Kevesebb piacos Guccit veszünk

Az előző évhez képest csökkent a hamisított termékek népszerűsége a magyar lakosság körében, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés eredménye szerint leginkább a fővárosi fiatalok fordulnak a hamisítványok felé, természetesen azért, mert ezek a termékek olcsók. 

Az egymást követő évek statisztikából kiderül, hogy a teljes magyar lakosság csak egy szűk rétege (13-18 százalék) az, aki a vizsgált időszakban legalább egyszer vásárolt hamis terméket, vagy legalábbis ennyien vannak azok, akik bevallják.

Az idei felmérésen a fogyasztók által adott válaszok alapján ez az arány az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja. A kapott eredmények alapján ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók érdeklődése a különböző termékkategóriák iránt korántsem egyforma. A legkelendőbb idén is a hamis ruha volt 16 százalékkal, ami a tavalyi adatokhoz képest 4 százalékpontos csökkenést jelent. Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt saját bevallása szerint, míg hamis gyógyszereket 1 százalékuk, jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalék. 

A kutatás külön kitért az illegális letöltésekre is: idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, hallgatott szerzői jogot sértő tartalmakat. Az adatokból valószínűsíthető, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő fogyasztását.

Ugyanakkor érdekes eredmény, hogy 2015-höz képest ismét növekedett a legális letöltési lehetőségek ismertsége az internethasználók körében. Az idei szám a 2014-es arányhoz közelít, ugyanis míg 2015-ben 59 százalék tudott ilyen lehetőségről, 2016-ban már 77 százalék volt tisztában olyan legális forrásokkal, ahonnan letöltheti a kívánt tartalmat.

A tanulmányból az is kiderül, hogy 2016-ban a válaszadók kétharmadának választásában az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. A megkérdezettek 54 százaléka azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százalék pedig azt, hogy nem törődött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett.

Termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruhák és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsősorban közép-magyarországiak és 30 év alattiak. A jogsértő zenék, filmek és szoftverek tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.