Irán visszavág a nagy pisztáciaháborúban

Tudja, hogy kik lehetnek a legnagyobb nyertesei annak, hogy az Egyesült Államok és az EU két hete feloldották a gazdasági szankciókat Irán ellen? Nem, nem az autósok, bár tény, hogy az, hogy Irán is adhat már el olajat mindenkinek, még inkább lent tartja az olaj árát. Hanem

Lehet, hogy nem is sejtette, de a pisztácia piacán egy ádáz harc dúl Irán és Kalifornia termelői között, a nagypolitika pedig, ami eddig az amerikaiakat segítette, most az irániaknak osztott lapot, ami felrázhatja a pisztácia piacát.

A nagy pisztáciaharc

Irán és az Egyesült Államok között sok komoly konfliktus van, amiből az egyik legkevésbé ismert az, hogy ez a két ország verseng folyamatosan a világ legnagyobb pisztáciaexportőrének címéért. Ez a két ország a világ pisztácia exportjának 70-80 százalékáért felel és egyenként nagyjából 1,3 milliárd dollárnyi, vagyis 372 milliárd forintnyi pisztáciát adtak el szerte a világon.

A mai Irán területén már a Krisztus előtti ötödik században is termesztettek pisztáciát, az itteni zöld magok pedig a szakértők és ínyencek szerint a legjobbak a világon. Az elmúlt száz évben Irán már a világ legnagyobb exportőrének is számított, miközben az Egyesült Államokban a 70-es évek végéig nem is nagyon termesztettek pisztáciát. Aztán a világpolitika mindent megváltoztatott.

Iránban 1979-ben az iszlamista forradalom elsöpörte az amerikaiakkal szövetséges sah uralmát, ha pedig ez nem lett volna elég, hogy megromoljon a diplomáciai kapcsolat, a felkelők a teheráni amerikai nagykövetséget is elfoglalták és a dolgozókat túszul ejtették.

A teheráni túszdráma után az amerikai kormány kereskedelmi szankciókat vezetett be Irán ellen, amivel egyik pillanatról a másikra kizárta az iráni pisztáciát az amerikai piacról. A kaliforniai termelők hamar meglátták ebben a lehetőséget és elkezdtek nagy területeken pisztáciát termeszteni, 2014-re pedig már tízszer annyit termeltek, mint Irán a sah idején.

Négy évvel a túszdráma után a szankciókat feloldották, hogy aztán öt évvel később, 1987-ben, az Irak-Irán háború kitörésekor újra bevezessék. Amikor éppen nem voltak érvényben szankciók Irán ellen, akkor az amerikai termelők 300 százalékos dömpingellenes vámot lobbiztak ki az iráni importra, 2010-ben pedig Barack Obama olyan törvényt fogadott el, ami gyakorlatilag megtiltotta az iráni pisztácia importját, függetlenül a szankcióktól.

Adhat is, meg nem is

Európában sem nagyon ehettünk az elmúlt években perzsa pisztáciát, bár maga a gyümölcs importja nem volt betiltva, a szállításra és banki szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások miatt ide se nagyon jutott el, legfeljebb egy kevés a saját jogon is nagy exportőrnek számító Törökországon keresztül. Az iráni áru így leginkább Kínában és Indiában kötött ki. 

Részben ezek miatt a korlátozások miatt 

Ennek lehet vége most, hogy Irán újra adhat el olajat, szőnyegeket, fűszereket és persze pisztáciát korlátozások nélkül, gyakorlatilag bárhol. Ebből viszont messze a pisztácia a legnagyobb biznisz az olaj után, ez ugyanis Irán második legfontosabb export cikke.

A legnagyobb vesztesek a kaliforniai termelők lehetnek, akik annyira belekényelmesedtek a szankciók nyújtotta versenyelőnybe, hogy az elmúlt években megkétszerezték a pisztáciaültetvények területét, annak ellenére, hogy a kaliforniai szárazság miatt nehéz életben tartani a növényeket.

Az európai piac például 300 millió dollár bevételt hozott eddig az amerikai termelőknek, amit most rendesen megnyirbálhatnak az irániak. Ráadásul  2015-ben rekord termés volt Iránban, míg Kaliforniában a vacak időjárás miatt tavaly a felére esett a korábbihoz képest. 

Az viszont még nem biztos, hogy otthon is megverhetik-e az amerikai termelőket az irániak, mert ugyan elvileg a szankciók feloldásával lehetne az USA-ba árukat exportálni, amerikai állampolgárok viszont még mindig nem üzletelhetnek irániakkal, az amerikai bankok pedig nem intézhetik iráni cégek dollár ügyeletit.

Ez pedig a gyakorlatban lehetetlenné teszi nemcsak azt, hogy egy iráni kereskedő megkapja a pénzét az eladott árujáért, de még az is, hogy valahogy eljusson az amerikai vásárlókhoz. 

A hazai frontot tehát még tudják védeni a kaliforniai pisztáciafarmerek. Ami pedig a világot illeti, a geopolitika helyett most már csak a biológiában bízhatnak, vagyis abban, hogy az iráni pisztáciafajtát könnyebben megtámadó mérgező penész elvégzi azt, amit eddig a szankciók csináltak, és távol tartja Európától az iráni pisztáciát.