Több tízezres szervezési díjat is elkérhetnek a lakáslottós cégek

Megjelent a keddi Magyar Közlönyben a kormányrendelet a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény végrehajtásának szabályairól. A rendelet alapján a Magyar Nemzeti Bank felügyeli a nokokat, és részleteiben rögzítésre kerültek benne az engedélyezési szabályok, a nyilvántartásba vétel, a közösségek gazdálkodása, tagtoborzás és a megszűnés körülményei. 

Eldőlt, hogy a lakáslottós befizetést csak az igazolt jövedelem 50 százalékáig lehet vállalni, ezt a tagok fizetőképességének ellenőrzése garantálja. Ha valaki nem fizet, 20 százalékos csökkentést kérhet, de ha így is képtelen fizetni, kizárhatják a közösségből.

A rendelet legérdekesebb pontja talán az, hogy szervezési díjként a szerződéses összeg 1 ezrelékét is elkérhetik a tagoktól a szervező cégek havonta. Mivel a szerződéses összeg, amelyből a lakás sorsolás vagy licit révén megvásárolható, 10-40 millió forint között szóródhat, a szervezési díj havi 10-40 ezer forintra is rúghat. A Portfolio számításai szerint ez a konstrukció 25 milliós lakásérték felett akár a 30 százalékos állami támogatás teljes összegét is elviheti. 

Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke januárban dobta be a nemzeti otthonteremtési közösségek ötletét. A nokok elméletileg az angol building society mintájára támasztanának versenytársat a lakástakarékoknak, de valójában nincs túl sok közös vonásuk a brit egyesülésekkel, sokak szerint kifejezetten kockázatos és visszaélésekre lehetőséget teremtő konstrukcióról van szó. A törvényt márciusban el is fogadta az Országgyűlés, azonban tele volt megkérdőjelezhető elemekkel, így Áder János első körben visszaküldte. Módosításokkal együtt már átment a törvény, a mostani kormányrendelet ezt egészíti ki a pontos működési szabályokkal.