A magyarok háromnegyede nem tartja számon, hogy mire költi a pénzét

Az OECD 30 országban - köztük 17 OECD-tagállamban - végzett felmérése (.pdf) alapján az ezekben az országban élő emberek nagyjából fele nem érti, hogy mi az a kamatos kamat - derül ki a Quartz cikkéből.

Konkrétan azt kérdezték a résztvevőktől, hogy ha betesznek 100 dollárt a bankba, akkor két százalékos kamattal, egy éves futamidővel, ismétlődő lekötésekkel több vagy kevesebb pénzt fog-e érni öt év múlva ez a száz dollár 110 dollárnál. A megkérdezettek 42 százaléka tudta csak, hogy a kamatos kamat miatt többet, és még csak azt a nagyon egyszerű kérdést is csak az emberek 58 százaléka tudta megválaszolni, hogy a lekötött pénz egy év múlva 102 dollárt fog érni.

Magyarországgal kapcsolatban kiderült még, hogy:

• a felmérésben résztvevők 27 százaléka tudott havonta félretenni. Ugyanez az arány Ausztriában 69, Norvégiában 84 százalék.
• Magyarországon a megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy számon tartja, hogy mire költi a pénzét a háztartás, ahol él: Ausztriában hasonló az arány (29 százalék), de Lettországban például 81, Franciaországban 76 százalék ugyanez az arány.

A felmérésben 51650 felnőttet kérdeztek meg alapvető pénzügyi kérdésekről, amiből az derült ki, hogy a kutatásban részt vevők pénzügyi tudása nem túl alapos. A felmérésben 21 pontot lehetett elérni, amiből átlagosan 13,2 pontot értek el a résztvevők. A legjobban Franciaország teljesített, de a franciák még így is csak kicsit teljesítettek az OECD-átlag felett: átlagosan 14,9 pontot értek el. A legrosszabb eredményt Lengyelország érte el 11,6 ponttal. Magyarországon 12,4 pont volt az átlag, ami a lista alsó részének középső régiójára volt elég az országok közötti versenyben.

A felmérés azt is mérte, hogy a résztvevők hogyan gazdálkodnak a pénzükkel. Ezen a területen jöttek ki a leggyengébb eredmények: a válaszolóknak csak a hatvan százaléka mondta azt, hogy számon tartja, hogy a háztartása mire költi a pénzét, és csak az 50 százalékuk mondta azt, hogy vannak hosszú távú pénzügyi céljai. A pénzüket valamilyen pénzügyi eszközbe befektető válaszadók közül csak 19 százalék igyekezett független forrásból tájékozódni, hogy milyen befektetések érhetőek el a piacon. A pénzügyi tervezés szempontjából Magyarország különösen gyengén szerepelt.