Megérheti lakást venni az egyetemista gyereknek

Kedden este kiderülnek az egyetemi ponthatárok, ami után szerda reggel, kipihenve az örömhír utáni bulizást, több tízezer fiatal gondolkodhat el azon, hogy hol fog lakni az egyetemi évek alatt. A diákoknak alapvetően négy opciójuk van:

1. megcsípnek egy kollégiumi helyet;
2. elmennek magánkollégiumba, már ahol van olyan;
3. bérelnek egy lakást;
4. vagy vesznek nekik egy lakást a szüleik. 

Az FHB elemzése szerint a jelenlegi helyzetben az, aki nem kap kollégiumi helyet vagy nem akar koleszba költözni,

Bár egyre kevesebb diák van a felsőoktatásban – az elmúlt öt évben 70 ezerről 55 ezer alá csökkent a felsőfokú tanulmányokat elkezdő hallgatók száma –, az egyetemi városokban (Győr kivételével) a hallgatók legalább fele lakhatási problémákkal küzd. A budapesti felsőoktatási intézményeknek tavaly nagyjából 55 ezer olyan hallgatójuk volt, aki Pest megyén kívülről jött, Baranyában valamivel kevesebb mint 7 ezer, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében pedig közel 10 ezer volt a más megyékből érkező diákok száma.

Ennyi diákot nem lehet mind kollégiumban elhelyezni. A kollégiumban lakó diákok aránya az összes nappali tagozatos diák között 26 százalékról 18 százalék köré esett 2000 és 2013 között. Ez egyre növeli a bérlakások iránti keresletet, amit tovább hajt fölfelé az egyre több (2014-ben már 21 ezer) külföldi tanuló, akik szintén lakni akarnak valahol. A kereslet tehát nagy, kiadó lakásból pedig kevés van (amit tovább csökkent, hogy sok lakást már csak rövid távon, Airbnb-n vagy hasonló oldalakon keresztül adnak ki). Emiatt egyes budapesti kerületekben vagy például Debrecenben már 30-40 százalékkal nőttek a bérleti díjak. 

Bár a lakásárak is egyre inkább emelkednek Budapesten és az egyetemi városokban, az FHB szerint érdemesebb lehet lakást venni, mint bérelni, főleg, ha annak a lakásnak egy szobáját ki is tudják adni. Az FHB számításai szerint 

Ha a szülők azzal számolnak, hogy egy bérlő is lakik majd a lakásban, akkor már 75 ezer forintos lakbér fölött érdemes inkább venni egy lakást. Mindez a fővárosi lakáspiacon azt jelenti, hogy ha az egyetemista gyerek a Nagykörúton belül szeretne lakni, akkor inkább az eladó ingatlanok között érdemes nézelődni.  Az alábbi grafikonon a kék és zöld vonalak jelzik azt az árszintet, aminél a családnak ugyanannyiba kerülne vásárolni egy lakást, mint bérelni egyet a gyereknek.

Az is látszik, hogy Budapest egyetemisták által kedvelt részein a bérleti díjak mind efölött vannak, vagyis szinte mindenhol jobban megéri a mostani, kedvező hitelfeltételek mellett lakást venni. Ezeken a területeken aztán, ha a gyerek másik városba vagy országba megy dolgozni vagy tanul majd tovább, ezeket a lakásokat kedvező feltételekkel lehet majd eladni vagy kiadni.

Persze azt hangsúlyozzák az FHB elemzői, hogy ez az ő modellszámításuk alapján igaz, ettől lehet eltérő eseteket találni. Ahogy írják "a modell célja, hogy sorra vegye azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vásárlás vagy bérlés melletti döntést, illetve felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szituációban érdemes megfontolni a bérlés helyett a lakásvásárlást".