Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-7 °C
0 °C

Megérheti lakást venni az egyetemista gyereknek

2016.07.26. 14:38

Kedden este kiderülnek az egyetemi ponthatárok, ami után szerda reggel, kipihenve az örömhír utáni bulizást, több tízezer fiatal gondolkodhat el azon, hogy hol fog lakni az egyetemi évek alatt. A diákoknak alapvetően négy opciójuk van:

  1. megcsípnek egy kollégiumi helyet;
  2. elmennek magánkollégiumba, már ahol van olyan;
  3. bérelnek egy lakást;
  4. vagy vesznek nekik egy lakást a szüleik. 

Az FHB elemzése szerint a jelenlegi helyzetben az, aki nem kap kollégiumi helyet vagy nem akar koleszba költözni,

összességében jobban jár, ha a szülei vesznek neki egy lakást, mintha albérletre költi a pénzt. 

Bár egyre kevesebb diák van a felsőoktatásban – az elmúlt öt évben 70 ezerről 55 ezer alá csökkent a felsőfokú tanulmányokat elkezdő hallgatók száma –, az egyetemi városokban (Győr kivételével) a hallgatók legalább fele lakhatási problémákkal küzd. A budapesti felsőoktatási intézményeknek tavaly nagyjából 55 ezer olyan hallgatójuk volt, aki Pest megyén kívülről jött, Baranyában valamivel kevesebb mint 7 ezer, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében pedig közel 10 ezer volt a más megyékből érkező diákok száma.

egyetemisták fhb
Grafika: FHB

Ennyi diákot nem lehet mind kollégiumban elhelyezni. A kollégiumban lakó diákok aránya az összes nappali tagozatos diák között 26 százalékról 18 százalék köré esett 2000 és 2013 között. Ez egyre növeli a bérlakások iránti keresletet, amit tovább hajt fölfelé az egyre több (2014-ben már 21 ezer) külföldi tanuló, akik szintén lakni akarnak valahol. A kereslet tehát nagy, kiadó lakásból pedig kevés van (amit tovább csökkent, hogy sok lakást már csak rövid távon, Airbnb-n vagy hasonló oldalakon keresztül adnak ki). Emiatt egyes budapesti kerületekben vagy például Debrecenben már 30-40 százalékkal nőttek a bérleti díjak. 

Bár a lakásárak is egyre inkább emelkednek Budapesten és az egyetemi városokban, az FHB szerint érdemesebb lehet lakást venni, mint bérelni, főleg, ha annak a lakásnak egy szobáját ki is tudják adni. Az FHB számításai szerint 

ha egy 15 millió forintos lakást havi 88 ezer forintnál drágábban lehet csak kivenni 5 éven keresztül, akkor már jobban megéri vásárolni. 

Ha a szülők azzal számolnak, hogy egy bérlő is lakik majd a lakásban, akkor már 75 ezer forintos lakbér fölött érdemes inkább venni egy lakást. Mindez a fővárosi lakáspiacon azt jelenti, hogy ha az egyetemista gyerek a Nagykörúton belül szeretne lakni, akkor inkább az eladó ingatlanok között érdemes nézelődni.  Az alábbi grafikonon a kék és zöld vonalak jelzik azt az árszintet, aminél a családnak ugyanannyiba kerülne vásárolni egy lakást, mint bérelni egyet a gyereknek.

Vásárlás vagy bérlés?
Vásárlás vagy bérlés?
Grafika: FHB

Az is látszik, hogy Budapest egyetemisták által kedvelt részein a bérleti díjak mind efölött vannak, vagyis szinte mindenhol jobban megéri a mostani, kedvező hitelfeltételek mellett lakást venni. Ezeken a területeken aztán, ha a gyerek másik városba vagy országba megy dolgozni vagy tanul majd tovább, ezeket a lakásokat kedvező feltételekkel lehet majd eladni vagy kiadni.

Persze azt hangsúlyozzák az FHB elemzői, hogy ez az ő modellszámításuk alapján igaz, ettől lehet eltérő eseteket találni. Ahogy írják "a modell célja, hogy sorra vegye azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vásárlás vagy bérlés melletti döntést, illetve felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szituációban érdemes megfontolni a bérlés helyett a lakásvásárlást".



  • Vennék
  • Hírek