Az egész világ baromi korrupt

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban. A válaszadók majdnem harmada személyes érintettség lehetőségéről is beszámolt valamilyen korrupciós esemény kapcsán. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es kutatás adataihoz képest.

Nagyon korrupt Magyarország a cégvezetők szerint

A fejlett piacokon emelkedett a visszaéléssel összefüggő magatartásformák előfordulása: a korábbi felméréshez képest négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot.

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén – ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.

Saját iparágában a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka tartja jellemzőnek, hogy vesztegetéssel nyernek el szerződéseket. Ez az arány a fejlődő piacokon 15, Kelet-Európában 13, Magyarországon 6 százalék. Itthon ezzel két év alatt 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik saját szektoruk fertőzöttségéről számoltak be.

A kormányok csak lógatják a lábukat

A korrupció problémáját a jogalkotók és a bűnüldöző szervek is felismerik, a hatékony fellépés érdekében pedig határokon átívelő együttműködést hoznak létre. A kutatás szerint a vállalati vezetők ezt támogatják is: 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a bűnüldöző szervek munkája segít megelőzni a jövőbeni visszaéléseket.

A kutatás szerint a fejlődő piacokon, így Magyarországon is erősödik az a percepció, hogy a korrupciós magatartásformáért felelős egyének felelősségre vonása nem működik hatékonyan. Brazíliában a válaszadók 70, Afrikában és Kelet-Európában pedig 56 százaléka látja úgy, hogy bár a kormányok törekednek az esetek felderítésére, nem érzik hatékonynak az igazságszolgáltatás működését e téren.

Itthon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés – ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.

Sokan hajlandóak etikátlanságra a cél érdekében

Nemzetközi és magyar szinten egyaránt tapasztalható az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Globálisan a megkérdezettek több mint 40 százaléka akár etikátlan eszközökhöz is folyamodna cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A pénzügyi területen dolgozó szakértők 16 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy pénzügyi vezető akár fizetne is azért, hogy egy új üzletet elnyerjen, vagy egy meglévőt megtartson.

Magyarországon a válaszadók harmada tartja elfogadhatónak személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet érdekében, negyedük szórakoztató programokat, hat százalékuk akár készpénzt is bevetne – 40 százalékuk pedig ezek közül legalább egyet elfogadhatónak nevezett. A személyes ajándékozás területén a magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól: előbbi körben a hazai arány fele, utóbbiban pedig kevesebb, mint negyede válaszolt pozitívan, vagyis a magyar válaszadók jelentős része szerint ajándékkal lekenyerezni valakit oké. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!