Tudta? Erről maradhatott le a kampányőrület miatt

Mindenki lehagyja Magyarországot a versenyben

Minden idők legrosszabb magyar eredményét mérte a Világgazdasági Fórum szokásos versenyképességi indexében. Hat helyet rontva a 28 EU-s tagból 25.-ek lettünk, beelőzött minket Szlovákia, Bulgária és Románia is. 

A WEF szerint Magyarország versenyképességében 8 olyan tényező van, amelyekben a világ legrosszabbjai közt vagyunk, ezek közt van az intézményrendszer impotenciája, a kivételezett haveri cégek helyzetbe hozása, a kormányzati döntéshozatal átláthatatlansága. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen nem hagyhatta szó nélkül a durva inzultust, erélyes levélben reagált a rossz osztályzatra. Varga Mihályék álláspontja szerint a versenyképességi mutató nem számít, amíg növekszik a gazdaság és a foglalkoztatottság, egyensúlyban van az államháztartás, az államadósság pedig csökken. 

A növekedés egyébként kevésbé tűnik acélosnak, mint azt a MNB és az NGM jósolja idénre, legalábbis a GKI friss kutatása szerint az idei év mélypontot jelent a mostani gazdasági ciklusban, és csak 2 százalékos növekedést lehet várni. 

Csőd szélén a legnagyobb német bank

A héten Németország legnagyobb pénzintezének válsága tartotta izgalomban a pénzvilágot, és valószínűleg még fogja is egy darabig. A Deutsche Bank nem igazán tudott talpra állni a világgazdasági válság óta, eleve jelenlévő problémáikat pedig tetézi, hogy 14 milliárd dolláros – igaz, egyelőre alkudozás tárgyát képző – bírságot kaptak az USA-tól, mert a válságot megelőzően toxikus kötvényeket árusítottak ügyfeleiknek ezzel hozzájárulva a 2008-as végső krachhoz.

A bank részvényei a hét elején 6,2 százalékos eséssel negatív rekordot döntöttek, valószínűleg azért, mert Angela Merkel kizárta, hogy a jövőre a választási évben kisegítsék a bankot az adófizetők pénzéből. Így sokakban felrémlett, hogy a Deutsche lehet a következő Lehmann Brothers. 

A Deutsche Bank esetleges bukása rémisztő felhő a világgazdaság egén, a német bank ugyanis nemzetközi szinten meghatározónak számít a derivatív pénzügyi termékek piacán. Ezek azok a komplex pénzügyi eszközök, amelyeknek nagy részben a 2008-as válság is köszönhető. Az elemzők egy része ugyanakkor úgy véli, egy esetleges csőd nem okozna katasztrófát, a válság óta életbe lépett európai bankszanálási szabályok alapján simán leválasztanák a bankról a rossz hiteleket kezelő részeit.

A bank további sorsa nagyban függ attól, mekkora bírságban sikerül végül megállapodni az amerikai hatóságokkal, illetve a német kormány hozzáállásától is – sokak szerint Merkel csak blöfföl, amikor azt mondja, nem mentené ki a Deutschét, hogy ezzel is segítsen lejjebb alkudni a végösszeget. 

Dolgozni kéne, de kinek?

Szokásos heti munakerőhiány-híradónk aktuális számából kiderül, hogy már a gyárosok is háborognak a tarthatatlan helyzet miatt, ugyanis az alkalmas dolgozók hiánya területileg és iparági szinten is általánossá vált a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint. 

Az ipari vállalatok több mint 70 százaléka panaszkodik a munkaerő hiányára, mint a bővülést visszafogó tényezőre. A szolgáltatószektorban is már a vállalatok több mint harmada érzi a munkaerőpiacot akadálynak, az építőiparban ugyanez az arány közelíti a 42 százalékot.

Ez egyelőre még nem akadályozza a cégeket, hogy Magyarországra hozzák telephelyeiket, pláne ha a kormány hajlandó fizetni nekik ezért: a héten ötszáz új munkahelyet jelentettek be Szegeden, és négyszázat Nyírbátorban, amelyek a következő években fognak létrejönni több milliárdos állami és céges beruházással. 

A munkaerőhiány növekedésével némileg párhuzamosan csökken a munkanélküliség is országban, a héten kiderült, hogy augusztusban 5 százalék alá esett. A munkaerőhiány és a munkanélküliség alakulásának viszonya azonban nem ennyire egyszerű, sokszor a rendelkezésre álló munkaerő éppen csak arra nem alkalmas, amire szükség lenne, ezért nem teljesen védhető a kvótakampányban sulykolt állítás, miszerint a saját munkanélkülieink miatt nincs szükségünk migránsokra. 

Migránsokra olyannyira szükség van, hogy a tőlünk nyugatabbra lévő országok is egyre nagyobb bajban lennének, ha nem tudnák elszipkázni például tőlünk a képzett munkaerőt. Ha a magyar bérek és munkahelyek színvonala nem tud feljebb zárkózni, hiába képzünk több informatikust, ők is csak el fognak menni - derült ki többek között a Telekom csütörtöki kerekasztalbeszélgetésén. 

A súlyosbodó probléma egyetlen pozitívuma, hogy legalább a dolgozók pozíciója erősödik a munkáltatókkal szemben, így a munkaerőhiány végsősoron eltörölheti a szemét főnököket. 

Megállapodtak végre a nagy olajkitermelők

Szerdán megtörtént, amiben a sorozatos kudarcok után már alig mert hinni valaki: az OPEC-országok megállapodtak az olajkitermelés csökkentéséről. Ha sikerül nyélbe ütni az előzetes alkut,  novembertől napi 32,5 millió hordóra korlátozzák olajtermelésüket a mostani 33,24 millió hordóról, és valószínűleg idővel megpróbálják majd bevonni az egyezségbe a jelentős olajvagyonnal rendelkező nem-OPEC-tagországokat is, mint például Mexikó vagy Oroszország. 

A hírre az olaj ára elkezdett fölfelé kúszni, és a régóta vigaszágon levő nagy olajvállalatok részvényei is erősödni kezdtek. Ha a megállapodás biztossá válik, ezek a trendek valószínleg tovább erősödnek majd, amivel nem mindenki jár majd egyformán jól, az OPEC-alku nyerteseit és veszteseit itt szedtük össze. 

Andy Vajna és a kaszinózók személyes adatai

Egy kedden, villámtempóban elfogadott új jogszabály szerint az online kaszinók üzemeltetői ezentúl nemcsak a lakcímnyilvántartóból kérhetnek le adatokat, hanem az útlevelek és a jogosítványok adataihoz is hozzáférhetnek, akár elektronikus úton is. Jelenleg két cég rendelkezik állami engedéllyel online kaszinó üzemeltetésére, amelyek mögött a magyar kaszinópiacon eddig is kvázi monopóliummal bíró Andy Vajna és Szima Gábor állnak. 

A törvényt elméletileg azért hozták, hogy  hogy keményebben fellépjenek a tiltott online szerencsejáték ellen, de közben lehetővé teszi Vajnáék bebetonozását az online piacra, és hozzáférést enged nekik ügyfeleik egy csomó érzékeny személyes adatához.

A törvénnyel a kormány emellett a bankokat is leszabályozná: azoknak nem írhatnák jóvá a bankok a nyereményeket, akik nem a megfelelő, azaz a magyar állam által engedélyezett online kaszinókban fogadtak. 

Nyakunkon az új üzemanyagadó

Szombattól életbe lépett az üzemanyagok jövedéki adójának furcsa emelése, amelyet még a tavaszi adócsomagba írtak bele. A benzin esetében a jövedéki adó literenkénti 5 forintos, a gázolajnál plusz 10 forintos emelésével, és az ehhez hozzáadódó 27 százalékos áfával, 

• a benzin literenkénti ára 6,35 forinttal,
• a dízelé pedig 12,7 forinttal emelkedett október első napjától. 

Az adóemelkedés azért következett be, mert az új szabály szerint ha az olajár negyedéves átlagban 50 dollár alatt van, akkor automatikusan ez történik, hogy a költségvetés bebiztosíthassa magát az ingadozó árból adódó bevételkiesés ellen. Ha az OPEC-alku miatt megnő az olajár, a jövedéki emelés el fog tűnni, mert nélküle is elég drága lesz a benzin. 

Brüsszel üzeni

Már régóta sokallja az itthoni magas uniós előlegfizetési lehetőségeket az Európai Bizottság, és egy újabb levélben a 30 százalékos előlegfizetési szabályrendszerünkkel kapcsolatban is kifogást emelt. Brüsszel ha akarja, elkaszálhatja a felpörgetett EU-s pénzkifizetési terveinket, mivel az EB úgy véli, hogy a lazított fedezetelfogadási rendszer már veszélyes lehet.

Az idei magyar uniós támogatás-kifizetési cél hivatalosan továbbra is 2048 milliárd forint, de ebből máig csak közel 530 milliárd forint teljesült, ezért próbálná minél jobban pörgetni a kifizetéseket a kormány, de könnyen lehet, hogy ezt nem fogják hagyni neki. Így viszont a második féléves növekedés is gyengébb lehet, mint amivel kalkulálnak. 

Brüsszelnek más problémája is támadt a héten a Magyarországgal. A magyar kormány idén nyáron indította el Brüsszelben a  Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program  módosítási kérelmet, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa.

Az Energiaklub azonban úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá: a múlt hét folyamán a hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak. Így e gyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely a KEHOP-ban rendelkezésre áll.

Leültették az Eclipse-ügy vádlottjait

Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében. 

Az  Eclipse Zrt. 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai közbeszerzési pályázatokat nyert el, összesen 11 milliárd forint értékben. V ezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették.  A cégből legalább 15 milliárd forint készpénz tűnt el, az ügyészség most csak adócsalás miatt nyomozott, egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be szerintük az Eclipse.

Az Eclipse a kétezres évek egyik legdurvább korrupciós botránya volt, amiben érthetetlen állami segítséggel, titkosszolgálati szálakkal, robbantásokkal, vesztegetéssel végül több tízmilliárdot húztak le az állampolgárokról. Az ügynek voltak kisebb politikai áldozatai, de a nyomozás során sok mindent nem bolygattak, például azt sem, hogy mi köze van az egészhez Pintér Sándornak és családjának, pedig a cég az irodáját Pintér egyik cégétől bérelte, a belügyminiszter egyik lánya pedig közbeszerzési projektmenedzser volt az Eclipse-nél.  

2013. január 8-án bizonyíték hiányában egyszer már minden gyanúsítottat felmentettek, de aztán ügyészségi fellebbezésre folytatódott az ügy. 

Ezekről se maradjon le: 

• Túl Matolcsy barátnőjén: kielemeztük, miért érdemes odafigyelni az MNB tevékenységére a szaftos pletykákon kívül is
• Interjúztunk az EU kereskedelempolitikájáért felelős biztosával a tetszhalott szabadkereskedelmi megállapodásról
• Az OECD szerint igencsak rossz bőrben van a világgazdaság
• A Magyar Nemzeti Kereskedőház tovább bővíti kérdéses hatékonyságú nemzetközi irodahálózatát
• 52 milliárdos nyereséggel zárta az első félévét a jegybank
• Rogán Antal üzlettársa végezheti a bankszektor informatikai felügyeletét
• Garancsi 2,3 milliárdos hitelt kapott az Eximbanktól luxushoteljére