Elbukhatjuk a teljes adósságcsökkentést

Hivatalosan is vitában van a Központi Statisztikai hivatal és az Eurostat, hogy vajon az állami tulajdonú Eximbankot a magyar államháztartáson belülre kell-e sorolni, vagy sem - írja a Portfolio. A vita végeredménye akár az is lehet, hogy visszamenőleg újra kell számolni a magyar államadósságot,

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint kétséges, hogy az Eximbank önálló, autonóm gazdálkodó egység, inkább egy ún. "foglyul ejtett pénzügyi intézmény", ami önállónak tűnik, de gyakorlatilag az állam, és így az államháztartás része. Éppen ezért hivatalosan azt javasolták a KSH-nak, hogy számolja az Eximbankot is hozzá az államháztartáshoz. 

Amellett, hogy ez a megállapítás politikai értelemben kicsit más megvilágításba teszi azt, hogy az Eximbank számos Fidesz-közeli üzletembernek , például Andy Vajnának, Csányi Sándornak és Garancsi Istvánnak is adott hitelt, az Eurostat javaslata azt is jelentené, hogy az Eximbank beszámítása miatt nőne az államadósság. Hogy mennyivel, az attól függ, hogy pontosan mi kerülne át az államadósság rubrikába:

• a bank teljes forrásállománya, vagyis a mérlegfőösszege,
• az összes kötelezettsége, vagyis a mérlegfőösszeg a saját tőke nélkül, 
• vagy csak a kötelezettségállomány bizonyos elemei.

A Portfolio szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a bank külső forrásállományát számolnák át az államadósságba (ez a második opció). Ez 2014-ben 572 milliárd forint volt, vagyis a GDP 1,78 százaléka, vagyis a 2014-es államadósság ennyivel lenne nagyobb. Ha 2010-től kellene újraszámolni az államadósságot, az azt jelentené hogy 2014-ben egyáltalán nem csökkent volna az állam adóssága.

A vita viszont még egyáltalán nem eldöntött, a KSH néhány napja küldte meg válaszát az Eurostatnak, amiben valószínűleg kifejtik, hogy miért is nem kellene az Eximbanknak az államadósság részét képeznie.