Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Mártha Imre: 10 százalékos rezsicsökkentés jöhet

2016.09.08. 05:57
Megszűnt az orosz gázfüggőség Magyarországon, állítja Mártha Imre energetikai szakember. Szerinte akár 10 százalékos rezsicsökkentés is jöhet, el kellene tolni a paksi bővítést, az utóbbi években pedig egy kis magyar Energiewende is kijöhetett volna Magyarországon abból a sok pénzből, amit a magyar energiapolitika megkérdőjelezhető sikerű projektekre költött.

Bár még széles körben tartja magát az a hiedelem, hogy orosz gázfüggőség van Magyarországon, és ez üzleti vagy politikai döntéseknél érvként sokszor el is hangzik, valójában számottevően már nem függünk az orosz gáztól, állítja Mártha Imre, az MVM egykori vezére.

Magyarország földgázfogyasztása gyakorlatilag megfeleződött az elmúlt tíz évben. 2005-ben még 15 milliárd köbméter körül volt, tavalyra 8,5 milliárd köbméterre csökkent, és a következő években is 8 milliárd alatt lehet. Eközben bővültek a beszerzési források is, új összekötő vezetékek épültek, a földgázalapú erőművi termelés összeesett, fejlődött az európai piac likviditása, összességében tehát az orosz gázfüggőségünk mindennek eredményeként lényegében megszűnt.

„Jó példa Ukrajna, amely keletibb fekvése ellenére 2015 novembere óta nem vásárol érdemben földgázt a Gazpromtól, hanem olcsóbb földgázt importál nyugat-európai cégektől. Ebben persze orosz gázmolekula is van, de az eladók nyugatiak. Számunkra az orosz cégek fontos és jó kereskedő partnerek, de már nem függünk tőlük.”

Másra is költhettük volna

Mártha Imre

Szakmai pályafutása az infrastrukturális iparágakhoz kapcsolódik. Közgazdászdiplomáját (B.A. és M.A. Economics) a University of Cambridge-en (Downing College) ösztöndíjjal szerezte meg, első energiaipari tapasztalataira is Angliában tett szert. 2001-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Energetikai és Infrastruktúra igazgatósága ügyvezetőjévé nevezték ki. 2002-től több mint nyolc éven keresztül a hazai állami energiaholdingnál, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél töltött be vezetői pozíciókat, ennek keretében többek között az MVM-csoport vezérigazgatói posztját is ellátta. Mártha Imre jelenleg az Invitel főigazgatója.

Ennek fényében utólag nem tűnik üzletileg jó döntésnek az sem, hogy az állam 2013-ban 280 milliárd forintért megvásárolta az E.ON-tól a gáztárolókat, azokat ugyanis alig tudjuk kihasználni, töltöttségük folyamatosan alacsony. Mindez látszik az állami cég eredményén is. A Magyar Földgáztároló Zrt. adózás utáni eredménye 2012-ben, még az E.ON tulajdonában 8,25 milliárd forint volt, tavaly, az állami MVM tulajdonában már csak tizede, 0,83 milliárd.

„Érdekes lesz a megtérülés kérdése, pláne, hogy két tároló a négyből technikai problémákkal küzd, lassan be kell zárni, vagy horribilis összegért renoválni kell őket. Nem véletlen, hogy 2015-ben a cég áttért a jövedelemalapú értékelési módszerről eszközalapúra. Kisarkítva azt is mondhatnám, vettünk négy jó nagy lyukat a földben, amit most nehéz kihasználni” – mondja Mártha.

De nem csupán a gáztárolók megvétele tűnik utólag vitatható energiapolitikai döntésnek. Az MVM mellett párhuzamos infrastruktúrákat kiépítő állami rezsiholding, az Első Magyar Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) létrehozása, a Mol-pakett megvétele 2011-ben és a paksi bővítés idő előtti elkezdése is olyan intézkedések, amelyek megtérülése egyelőre erősen kérdéses, miközben ha ugyanennyi pénzből – nagyjából 3 milliárd euróból – megújulókra költünk, akár egy kis magyar Energiewende is kijött volna. Mártha szerint voltak ugyanakkor jó befektetések is, mint a Főgáz-, Elmű-, ÉMÁSZ-részesedések megvásárlása.

„Továbbra is inkább ezekre a kritikus villamosenergia- és földgázelosztó hálózatokra, azaz monopol helyzetű drót és cső megvásárlására koncentrálnék. Számos német és francia tulajdonos ugyanis most otthon is nehéz helyzetben van, alig várja, hogy szabaduljon magyar befektetéseitől. Emlékszem még több olyan RWE igazgatósági tagra, akik anno magánrepülőgéppel jöttek Magyarországra, és Ferihegyről helikopterrel Visontára meg Miskolcra. Ehhez képest az RWE nemrég eladta Németországban az esseni emblematikus RWE Tower nevű székházkomplexumát és a környező épületeit, majd egy részüket visszabérelte.”

Hová ment a pénz?

Az állam 1,88 milliárd euróért megvásárolt Mol-részvényeinek jelenlegi tőzsdei értéke mindössze 1,44 milliárd euró, vagyis egyelőre buktunk a dolgon, és ezzel a kis pakettel irányítási jogunk se lett. A lakosságot kiszolgáló ENKSZ létrehozása pedig lényegében egy évtizedek óta működő monopol infrastruktúra duplikálása volt, olyan, mintha elkezdtünk volna kiépíteni egy második vasúthálózatot, ahelyett, hogy szabályozói vagy tulajdonosi eszközökkel kijavítottuk volna a már meglévőt. Ez szintén a létező legdrágább megoldás.

És akkor még nem is beszéltünk a legsúlyosabb tételről: a paksi bővítés idő előtti megkezdése szintén indokolatlanul sokba kerülhet. Mártha szerint három-öt évvel el kellene tolni az új erőmű építését, hogy tisztábban lássunk, merre halad a piac, mi a helyzet az Energiewendével.

Persze vannak problémák Németországban, elsősorban az infrastruktúrával, a szállítással és a tárolással, de ezek átmeneti gondok, minden technológia rendelkezésre áll ezek orvoslására. Jelenleg nem látszik semmilyen olyan politikai, gazdasági, társadalmi folyamat, ami a világban a megújulók előretörését lassítaná. Emellett egyértelmű a tendencia a decentralizált városi, térségi szintű energiarendszerek kialakulása irányába, a nagy centralizált struktúrák helyett.

Nem fogja megérni?

A német tőzsdei áramjegyzések 2017-re is 25-26 EUR/MWh körül vannak, 2019-re 24, 2022-ra 26-28 EUR/ MWh a jegyzett tőzsdei ár. Ehhez képest a kormány úgy számol, hogy Paks II. a 2020-as évek közepén 55 EUR/MWh áron termel majd.

„Mitől duplázódna meg az európai villamos energia ára, amikor a megújulók közben nyomják lefelé az árakat. Az ár inkább stagnálni fog, vagy lefelé menni."

Ráadásul eközben még az sem tekinthető biztosnak, hogy Paks II. tényleg 55 EUR/MWh áron termel majd tíz év múlva. A paksi projekttel gyakran párhuzamba állított angol Hinkley Point kötelező átvételi ára is 110 EUR/MWh, ami azt jelenti, hogy ha a piaci árak ennél alacsonyabbak, ki kell pótolni a különbözetet. Mártha szerint „nem véletlen, hogy Theresa May, az új brit miniszterelnök megállította az ottani beruházási folyamatot”.

Pakssal már csak azért sem kellene sietni, mert nem sürget az idő. Paks I. eleve a harmincas évek derekáig rendelkezik működési engedéllyel, lesz egy hat-tíz éves periódus, amikor párhuzamosan futnak majd a régi és új erőmű blokkjai. Ennek jelentős többletköltségei vannak, hiszen párhuzamos kapacitást kell kiépíteni, gyakorlatilag mindent – hálózatot, infrastruktúrát, humán erőforrást, szabályozó kapacitást – meg kell duplázni azért, hogy a két erőmű egyszerre tudjon termelni. Ezek súlyos százmilliárdos tételeket jelenthetnek az MVM volt vezére szerint.

„Én régóta erős híve vagyok az atomenergiának, csak nehogy az legyen, hogy elköltünk 12 milliárd eurót egy olyan erőműre, amit aztán sokáig nem fogunk bekapcsolni. Bulgária mostanában fizet 680 millió euró – nemzetközi bíróság által megítélt – kártérítést az oroszoknak mert elállt a belenei atomerőmű felépítésétől. Mindenképpen meg kellene várni Paks I. leállítását, és csak utána behozni Paks II.-t. Ráadásul Paks I. összes blokkja sem egyszerre áll le, és műszakilag még lenne egy újabb üzemidő-hosszabbításra esélye. Óriási pénzkidobás lenne, ha Paks I. olcsón elmehetne 2040-ig, közben a 2020-as években bejönne Paks II., miközben 25 EUR/MWH a villamos energia ára. Ideje lenne egy komoly iparági szakmai vitának.”

Jönnek a napelemek

Mártha szerint a hőszigetelési alapelvek után a megújulóknál Magyarországon leginkább még a geotermiában és a napelemekben várható érdemi fejlődés, a biomassza erőművi kör már nem nagyon fog bővülni, a szélenergiában pedig nincs jelentős további potenciál, és aránytalanul drága az egyenetlen termelés kiszabályozása.

„Akinek ma mezőgazdasági vagy egyéb ipari célra használhatatlan földterülete van, az majd félmegawattos napelemparkokat rak fel a következő öt-tíz évben. Meddőhányók, szeméttelep, sziklás területek, szennyezett területek – sok ezer olyan hektár van Magyarországon, amit nem lehet bevetni, nem lehet ráépíteni semmit, ezekre mind napelemparkokat húznak majd fel. Eközben az épületfelújításnál is már napelemparkokkal operálnak, Európában és nálunk is, egy bizonyos épületméret felett gyakorlatilag kötelező lesz felszerelni”.

Lesz rezsicsökkentés

Mártha egyetért azzal, hogy most lehet tér a lakossági rezsicsökkentésre. Sok tényező a csökkentés irányába hat. Lementek a kamatok, lementek a villamosenergia-árak, alacsony a földgáz ára, a költségek csökkenése benne van a rendszerben, egy tízszázalékos újabb rezsicsökkentés elképzelhető.

„De ez innentől politikai mondás lesz, nyilván időzíteni kell, hogy 10 vagy 8, vagy kétszer 5, de minden, ami 10 fölött van, az azt jelenti, hogy valakinek már nagyon össze kell húzódni, az már fájdalmasabb” – mondta. Hozzátéve, hogy szakmailag szerencsésebb lenne a benzinár mintájára a piaci árakhoz igazítani a lakossági gáz- és áramárakat, és negyedévente, félévente korrigálni a változásoknak megfelelően, egyszer és mindenkorra elhagyva ezzel a politikai megfontolásokat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!