Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Nálunk drágultak a legdurvábban a lakások az egész EU-ban

2016.05.15. 16:35

Az európai uniós tagállamok közül Magyarországon drágultak a legerősebb ütemben a lakások, egy év alatt 14 százalékot ugrottak. Ugyanakkor a töretlen drágulás ellenére az új lakásépítések száma még mindig nem érte el a válság előtti értéket - derült ki az FHB legújabb lakásárindex-elemzéséből.

Az adatok még 2015 harmadik negyedévéből származnak, de a trendek egyértelműek. Budapesten egy használt lakás átlagára 16,3 millió forintra nőtt a vizsgált időszak végére. A legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett lakóingatlant venni, ahol az átlagár 5,8 millió forint volt.

A második legnagyobb árnövekedés Svédországban volt, ott 11,6 százalékos drágulást regisztráltak. Ugyanakkor Svédországban átlagosan 2648 ezer koronáért, 87,4 millió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok, a legdrágábbnak Stockholm számított 5424 ezer koronás, 179 millió forintos átlagárával az idei első negyedévi adatok szerint. 

Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy míg Magyarországon 560 euró az átlagos nettó havi fizetés, addig Svédországban ötször ennyi, 2600 euró. 

A harmadik helyre az EU-s államok közül Írország került, ahol 2015-ben a drágulás mértéke a korábbihoz képest kissé csökkent ugyan, de még így is megközelítette a 10 százalékot. A főváros, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak csaknem 248 ezer euró, mintegy 74,3 millió forint körül alakultak 2015 harmadik negyedévében.

Az FHB elemzése szerint továbbra is vannak olyan országok, amelyek nem tudnak kilábalni a lakáspiaci válságból. Nem jelentősen ugyan, de csökkentek az árak Olaszországban, Horvátországban, Franciaországban és Lengyelországban. A legnagyobb vesztes Görögország volt, ahol 2015 első kilenc hónapjában csaknem 5 százalékkal estek az átlagárak.

A lakásárak változása az elmúlt évben jelentős növekedést mutató piacokon 2010=100%
A lakásárak változása az elmúlt évben jelentős növekedést mutató piacokon 2010=100%
Fotó: FHB Bank

Bár a lakásárak emelkedése a piacok magára találását mutatja, a lakásépítések nehezen indulnak be Európában. Az Európai Unióban körülbelül harmadannyi építési engedélyt adtak ki 2015 első kilenc hónapjában, mint a gazdasági válság előtt. Az építési engedélyek száma csak 8 százalékkal volt magasabb tavaly január és szeptember között, mint 2013 azonos időszakában.

Az egyes országok között azonban nagyok a különbségek, Svédországban, Ausztriában és Németországban például az építési engedélyek száma a válság előtti maximumot is jelentősen meghaladja. A legnagyobb lemaradást Spanyolország és Görögország mutatja.

Az építési engedélyek számának zuhanása a válság után és alakulása a válság előtti maximumhoz képest 2015-ben az Európában
Az építési engedélyek számának zuhanása a válság után és alakulása a válság előtti maximumhoz képest 2015-ben az Európában
Grafika: FHB Bank

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Ebben a lakásépítési támogatások és az áfacsökkentés hozhat változást 2016-ban - áll az FHB elemzésében, amelyet az MTI szemlézett.