Orbán: Kettős bérrendszer jöhet jövőre

2016.03.10. 14:47

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszédet mondott Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. Az eseményről itt olvashatja percről-percre közvetítésünket.

Nem lesz költségvetési hiány

Varga újra behozta a nullás költségvetés ötletét, de arról úgy beszélt, hogy azt "belátható időn belül" kell megvalósítani. Korábban egyértelműen azt mondta, hogy már a jövő évi költségvetést is hiány nélkül tervezik. Másik hangsúlyos állítása az volt, hogy újraiparosítják Magyarországot, csak így lehetünk sikeresek, fel fogunk zárkózni Európa legiparosodottabb országaihoz.

2016-03-10T134804Z 4218073 LR2EC3A12BT3N RTRMADP 3 HUNGARY-ECONO
Fotó: Balogh László

Meglepő állítása volt, amikor az iparosítást emlegetve behozta érvként a paksi bővítést is, miszerint ott akkora lesz a kapacitás, hogy már csak ezért is szükséges iparstratégia. Varga szerint az uniós források kapcsán ma már nem az a cél, hogy a kormány kihelyezze ezeket a pénzeket, hanem, hogy jól helyezze ki. Megismételte azt a célt, hogy az uniós források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy majd és jövő nyárig kiírják az összes pályázatot.

Utolérjük Ausztriát

Matolcsy György jegybankelnök nagyobbrészt volt gazdasági miniszterként beszélt az eseményen és saját sikereit taglalta, fordulatok egész sorát hozta fel, szerinte azonban a versenyképességi fordulat még hátra van. Elismételte azt a korábbi állítást, miszerint 25 év alatt felzárkózhatunk Ausztriához.

A versenyképességi fordulat öt pillére Matolcsy szerint: a stabilitás, az erőforrások mennyisége, erőforrások minősége, állam működésének javítása, és több százezer külföldön dolgozó visszacsábítása.

Pénzben adnák a cafetériát

Orbán Viktor beszédének egyik legfontosabb mondása a külföldi fiatalok hazacsábításához kötődött. Szerinte ehhez akkora béremelés kell, amekkorát a piac magától nem tud kitermelni,

ezért egy "bátor, de kockázatos" lépésre lesz szükség.

Egy kissé kiforratlan gondolatként ismertette is az elképzelését: a cafetéria kedvezményesen adózik, ezzel tulajdonképpen egy "rejtett kettős bérrendszer" van Magyarországon.

Orbán szerint ezt kellene "nyílt kettős bérrendszerré" tenni, és valahogy megoldani azt, hogy a cafetériát készpénzként adják oda az adókedvezmény megtartásával. Ezt nem biztos, hogy általános jelleggel tennék meg, és szerinte vannak a dologban kockázatok, de kell hogy legyen bátorságuk kidolgozni ezt az ötletet.

Dolgozzon mindenki!

Orbán másik fontos mondása volt, hogy a közmunkát kiterjesztenék lefelé is, és behúznák azt a miniszterelnök szerint nagyjából 200 ezer embert is, aki most nem tud részt venni a közmunkaprogramban. A cél szerinte az, hogy mindenki munkából kapja a pénzét, "ne kegyelemkenyéren éljen".

A miniszterelnök azt mondta, hogy a 2,5 százalékosra tervezett idei GDP-bővülés szerinte lehet 3 százalékos is. Az államadósságról pedig szerinte magunk között azért elmondhatjuk, valójában csak a GDP arányában csökken, összegszerűen nő. Pedig a cél az lenne, hogy először nullára csökkentsük, aztán pedig elérjük azt, hogy más országok tőlünk kérjenek kölcsön.

Ez a helyzet egyébként hamarabb eljöhet, mint azt sokan gondolnák, ehhez kell egyébként a nullás költségvetés is, amiről Varga már beszélt.

Magyarország járjon magyar úton

Az egyik legnagyobb versenyelőnyünk szerinte a kulturális homogenitás, erre érdemes tekintettel lennünk a mostani bevándorlási hullám idején. Amely egyébként most a három legnagyobb veszélyforrás közül az egyik. De veszélyt jelent Orbán szerint a bevándorláson kívül az is, hogy az uniós integráció megrekedt, illetve saját magunkra is veszélyesek vagyunk, nagyon reméli, hogy a követező választási évben már nem lesz szükség akkora költekezésre.

A miniszterelnök szerint meg kell találnunk a magyar utat, nem jó, hogy a nyugati fősodort utánozzuk, főleg, hogy az a világ láthatóan válságba jutott. Sokkal inkább nyitnunk kellene más megoldások felé, és a különböző nemzetközi példákból egy saját magyar megoldást összerakni.

Ebben a gondolkodásban szerinte Magyarország még mindig sokkal szabadabb, mint a nyugati országok, ahol bizonyos dolgokról már csak bizonyos módon szabad gondolkodni. Nekünk ezzel szemben nagyobb a szellemi szabadságunk, igaz, a magyarországi publicisztikákban szerinte ez a szellemi bátorság nem annyira jelenik meg, mint például a politikában.