Matolcsy beletolt még 16 milliárdot az alapítványaiba
További Gazdaság cikkek
- Új szolgáltatásokkal érkezi jövőre a Revolut
- Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
- Egységes összegű 13. havi nyugdíjat kezdeményezne Magyarországon az MSZP
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette éves beszámolóját, ide kattintva bárki megnézheti, hogy mire költöttek Matolcsyék, és miből volt pénzük.
Ebből kiderül, hogy a 2018-as választások alfája és ómegája még a botrányok előtt, tavaly
Ezenfelül még 4,5 milliárd forintot érő ingatlanvagyont is odaadott az alapítványoknak.
Az is kiderül, hogy voltak, akik nem kértek Matolcsy pénzéből. Vagy csak nem annyit, amennyit a jegybank átutalt. Igaz, ez nem sok, 2014-ben egymillió forintnyi pénzügyi támogatást dobtak vissza Matolcsyéknak, tavaly már 13 milliónyit.
Gyengülő forint = nyereséges MNB
Az is látszik, hogy miből volt ennyi pénze a jegybanknak: idén is főleg a gyengülő forinton kaszáltak óriásit. Ami a lakosságnak kellemetlen, az az MNB-nek szuper, hiszen ha átváltják az olcsóbban beszerzett devizatartalékot, akkor óriási nyereséget realizálnak.
Az euróban nyilvántartott devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama 2014-ben 293,42 forint volt, tavaly már felkúszott 298,17 forintra. Így leegyszerűsítve, ha ma 314 forintos árfolyamon elad egy eurónyi 298 forinton bekerült devizatartalékot, akkor kézhez kap a jegybank 16 forint nyereséget is. Ha elad mondjuk 15 milliárd eurót a devizatartalékból, akkor Matolcsyék 240 milliárd forint nyereséget osztogathatnak el szinte azonnal. Tavaly egyébként 177,7 milliárd forint ilyen nyereséget markoltak fel a devizatartalék eladásával, főleg a különböző forintosítások miatt.
Jól kifizetik magukat
A jegybank teljes nyeresége 94,5 milliárd forint volt, ebből végül – tavaly először – hajlandóak voltak átadni egy részt a költségvetésnek, 50 milliárd forintot.
A készpénz felé eltolt gazdaságpolitikával a készpénzigények is nőttek, csak az érmegyártás 1,9 milliárddal került többe, mint tavalyelőtt. Összesen a bankjegy- és érmegyártás költsége több mint megduplázódott, tavaly így 11,3 milliárdot költöttünk ilyesmire.
Azt is látni lehet, hogy a működési költségeik is jócskán nőttek, az üzemeltetési költségek konkrétan 3,1 milliárddal. Ami azért ilyen sok, mert átszervezték az őrzés-védelmet, az új irodáik bérleti díja is ide jön, illetve Matocsy új, külföldi „kapcsolattartó irodáinak” bérleti díja is ide számítandó. Az itt dolgozó MNB-alkalmazottak pénze viszont a bérköltségeket dobja meg.
Külön érdekes még, hogy jegybanki dolgozók fizetése 20,9 százalékot emelkedett, miközben az átlaglétszám csak 6,9 százalékkal (82 emberrel) nőtt – tehát megérte tavaly a jegybankban dolgozni.