Összeomlottak a beruházások

Idén eddig jóval kevesebb európai uniós támogatás érkezett Magyarországra, mint a korábbi években, ami nagyon erősen meglátszik az egyik legfontosabb gazdasági mutatón, a beruházások mértékén is: a KSH adatai szerint ugyanis 2016 első felében nagyjából ötödével csökkent ezek mértéke.
A statisztikai hivatal adatai szerint
- az idei év második negyedévében, azaz április és június között a beruházások volumene 20,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól;
- az első negyedévben 12,6 százalékos volt a visszaesés;
- a kettő együtt pedig azt jelenti, hogy az év első felében 17,3 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg.
Ez a KSH szerint elsősorban azért volt így, mert hatalmasat zuhantak, felükre csökkentek az állami beruházások, aminek az oka az EU-pénzek elmaradása volt. Ez elsősorban az építőiparban érzékeltette hatását, ahol 37 százalékos volt a visszaesés. Magyarra lefordítva: ha nincs EU-pénz, nem igazán épülnek dolgok itthon.

De nemcsak az építkezéseket fogta vissza az uniós pénzek elmaradása: az oktatásban 12,9, a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén 50,1 százalékkal estek a beruházások a második negyedében az egy évvel korábbiakkal összevetve.
Azért voltak olyan szektorok is, ahol nőttek a beruházások, ilyen
- a művészet, szórakoztatás, szabadidő üzletág (26 százalékos plusz), ahol a növekedés elsősorban a "sporttal kapcsolatos nagyberuházások", azaz vélhetően a vizes vébé és a stadionépítések hozták össze;
- a kerekedelem, gépjárműjavítás (21 százalék);
- a pénzügyi és biztosítási szektor (16 százalék);
- a feldolgozóipar (11 százalék);
- és az ingatlanügyletek (1,8 százalék).