![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
Sok szempontból Izland egy kulturális és turisztikai csoda. Egyre többen figyelnek fel az izlandi könnyűzenére és filmiparra, a különleges tájra és az idei futball Eb-nek köszönhetően az érdekes szurkolói rigmusokra. Talán ezeknek is köszönhető, hogy a Telegraph cikke szerint
![GettyImages-578023100](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1373/13738/137387/13738770_7e4b7ec47729c980c21c46e13810cfb8_wm.jpg)
„Mintha Disneyland lenne a belvárosban” – jellemezte a jelenlegi helyzetet Birgitta Jónsdóttir, a következő választáson kormányzásra készülő Kalóz Párt vezetője.
Az amerikai turisták száma 2010-től kezdett el dinamikusan emelkedni – olyannyira, hogy idén már többen keresték fel az országot, mint amennyien ténylegesen ott élnek. Izland lakossága 323 ezer fő.
Egyes becslések szerint 2016 végére a világ minden részéről érkező turisták száma elérheti a másfél millió főt, ami brutális adat, tekintve, hogy 2010-ben ez a szám csak 459 ezer, 1996-ban pedig 200 ezer volt.
Jónsdóttir szerint komoly problémát okoz, hogy a fővároson kívüli természetes területeken nincs kiépített infrastruktúra (például mosdók), amit a politikus azzal oldana meg, hogy külön adót vetne ki a szállodákra, ezzel is segítve a turisztikai beruházásokat.
Az egyre több látogató hatására nemcsak több hotel és szuvenírbolt nyílt Reykjavíkban, hanem a bérleti árak is növekedtek, ami rosszul érinti a helyi lakosságot. A többség szerint a kormánynak magasabb árakkal és adóval kellene kezelnie a helyzetet, ami egyébként annyira nem jön rosszul Izlandnak, hiszen a turizmusból származó bevétel pótolja a halászatban és alumíniumiparban tapasztalható bevételcsökkenést. 2020-ra egyébként azt jósolják, hogy a külföldi turisták száma eléri a kétmilliót.