Gyerekmunka lehet a telefonjában

Azt mindenki tudja, hogy honnan jönnek az okostelefonok: Ázsiából, azon belül is nagy részük Kínából. De honnan jönnek a dolgok, amik belemennek a mobilokba? Az akkumulátorban használt kobalt például főleg Afrikából, Kongóból, egy része pedig olyan illegális bányákból, ahol gyerekeket dolgoztatnak. Legalábbis ezt állítja az Amnesty International legfrissebb jelentése.

Kongó a világ legnagyobb kobaltkitermelője, évente úgy 67 ezer tonnát bányásznak ki. Ennek 80 százalékát nagy bányavállalatok csinálják, amiknél azért, ha nem is európai mércével mérve, de van munkajog meg munkabiztonság. A maradék 20 százalékát viszont az ország 150 ezer illegális bányájából szedik ki, mindenféle ellenőrzés nélkül, így

Az Amnesty és az African Resource Watch nevű civil szervezet szerint pedig az okostelefon gyártók egyik legnagyobb beszállítója, a kínai Huayou Cobalt Co. ilyen bányákból is vesz kobaltot, ami aztán a zsebünkben lévő telefonokban köt ki. 2008-ban egyszer már kiderült, hogy a cég vesz a zugbányákból, de akkor azt mondta, ez után figyelni fog, és csak kereskedőktől vesz majd kobaltot. A jelentés szerint ennek ellenére nem nagyon változott a helyzet az elmúlt 8 évben, és még mindig kerül olyan alapanyag a telefonunkba, amit gyerekek bányásznak. 

A baj az, hogy ezt nagyon nehéz kiszűrni, mert annyira hosszú és sokszereplős a termelési lánc, hogy a végső vásárló, az elektronikai cég még ha akarná, sem tudná biztosan visszakövetni, hogy honnan van a nyersanyag a termékéhez. A Samsung képviselője a Bloomberg hírportál kérdésére például azt mondta, hogy kétévente írásos jelentést kér a beszállítóitól, hogy betartják-e az emberi jogi, környezetvédelmi és munkajogi előírásokat, de ezen kívül gyakorlatilag lehetetlen visszakövetni, hogy a kobalt, amit megvesz, honnan jön.