Ügyészség: Nem hamisított közadatot az MNB alapítványa
További Gazdaság cikkek
-
Veszélyesen szennyezi az országot, de egyelőre nem látszik, mikor szabadulhatunk meg tőle
- Izmot növesztettek a zöldségtermelők, Nagy Istvántól kapták a pörgetőt
- Fordulat a lakáspiacon, minden kiderült az árakról
- A Revolut szintet lépett Magyarországon, látványos újdonságok jönnek
- Kiderült, hogyan teljesítünk az uniós felzárkózásban
A Fővárosi Főügyészség elutasította az MSZP-s Tóth Bertalan feljelentését, amit a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány ellen tett. Az indoklásában az ügyészség azt próbálja bizonygatni, hogy az alapítvány nem élt vissza közérdekű adattal, amikor ugyanannak a jegyzőkönyvnek két eléggé eltérő verzióját adta ki a kíváncsiskodó politikusnak.
A szocialista országgyűlési képviselő egy adatigénylési pert megnyerve jutott hozzá a Matolcsy György vezette alapítvány üléseinek jegyzőkönyveihez, a neki elsőre megküldött dokumentumokból azonban rengeteg adatot kitakartak. Egyebek mellett például a jegyzőkönyvek alján szereplő aláírásokat. Mivel az adatok kitakarására a bírósági ítélet szerint nem lett volna lehetőség, Tóthék kérték, hogy adják nekik oda a kitakarás nélküli papírokat is. Némi időhúzás után a PADA ezt meg is tette.
Az MSZP egy diasoron össze is szedte a különbségeket: más a fejléc, más a központozás, a sortörés, a betűtípus, az oldaltörés, sőt, apró szövegszerű eltérések is vannak, a dokumentumok alján szereplő aláírásokat pedig képként szúrták be. Felmerül a kérdés: melyik az eredeti, hiteles jegyzőkönyv, és ha az egyiket később készítették, arra mi szükség volt, valamint hogy mindez közérdekű adattal való visszaélésnek minősül-e?
![Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány által, dr. Tóth Bertalan részére kiadott közérdekű adatok eltérései1.,2015. 02. 19-én indított elektronikus határozathozataláról szóló jegyzőkönyv 1. oldal 2016. április 22-én kiadott változat, mellette a 2015. 02. 19-én indított elektronikus határozathozataláról szóló jegyzőkönyv 1. oldal 2016. június 6-án kiadott változat](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1265/12653/126537/12653724_d58ee7e4738ed6f00b6e84e6201e86c7_wm.jpg)
1.,2015. 02. 19-én indított elektronikus határozathozataláról szóló jegyzőkönyv 1. oldal 2016. április 22-én kiadott változat, mellette a 2015. 02. 19-én indított elektronikus határozathozataláról szóló jegyzőkönyv 1. oldal 2016. június 6-án kiadott változat
Véletlenül elolvasta a Miniszterelnökség
Az ügyészség indoklásai mellett az is érdekes a levélben, amit Tóth Bertalan kapott, hogy arra tollal rá van írva:
Téves bontás: miniszterelnökség.
Vagyis a Miniszterelnökségen valaki felbontotta és talán el is olvasta a levelet, amihez az égvilágon semmi köze nem volt. Pedig a borítékon teljesen nyilvánvalóan rá van írva, hogy kinek szól
![level](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1265/12653/126532/12653242_455640ff7fc065dcade38fd61aa2f9dd_wm.jpg)
Az ügyészség szerint nem, mert annak, hogy a két dokumentum máshogy néz ki – vagyis nem ugyanazt a dokumentumot kapta meg az adatigénylő kitakarások nélkül, hanem egy teljesen másikat – az adatigénylés szempontjából nincs jelentősége. Ahogy az ügyészség írja:
A közérdekű adatigénylés szempontjából irreleváns, hogy a fejléc szerkesztése (sima vagy dőlt betűk), vagy a betűtípus miért tér el,
vagyis az ügyészség szerint teljesen mindegy, hogy valaki azt a dokumentumot adja-e ki, amit kér az ember, vagy egy másikat, aminek a tartalma nagyjából ugyanaz, de teljesen nyilvánvalóan egy másik dokumentum. Vagyis az, hogy valaki az adatigénylés alkalmából gyárt egy jegyzőkönyvverziót, ami valószínűleg nem az eredeti, és így nem az, amit az adatigénylő kért, az az ügyészség szerint rendben van. Az ügyészség szerint az eltérések annak is betudhatók, hogy a két alkalommal átadott dokumentum máshogyan keletkezett, hiszen
Hogy ennek technikailag mennyi értelme van, annak eldöntését az olvasókra bízzuk. Az ügyészség azt sem találta megalapozottnak, hogy
- az alapítvány kuratóriuma kimerítette volna a hűtlen kezelés bűntettét, amikor kereskedelmi bankoknál, a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamattal kötötte le a pénzét;
- és sikkasztás sem történt, amikor az alapítvány igazgatója arra kapott felhatalmazást, hogy 60 millió euróért vegyen német és magyar államkötvényeket, de szerződést egymillió euróval kevesebb kötvényre kötött.
Az ügyészség levele szerint a feljelentés elutasítása ellen panaszt lehet tenni, az MSZP pedig már jelezte is, hogy ezzel a lehetőséggel élnek majd. A rendőrség amúgy hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt már nyomoz a PADA ellen, Tényi István feljelentése alapján.