Harmadával drágultak a lakások Budapesten

Folytatódik az áremelkedés az ingatlanpiacon: az új lakásoknál 14 százalékos volt az árnövekedés tavaly októberhez képest, miközben a kínálat 30 százalékkal bővült. A használtaknál 33 százalékkal emelkedtek az árak, a telkekért pedig 5 százalékkal kérnek többet, derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a jelenlegi kínálati árakat az egy, illetve két évvel ezelőtti átlagokkal vetette össze.

Budapest a legdrágább

A kínálat idén október elején 30 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az átlagos négyzetméterár a vizsgált települések körében 16 százalékkal 492 ezer forintra emelkedett egy év alatt, míg az ezt megelőző évben is 13 százalékos volt a növekedés. Az új lakások piacán belül Budapest a legdrágább, ráadásul itt majdnem 40 százalékkal bővült a kínálat is. Az Eurostat friss jelentése szerint egyébként az európai országok között a magyarországi és lettországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben az idei év második negyedévében.

Az átlagos négyzetméterár 582 ezer forintra nőtt a fővárosban, ami 15 százalékos éves növekedést jelent, a két évvel korábbi átlaghoz mérten pedig több mint 30 százalékos drágulásnak felel meg. A nagyobb vidéki városokban is emelkedtek az új építésű lakások árai: Debrecenben 367 ezer forint, Kecskeméten 399 ezer forint, Győrben pedig 376 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár október elején.

Nincs lassulás a drágulásban

2016 tavaszán még úgy tűnt, hogy a használt lakások piacán lassulhat az áremelkedés üteme, de az október elején mért adatok szerint a drágulás tempója egyenletes volt. A 10 ezer főnél nagyobb településeken található használt lakások országos átlagos négyzetméterára országos viszonylatban 346 ezer forintra rúgott, ami éves szinten 33 százalékos drágulásnak felel meg, 2014. októberéhez képest pedig több mint 50 százalékot jelent.

A használt lakásoknál a fővárosban a legmagasabbak az árak, 444 ezer forintra nőtt a négyzetméterár, ez tavaly októberhez képest 25 százalékos, 2014. októberéhez viszonyítva pedig 55 százalékos drágulást mutat. A nagyvárosi lakástulajdonosok vagyonának értéke is dinamikusan emelkedett az elmúlt évben. Szegeden és Kecskeméten több mint 20 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak 236 ezer, illetve 251 ezer forintra, Veszprémben 30 százalékos volt az áremelkedés, itt 273 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra a lakásokat. A használt lakások tekintetében Győr lett a legdrágább vidéki város: 10,8 százalékos éves áremelkedés után, 293 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

A telkek is drágábbak

Az építési telkeknél kisebb mértékű az emelkedés következett be. Országos szinten egy telek négyzetmétere 10,5 ezer forint volt októberben, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot és valamivel több mint 5 százalékos növekedést jelent 2014. októberéhez képest.

Az országos árszintet nézve a telkeknél tehát nem volt egyenletes drágulás, inkább az elmúlt egy évben mentek feljebb az árak. Budapesten viszont folyamatos volt az áremelkedés, a telkek négyzetmétára tavalyhoz képest 12 százalékkal 32 ezer forintra nőtt, ami a két évvel ezelőtti szinthez képest 23 százalékos többlet. Az átlagos telek-négyzetméterárak nőttek tavalyhoz képest Székesfehérváron és Debrecenben is, előbbi megyeszékhelyen 25 százalékkal 10 ezer forintra, utóbbiban 22 százalékkal 11 ezer forintra.

Nincs megállás

Az ingatlan.com előrejelzése szerint a jövőben az új lakás piac lesz a fókuszban, fokozatosan növekszik majd a kínálat: 2018. elejéig várhatóan 15-20 ezer új lakás kerülhet átadásra. A használt lakások árai is tovább nőhetnek 2017-ben a legnagyobb hazai városokban, de a drágulás üteme vélhetően már csökkenni fog.

Ditróy Gergely, az otthonterkep.hu vezető elemzője szerint a hazai lakóingatlanárak növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban már jó ideje az elsők között van. Ennek egyik legfontosabb oka az a rendkívül alacsony bázis, ahonnan 2013 végén, 2014 elején elindult az áremelkedés. Az árnövekedés bár a rengeteg, a lakáspiacot élénkítő pozitív hatásnak köszönhetően továbbra is kitartó, a tényleges árszintekben a kelet-közép-európai fővárosokhoz képest is kimondottan alacsony.

Ditróy szerint a lakásárak növekedését

• a jó gazdasági teljesítmény,
• az egyre nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkaerő bővülése,
• az élet minden területére vonatkozó hosszú távú kiszámíthatóság és a biztonság növekedése,
• és a stabil és növekedő hitelezés biztosíthatja a jövőben.