mostani hercehurca miatt csúsznak-e a kiírások, de ennek megválaszolása helyett annyit közöltek vele, hogy az Otthon Melege program egyik alrészének keretét 10 milliárdról 11,8 milliárdra növelik. A programban 447 lakóközösség pályázott sikeresen. Magyarországon 3,5 millió lakóépület van.