Varga: Jöhetnek a külföldi munkások, de nem vehetik el a magyarok állását

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nagyinterjút adott a Heti Válasznak, amelyben természetesen előkerült Magyarország egyik legégetőbb gazdasági problémája, a munkaerőhiány is. Ennek kapcsán pedig megerősítette, hogy szerinte

a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy a cégek az Európai Unióból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást.

Bár korábban a gyáriparosok is ezt javasolták, és Varga akkor ki is állt az öltet mellett, azóta a kormány  legalábbis homályosan kommunikált a kérdésről.

Varga szerint a munkaerőhiány az egész térséget sújtó probléma, a lengyelek és a csehek például ukrán vendégmunkások alkalmazásával próbálnak felülkerekedni ezen. Ugyanakkor Magyarországon a vendégmunkások behívása nehezebb kérdés, mert "itt nagyobb a félelem attól, hogy aki külföldről érkezik, elveszi a munkahelyet". 

Varga mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a külföldi dolgozók alkalmazását "csak olyan körben szabad megtenni, ahol nincs elég munkaerő". Beszélt arról is, hogy becslések szerint  30-40 ezer kárpátaljai magyar dolgozik Magyarországon, bár erről nincs pontos statisztika.

A miniszter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy miközben közel 300 ezren keresnek állást, és a pályakezdő munkanélküliek aránya 16-17 százalék, addig a statisztikák szerint 50 ezer betöltetlen piaci álláshely van Magyarországon. A kormánynak elsősorban velük szemben van kötelezettsége, értük kell új munkahelyeket teremteni, de persze "meg kell hallani a munkaadók szavát is".

Ennek érdekében

mert érdekeltté akarják tenni a közfoglalkoztatottakat abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Emellett a duális szakképzés beindítását említette, mint ami segíthet a munkaerőhiányon, bár azt Varga is elismerte, hogy ez csak évek múlva fogja éreztetni hatását.

Béremelés, járulékcsökkentés, család

A magyar bérhelyzetről Varga azt mondta: "nem tudják megspórolni a munkaadók helyett, ha a konkurencia a bér miatt Vas megyében elviszi a szakácsot, mert Burgenlandban harmadával-felével magasabbak a bérek". 

Tehát

igenis részben béremeléssel kell utánamenni a helyzetnek.

Szerinte ez már látszik, erős a bérnyomás a gazdaságban. Ettől azonban még szükség van a korábban már belengetett járulékcsökkentésre, mert a mostani helyzetben versenyképességi hátrányt jelentenek a munkára rakódó nagy közterhek.

Varga ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a magas járulékok miatt egyensúlyban van az egészségbiztosítás, és hosszabb távon fent is lehetne tartani ezt az egyensúlyi helyzetet, már ha nem öregedne a társadalom. Viszont a társadalom öregszik, ám "nem betelepítésben gondolkodunk, hanem a családtámogatási rendszer kiépítésétől várjuk, hogy a népesség újra növekedésnek indul".

Azt a miniszter is elismerte, hogy ez nem könnyű feladat, "mert olyan világtrendekre kell válaszolnunk, mint az előbb induló karrierpálya vagy az időben kitolódott gyermekvállalás, ami miatt a családok kisebb létszámúak lettek. De meg kell próbálni."

Zombicégek, áfacsökkentés

Varga arról is beszélt, hogy bár van hitelkínálat, nincs rá kereslet a vállalati piacon, aminek szerinte az az oka, hogy 

a magyar vállalkozók egy része szenvedélybeteg lett a vissza nem térítendő támogatásoktól, és nem mozdul anélkül, hogy ilyen pénzekhez jutna.

A sok EU-támogatás miatt a cégek nem piaci alapon vágnak bele a fejlesztésekbe, ami rosszat tesz a hatékonyságnak. Varga ehelyett jobbnak tartaná, ha több lenne a visszatérítendő támogatás, ami kvázi nulla kamatozású hitelként funkcionálni. Másrészt szívesebben adna pénz hatékonyságjavító technológiákra vagy kutatás-fejlesztésre is. Nem csak a munkahelyteremtés kell hogy szempont legyen, hanem a hozzáadott érték növelése is – mondta.

Varga Mihály egy kérdésre azt is elmondta, hiába áll jól a magyar gazdaság, még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy csökkentsék az áfát.

De ezt végül is nem is akarja a kormány, mert az az adófilozófiai alapelve, hogy a fogyasztást adóztatja a jövedelmek és a munka helyett. Azt elismerte, hogy a magas áfa vonzza a visszaéléseket, bár megjegyezte, hogy a feketegazdaság ma a GDP 20-21 százalékára tehető, míg ez a szám 2010-ben még 26-27 százalék volt.