És önöknél ki a helyi oliharga?

Mindig is kíváncsi volt rá, hogy ki kapja a legtöbb EU-s pénzt ott, ahol ön lakik, illetve hogy kinek van a legtöbb földje és ezzel párhuzamosan feltehetően komoly gazdasági hatalma az ön településén? Mostantól egy kattintással megnézheti,

Ezekből az adatokból az már kiderült korábban, hogy az agrártámogatások 76 százalékát a gazdálkodók felső 10 százaléka, vagyis a legnagyobb földterülettel bíró cégek és érdekeltségek kapták, tavaly a legtöbbet például Leisztinger Tamás, Csányi Sándor és Simicska Lajos érdekeltségei. A K-Monitor interaktív grafikonján viszont most majdnem minden településről megnézheti, hogy ott ki kapta a legtöbb uniós vagy állami pénzt, így kiderülhet, hogy melyik településen ki a helyi kiskirály. 

Emlékeznek például a bábonymegyeri Ágh Jánosra, aki egymaga 93, a családjával együtt pedig több mint 400 hektár földet nyert az állami földpályázatokon még 2013-ban, és akinél az Index is járt tavaly, hogy megkérdezzük, ő-e a bábonymegyeri oliharga?

A K-Monitor interaktív grafikonján például látszik, hogy rajta és a családján kívül például a Somogy megyei faluban szinte senki nem kap állami támogatást már 2010 óta. Ágh János viszont egymaga kapott tavaly közel 65 millió forint területalapú támogatást és még közel 6.5 milliót az állattartás miatt. De remek példa az egy kiskirályos településre a Bábonymegyer szomszédságában lévő Som, ahol amúgy Ágh János sógora, Csincsi József összesen 25 millió forint agrártámogatást kapott tavaly, messze a legtöbbet a faluban. 

így az kapja a legtöbb állami támogatást is. Ilyen például a Velencei-tó közelében lévő Zichyújfalu, ahol a közelmúltig Leisztinger Tamás tulajdonában lévő, most már Garancsi Istvánhoz tartozó Cserepes-Major Kft. kapta a legtöbb EU-s pénzt, több mint 33 millió forintot. Vagy például a Győr melletti Ikrény, ahol a "helyi kiskirály" valójában pár angol befektető: a kicsit több mint 1600 fős faluban ugyanis a több mint 1000 hektáron gazdálkodó Inícia Zrt. kapja a legtöbb segítséget, több mint 420 millió forintot, ez a cég pedig az angliai Magyar Farming Company Ltd.  tulajdonában áll. 

Sok településen persze nem ilyen egyszínű a kép, és bár nem néztük végig az összes település grafikonját, a legtöbb helyen úgy tűnik, hogy többen kapnak kevesebb támogatást, nincs mindenhol egy, mindent leuraló kiskirály. Sok kisebb településen pedig bár tényleg csak egy-két ember kap támogatást, az összeg viszonylag kicsi, ami azt jelzi, hogy az adott településhez nem tartozik túl sok föld, az viszont nem sok kézen osztozik. (Meg kell jegyezzük persze, hogy nem csak a föld utáni támogatások látszanak a K-monitor grafikonjain, hanem például az is, ha a helyi polgárőrség kap némi működési támogatást, de a legtöbb pénz mégiscsak a terület után jön.)

Az adatok persze kicsit csalókák, mert a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, ahonnan az adatok vannak, nem azt tartja számon, hogy hol vannak a földek, amelyekre megpályázzák a támogatást, hanem hogy mi a pályázó címe. Viszont többek között Ángyán József jelentéseiből tudjuk, hogy a földpályázatokon (és aztán a földárveréseken) a legtöbb megyében a földek legalább felét olyan pályázók vitték el, akik nem azon a településen laknak, mint ahol a föld van. Így lehet, hogy sok településen igazából a legnagyobb helyi földesúr a szomszéd faluban vagy két faluval arrébb, vagy akár a Rózsadombon lakik. Mindenesetre sok érdekességet találhat az, aki szeretne egy kicsit elmélyülni a magyar vidék gazdasági és hatalmi rendszerének tanulmányozásában. Most már csak egy pár kattintásába kerül.