Tovább gazdagodnak a leggazdagabbak

Az őrülten gazdagok évről-évre egyre nagyobbat haraphatnak ki az összesített pénzügyi vagyonból - erre jut a Boston Consulting Group (BCG) 2016-as átfogó, globális felmérése. A trend Magyarországon (is) belesimul a globális átlagba:

• tavaly a pénzes háztartások összesített, 31 000 milliárd forintnyi pénzügyi vagyona (ez durván az éves GDP-vel megegyező összeg, azért lehet ennyi, mert benne van az offshore is) negyede összpontosult a legesleggazdagabbaknál, 
• viszont 2020-ig rohamosan gyorsul a pénzek összpontosulása: addigra megközelíti a 30 százalékot a multimilliárdosok részesedése a nettó pénzügyi vagyonból. 

Szegény gazdagok 

Szóval az a helyzet, hogy a leggazdagabbak egyre gazdagabbak lesznek, a vagyonnövekedésből ugyanis évről-évre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, mint a szimpla gazdagok. De mit is jelent pontosan, hogy nagyon gazdag, meg az, hogy szimplán gazdag?

A BCG a felmérés alanyait négy csoportra bontja, és a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért hagyományosan csak a nettó pénzügyi vagyonnal számol - a megtakarításokból a tartozásokat kiszűrve. Mivel a magyar háztartások többségének minden vagyona ingatlanban van - ez a becslések szerint 50 000 milliárd forintnyi értéket jelent -, így róluk nem is szólnak ezek a számok.

Emiatt a tanulmány magyar vonatkozású része lényegében csak a leggazdagabbak közötti különbségekre mutat rá, lényegében a felső egy százalékot, nem egészen 30 ezer magyar család anyagi helyzetét egymáshoz hasonlítgatva. A kutatás az alábbi vagyonkategóriákat veti össze: 

• 100 millió dollár fölötti nettó pénzügyi vagyon, ami 27 milliárd fölötti összeget jelent,
• 20-100 millió közötti vagyon, ez az 5-27 milliárd közöttiek klubja,
• az 1-20 millió közötti pénzügyi vagyont, ez 270 millió és az 5 milliárd köztiek klubja,
• és a szimpla, halandó gazdagok csapata, akik be kell érjék 250 ezer dollár és 1 millió közötti nettó összeggel - nálunk egyébként ez a felső 1 százalék belépési szintje, 70-270 millió közötti pénzügyi vagyonnal. 

Lecsúszó gazdagok, felemelkedő gazdagok

A BCG szerint míg 2014-ben a gazdagok szegényei (a negyedik csoport családjai) diszponáltak a nettó pénzügyi vagyon 79 százaléka fölött, idén már csak a pénzek 77 százaléka van a zsebükben, 2020-ra pedig 70 százalékra csúsznak le, miközben a leggazdagabbak pozíciója 2 százalékról 3 százalékra javul. Az alábbi ábra a legfontosabb tendenciákat mutatja be. 

Az látszik, hogy a következő években rohamosan növekszik majd a nagyon gazdagok és a milliárdosok pénzügyi vagyona, a leggazdagabbak pozíciója beáll a mai szintre, viszont a simán csak gazdagok (vagy módosak, akiket itthon a felső középosztályként szokás emlegetni), egyre kevésbé élvezhetik majd a növekedés áldásait - a relatív pozíciójuk a vagyonnövekményből való részesedést illetően romlani fog.  

De mi számít egyáltalán vagyonnak? 

Minden banki kimutatásban szereplő pénzt ami lakossági számlákon van, lekötött betétet, lakossági állampapírt és részvényt, az életbiztosítások és a nyugdíjmegtakarítások értékét, függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy valamilyen pénzügyi terméken, befektetési alapon keresztül tulajdonolja-e a gazdája. Sőt, még a bizonyíthatóan magyar tulajdonban lévő külföldi (vagy offshore) összegeket is hozzácsapják, a végső számból pedig kivonják a gazdagok pénzügyi tartozásait. Ez alapján kijön, hogy a legfelső társadalmi kasztban jelenleg megközelítőleg 31 000 milliárd forintnyi pénzügyi megtakarítás van. 

Ami ebben nincs benne: a nem tőzsdei cégekben meglévő vállalati tulajdonrészek, tehát mondjuk úgy, hogy a kft-k értéke, és az ingatlanvagyon sem.   A szűkre szabott keret előnye, hogy a fix összegek miatt (a nyilvános nemzeti banki pénzügyi számláknak köszönhetően) viszonylag pontosan belőhető a szám, és a nemzetközi összevetés is ebben a körben a legkönnyebb.

Lényegében azt lehet mondani, hogy Magyarországon számottevő megtakarítása csak a leggazdagabbaknak van, a középosztály vagyona ingatlanban van, a társadalom harmadának-felének meg igazából semmije nincs - ezzel egyébként nagyjából leképezzük a nemzetközi mintázatokat.

A régiónknál csak az USA-ban nagyobbak a különbségek 

A tanácsadócég a világ minden szegletében elkészítette ugyanezt a kutatást, így az eredmények jól összevethetők és globális képet adnak. 

Eszerint a négyből a három vagyonosabb csoport -  a tanulmány módszertana szerint összességében azok a háztartások, melyek pénzügyi vagyon legalább 1 000 000 dollár, legalább 270 000 000 forint -, szóval a három vagyonosabb csoport részesedése az összes pénzügyi vagyonból a következő években biztosan nőni fog.  

Jelenleg globálisan ennek a körnek, tehát a nagyon gazdagoknak, a milliárdosoknak és a multimilliárdosoknak jut a globális pénzügyi vagyon 47 százaléka, a vagyon kicsivel több, mint fele most a szimpla gazdagoké, vagy mondjuk úgy, hogy a (nagyon) felső középosztályé. Ez a részesedés 2020-ig 52 százalékig emelkedhet, a felső közép relatív pozíciója ezzel párhuzamosan pedig 50 százalék alá esik. Az alábbi grafikon a globális változások átlagát mutatja. 

Mondhatjuk tehát azt, hogy még a leggazdagabbak között is nőni fog a különbség, és ebből feltételezhetjük, hogy a növekvő különbségek leszivárognak a társadalmi hierarchia alsóbb szintjeire is, tovább csökkentve az egyébként is rossz társadalmi mobilitási lehetőségeket.

Ha a globális átlag mögé nézünk, azt látjuk, hogy a folyamat legkevésbé Japánban látványos, ott most is az átlagnál kiegyenlítettebb a helyzet, csak a pénzügyi vagyon ötöde összpontosul a legvagyonosabb, 1 000 000 dollár feletti kasztban. A régiónkban ennek a körnek a részesedése már most is 55 százalék, 2020-ban pedig a BCG szerint 62 százalék lesz, ennél a világon csak Észak-Amerikában nagyobb a koncentráció, ráadásul a mostani 63 százalékról pár év alatt 69 százalékra emelkedhet.