A kormány segíteni akart, így nyírta ki a CBA-céget

• Negyedszázados sikeres működés után a napokban csődöt jelentett a CBA eddigi keleti bástyája, a Palóc Nagykereskedelmi Kft.
• A cég pályája egészen 2011-ig meredeken ívelt fölfelé,  aztán hirtelen valami eltört, és egészen a csődig zuhantak a szakadékba.
• A dolog mindenkit meglepett, már csak azért is, mert a kormány pont ebben az időszakban próbálta minden eszközzel támogatni a CBA-t és a többi magyar boltot és bolthálózatot. Mégis a CBA egyik eddigi szerződött partnere lesz az első kiskereskedelmi vállalat, amit a multik ellen hozott törvény miatt kell majd kivégezni.
• Megnéztük, mi állhat a Palóc csődje mögött.

A napokban 25 évnyi relatíve problémamentes működés után csődöt jelentett és bezárta boltjait a CBA eddigi keleti bástyája,  a Palóc Nagykereskedelmi Kft.

Ez már csak azért is meglepő, mert a cég alig néhány éve még a csúcson volt, mintegy száz CBA-boltot üzemeltetett, közel 1500 embernek adott munkát, 27 milliárdos árbevételt produkált, a megye legnagyobb foglalkoztatója volt. Az utóbbi néhány évben azonban meredeken a földbe álltak – pont abban az időszakban, amikor a kormány éppen arra törekedett, hogy a magyar boltosokat hozza helyzetbe a multikkal szemben.

A Palóc példája viszont azt mutatja: ez nemcsak hogy nem sikerült, de

Másfelől az is egyértelmű, hogy a magyar kiskereskedők gondjait nem lehet önmagában a konkurencia egzecíroztatásával megoldani. Hiába próbálják változatosabbnál változatosabb módokon korlátozni a Tesco, az Aldi, a Lidl és a többi külföldi tulajdonú bolthálózat működését, ettől még ugyanúgy versenyhátrányban maradnak a magyar cégek.

Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy technológiailag nagyon le vannak maradva a külföldi versenytársakhoz képest, és nincs meg a tőkéjük ahhoz, hogy behozzák vagy akár csökkentsék ezt a lemaradást. Emiatt pedig könnyen lehet, hogy a közeljövőben több hasonló csőd is jöhet.

Kérdés persze, hogy ez baj-e, illetve hogy mennyire fáj majd egy olyan cég elvesztése, amely bár magyar kézben volt, és nem vitt ki pénzt az országból, mégis sokkal rosszabbul fizette a munkavállalóit, mint a külföldi konkurencia, és rosszabbul is bánt velük.

És ha még ennél is tágabb keretben akarjuk értelmezni a történetet, akkor végső soron a magyar haveri kapitalizmus csődje tárul a szemünk elé: az állam kitalálja, hogy megtolja néhány bolt szekerét, de annyira bénán csinálja, hogy a végén mindenkinek rosszabb lesz.

Hosszan kapaszkodtak, nagyot estek

A Palócról már júliusban lehetett tudni, hogy nagy bajban van, miután 2015-ben hatalmas veszteséget szenvedett el. Az csak szeptember elején derült ki, hogy mekkora a baj, ekkor írtuk meg, hogy a cég hónapok óta tízmilliókkal tartozik a beszállítóinak, a polcok pedig üresen konganak a cég boltjaiban, mert nincs, aki szállítson nekik.

Nem sokkal később arról értesültünk, hogy szeptemberben már a fizetéseket sem tudták kifizetni, végül pedig a múlt hét végére eljött, ami a jelek szerint elkerülhetetlen volt, és csődöt jelentett a Palóc Nagyker. Bár a CBA-val tárgyaltak a cég megmentéséről, végül nem jutottak egyezségre, sőt a CBA felbontotta a Palóc franchise szerződését, magyarul kirúgta a céget a bolthálózatból (a szerződésbontás mostanra jogerős lett).

A hirtelen csődöt hosszú virágzás előzte meg. A salgótarjáni székhelyű céget még 1991-ben alapították, és azóta nagyjából ugyanaz a tulajdonosi kör irányította. Az élelmiszerek nagy- és kiskereskedelmével foglalkozó cég a negyedszázados működésének első 20 évében dinamikusan növekedett: pénzügyi beszámolói alapján az ezredfordulón már 300 embert foglalkoztatott, ötmilliárd forintos forgalma és 200 milliós nyeresége volt.

Az eredmények folyamatosan javultak, 2011-re 27 milliárdra nőtt az árbevétel, az üzemi eredményük 2006 és 2011 között félmilliárd forint fölött mozgott, a foglalkoztatottak száma bőven meghaladta az ezer főt. Sőt, 2007-ben olyan is volt, hogy egy hónapon belül hat új boltot nyitottak.

A Palóc Kft. nemrég még Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, a CBA rendszerének egyik fő központja volt. Ők látták el Nógrád mellett Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye CBA-a bolthálózatát is.

2011-ben azonban valami eltört: ekkor kezdett csökkenni az árbevétel, 2015-re pedig már majdnem tízmilliárddal volt kevesebb, mint négy évvel korábban. Az addig bőven félmilliárd fölötti nyereség pedig tavalyra egészen elképesztő nagyságú, 1,8 milliárdos mínuszba fordult. 

A multik elleni törvények a CBA ellen fordultak

A Palóc az említett beszámolóban egyébként egyértelműen a hátrányos jogszabályi változásokra fogta mélyrepülését, egész pontosan a következőkre:

• a dohányforgalmazás kiesése
• vasárnapi zárvatartás miatti forgalomkiesés
• a Nébih-adó
• a tranzakciós illeték bevezetése
• a reklámadó bevezetése
• az útdíj bevezetése
• a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése
• a kötelező garantált bér emelkedése és a járuléktöbblet hatása
• a beszállítóknak való fizetési határidő csökkenése

Ezek egyfelől csökkentették a bevételeket, másfelől növelték a kiadásaikat. A cég szerint a dohánybiznisz trafikosítása és a vasárnapi boltzár önmagában 20 százalékos bevételkiesést okozott nekik. Éves szinten pedig 1-1,2 milliárdos plusz finanszírozási igényt jelentett nekik, hogy az élelmiszertermékeknél 30, a nem élelmiszeri termékekre 60 napra szűkítették a beszállítókkal szembeni fizetési határidőt. Emiatt ugyanis áthidaló hiteleket kellett felvenniük, hogy határidőn belül tudják rendezni a számláikat, ezekre viszont jelentős kamatokat fizettek.

A cég emellett az általános gazdasági klíma romlásával érvel:

• a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása,
• az adótételek növekedése,
• a munkanélküliség,
• a fogyasztás visszaesése

szerepel a beszámolójában okként. Bár országos szinten ez nem feltétlenül igaz – az elmúlt öt évben a munkanélküliség csökkent és a fogyasztás nőtt –, Nógrádban és a többi, a Palóc által kiszolgált kelet-magyarországi településen reális problémákról van szó.

Mindazonáltal ezek a dolgok nem feltétlenül új jelenségek, már évekkel ezelőtt látszottak, és például a trafikosítás és az azóta eltörölt vasárnapi boltzár is jóval korábbi történetek. Eközben viszont a Palóc még 2013-ban is 12 üzlettel növelte bolthálózatát, tehát a gondokból növekedéssel próbált kitörni.

Ez végül olyannyira nem sikerült, hogy a hatályos törvények szerint jövőre már akkor is le kellene húzniuk a rolót, ha sikerülne kikecmeregniük a csődből. Ugyanis a kiskereskedelmi cégeket 2015-től számított két egymás utáni veszteséges üzleti év esetén kivonják a forgalomból. Ezt a jogszabályt annak idején pont a keményen terjeszkedő külföldi multik ellen, a magyar üzletek és üzletláncok védelmére hozta a kormány, ehhez képest pont a CBA egyik legfőbb bástyája fog először elhullani.

Nem volt minden rendben

Maga a csőd viszonylag hirtelen jött és meglepő volt: a cég egyik beszállítójától például azt hallottuk, hogy május előtt soha semmiféle probléma nem volt a kifizetésekkel, a Palóc egy „jól felépített rendszer benyomását keltette”. Egy másik, a cég belső működésére rálátó forrásunk ugyanakkor azt mondta, hogy belülről már tavasszal lehetett látni, hogy nem fogják tudni elkerülni a csődöt, bár a Palóc májusban közzétett pénzügyi beszámolója még relatíve bizakodó volt a vállalkozás megmentését illetően.

A beszállítók szerint egyébként a cég még mindig azt a benyomást kelti, hogy a pénzügyi gondok rendezése és valamiféle üzleti konszolidáció után újra akarja nyitni a boltjait. Forrásainktól olyan tervekről is hallottunk, miszerint feldarabolnák a Palóc bolthálózatát, egy részét pedig értékesítenék, egy másik részét bérbe adnák, a maradékot pedig továbbvinné a cég.

Azonban ez önmagában vélhetően nem fogja megoldani a Palóc gondjait. Ugyanis bár a cég nyilvánosan mindent a külső körülményekre fog, úgy hallottuk, azért bőven voltak rossz üzleti döntések a Palócnál is az utóbbi években. Ilyen például, hogy állítólag túl nagy teherautóflottát tartottak fenn, illetve a készletezésük sem volt makulátlan.

A CBA-val sem voltak mindig jóban, 2012-ben pár hónapra szakítottak is, akkor a Palóc a Coop hálózatához akart csatlakozni, de végül mégiscsak visszament a CBA-hoz. Ugyanakkor a CBA már akkor is azzal vádolta a céget, hogy problémás partner, és a mostani, végleges szakítás után is azt írta a cég, hogy a Palóc már egy ideje nem tett eleget a szerződésükben foglaltaknak.

Megkérdeztük a CBA-tól, hogy pontosan mik voltak a gondok, de erre nem kaptunk konkrét választ. Mindazonáltal egy forrásunktól azt hallottuk, hogy a CBA korábban többször is kisegítette a Palócot, rendezte a beszállítók felé fennálló tartozását.

Versenyben nehéz a magyarnak

De a fő probléma nem ez volt, hanem hogy egyszerűen drágábbak voltak, mint a versenytársak. Amikor az Index ellátogatott a Palóc által kiszolgált egyik faluba, ahol más bolt nem is volt, a helyiek azt mondták: inkább megveszik a buszjegyet, és elmennek a távolabbi Penny Marketbe, mert így is olcsóbban kijönnek, mint a Palócnál.

Ahogy a cég működésére rálátó forrásunk fogalmazott, a Palóc árképzése egyértelműen túlzó volt, a cég által kiszolgált szegényebb településeken nagyon érzékenyek az emberek az ilyesmire.

Versenytársakból pedig egyre több lett. Az alábbi térképen ábrázoltuk a Palóc (azóta bezárt) boltjait, illetve az azok közelében lévő konkurens, külföldi tulajdonú láncokhoz tartozó üzleteket (a Coop és a független boltok kivételével, mivel ezek egyrészt magyar kézben vannak, másrészt nem jelentenek technológiailag fejlettebb konkurenciát).

A jelmagyarázat a térkép jobb felső sarkában lévő ikonra kattintva érhető el. A térképen a Palóc (bezárt) boltjai P betűvel jelöltük, és kigyűjtöttük a Palóc boltjainak közelében lévő Penny Marketeket, Tescókat, Aldikat, Lidlöket és Sparokat, hogy látsszon a konkurencia, na meg az, hogy a Palóc végével hol lehet majd bevásárolni. (Térkép: Szémann Tamás)

Jól látszik, hogy néhány kistelepülés kivételével mindenhol kapott a nyakába egy komolyabb versenytársat a Palóc. Mivel a falvakban fenntartott boltokból azért olyan nagy hasznot nem lehet húzni, minden bizonnyal az egy fokkal nagyobb helyekre megérkező Aldik, Lidl-k, Penny Marketek és Sparok vitték el a Palóc üzletét.

Ezt tartja a legvalószínűbb oknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is. Ő kérdésünkre azt mondta, egyáltalán nem egyedi jelenségről van szó, hiszen az elmúlt években folyamatosan és jelentősen csökkent az élelmiszerüzletek száma. A Palóc egy a sokból, ami tönkrement, a kuriózum az, hogy relatíve nagyobb vállalkozásról van szó.

Vámos szerint bár a Palóc esetében több ok találkozása döntötte be a céget, a probléma forrása abban keresendő, hogy a külföldi cégek egyszerűen nagyobbak, gazdagabbak, korszerűbbek és ebből fakadóan hatékonyabbak, míg a kisebb hazai vállalkozások egyszerűen nem tudnak pénzügyileg és technológiailag lépést tartani azokkal fejlesztésekkel, amelyeket mondjuk egy Tesco vagy Lidl megengedhet magának. A piac hazai szereplői közül a nagyobbak is csak jellemzően néhány tízmilliárdos árbevételű cégek, amelyeknek nem sok pénzügyi mozgásterük van, és ha egy nagyobb összegű befektetés, beruházás nem jön be nekik, máris meginoghatnak anyagilag.

Nem csalás, nem ámítás

Bár találkoztunk olyan spekulációkkal is, hogy a tulajdonosi kör lenyúlhatta a cég vagyonát, erre semmiféle bizonyítékot nem találtunk, és egyébként sem lenne életszerű, hiszen miért lopnák szét a saját magáncégüket, ami több mint húsz évig jól és elég jövedelmezően működött? Bár a cég könyveiben az utóbbi években van egy-két kérdéses tétel, egy, a szakmában jártas forrásunk szerint alapvetően kevés kilopható pénz volt a Palócban.  (A céget kérdeztük egyes, a beszámolójában szereplő konkrét tételekről, és általában véve üzleti hanyatlásának okairól is, de nem kaptunk választ.)

Az egyetlen furcsa dolog, hogy idén áprilisban, amikor már egyértelműek voltak a cég bajai, 25 év után leköszönt az ügyvezetői posztról Varga Sándorné, őt pedig Czékmán József váltotta. Czékmán más érdekeltségei körül is vannak bőven gondok, legalábbis a Nógrád Megyei Hírlap cikke szerint.

Ugyanakkor az is igaz, hogy tulajdonosi körnek nem nagyon vannak más jelentősebb üzleti érdekeltségei, amelyekben megjelenhetett volna a Palóc pénze. Pont ellenkezőleg: a cég könyvei szerint a tulajdonosok relatíve kevés pénzt vettek ki a cégből, viszont sokat költöttek rá. Ők is fejlesztésekkel és terjeszkedéssel próbálták megállítani a hanyatlást, de ez mégsem sikerült nekik, sőt végül csak felgyorsították.

Tehát nem csalás, hanem az döntötte romba a Palócot, hogy miközben a kormány a multikkal harcolt, közben épp a magyar vállalkozásokat gyengítette le, a versenyképesebb külföldiek pedig állták a sarat. Bár a rossz üzleti döntések is nyilván nagyban hozzájárultak a hanyatlásához, a Palóc eleve szélmalomharcot vívott a hatékonyabb konkurencia ellen.

Vámos György szerint bár átmeneti jelleggel a külföldiek korlátozásával is el lehet érni sikereket, ezek még nem erősítik meg a magyar cégek helyzetét. Ehhez a fejlesztéseiket kellene támogatni, segíteni kellene a felzárkózásukat.

A Palóc nem tartozott a kifejezetten kellemes munkahelyek közé.

Sőt, egyes munkakörökben csökkent is a bér, legalábbis egy forrásunk szerint a pénztárosok a csőd előtt kevesebbet kerestek a Palócnál, mint öt évvel korábban. Ráadásul a bérük nem éri el a 100 ezer forintot sem, aminél a Lidlben például már egy árufeltöltő is jóval többet tud keresni.