Veszik a letelepedési kötvényt, de letelepedni már nem akarnak

Egyre több külföldi vesz befektetési céllal a piacinál négyszer magasabb hozamú letelepedési kötvényt anélkül, hogy szándékában állna Magyarországra költözni - írja a Világgazdaság.

Szeptember 18-ig 2807 külföldi kapott letelepedési engedélyt cserébe azért, mert közvetítőkön keresztül jegyzett letelepedési államkötvényt - közölte a Belügyminisztérium a VG kérdésére. De az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szeptember 30-ig ennél másfélszer több, 3973 ilyen papírt bocsátott ki.

Az eltérés mögött a lap szerint az állhat, hogy más konstrukciókhoz képest egyre nő az a haszon, amit a letelepedési kötvényeken el lehet érni. A hozam ugyan a program 2013 tavaszi indulása óta változatlan, de közben a piaci hozamok az utóbbi három és fél évben jelentősen estek, így a letelepedési kötvény most négyszer többet fizetnek a piaci átlagnál.

A képet viszont árnyalja, hogy a többlethozam nem a vásárlókat, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt öt, egy kivételével offshore-országokban bejegyzett közvetítőket illeti meg. Ezek az ÁKK-tól kedvezményes áron jegyzik le a kötvényt (a 300 ezer eurós össznévértékű csomagot 271 ezerért), de azt nem tudni, pontosan milyen árfolyamon adják tovább ügyfeleiknek. 

A különös konstrukció lényege, hogy a letelepedni szándékozók nem letelepedési államkötvényt kapnak a 300 ezer eurójukért, hanem a közvetítők által legalább 300 ezer euró értékben, minimum öt évre kibocsátott saját értékpapírt. Ebből az összegből vesznek a közvetítők az ÁKK-tól ötéves letelepedési államkötvényt, így értelemszerűen azok lejártakor ők kapják meg a 300 ezer eurós névértéket. Ezért aztán felmerül a kérdés, hogy miért vásárolnak kötvényt nagy számban olyan külföldiek, akik valójában nem is akarnak letelepedni. 

"A letelepedési kötvény sikeres, de miután az országot felminősítették, át kell tekinteni, hogy a továbbiakban is szükséges-e ezt a módszert fenntartani, hogy pénzhez jusson az állam" – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére reagálva, aki azt firtatta,  "miért nem lép fel az ellen, hogy magáncégek és fideszes haverok nyúlják le a letelepedési kötvények százmilliárdos hasznát", amit ráadásul az állam fizet majd meg. Jelen állás szerint egyébként a kötvények 2018–2021 közötti lejártakor az államnak közel 350 milliárdos kötelezettsége lesz.