Már megint kinn van az asztalon a rezsicsökkentő kártya

Nem sokára újabb rezsicsökkentés jöhet, de úgy tűnik, hogy az ügyben inkább a kormány szeretne feltűnni jótevőként, és nem engednék át a rezsicsökkentő szerepét a szocialistáknak.

Miközben ugyanis korábban maga a fejlesztési miniszter is a rezsicsökkentés folytatásáról beszélt, a gazdasági bizottság elutasította azt az MSZP-s javaslatot, amelyik átlagfogyasztásig 20 százalékos gázárcsökkentést – és mellé áram és távhőárcsökkentést is – indítványozott.

Lenne miből

Tény, a 60-70 százalékos olajáresés hatására a világpiaci gázárak jelentősen, 40-50 százalékkal csökkentek, miközben a lakossági fogyasztókra vonatkozó hatósági ár nem változott. A lakosságon így aztán az utóbbi időben szépen lehetett keresni, az árelőny nagyrészt az államnál csapódott le.

Arról azonban, hogy mindez most lehetőséget teremt-e egy újabb csökkentésre, vagy csak a korábbi rezsicsökkentésekben megnyomorított cégek veszteségeinek ellensúlyozására lesz elég, eltérnek a vélemények.

A korábbi károkat is enyhíthetnék

Korábban az MVM volt vezére, Mártha Imre az Indexnek azt mondta, hogy 10 százalékos csökkentésre lát esélyt. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője viszont legutóbb a Portfoliónak adott interjújában úgy fogalmazott: "olyan helyzet állt elő, amikor a nagykereskedelmi árcsökkenés megjelenít egy potenciális tartalékot a rendszerben, ugyanakkor vannak olyan feszültségek a gáz és áramszektorban is, amit döntően az elmúlt időszak döntései okoztak."

A REKK számításai szerint a két oldal nagyságrendileg megegyezik, a legnagyobb árcsökkentési potenciált a nagykereskedelmi árak visszaesése adja, míg a másik oldalon a legnagyobb korrekciós igény a különadók kivezetése, megfizetése kapcsán jelentkezik.

Politikai döntés lesz

Ez viszont nem biztos, hogy megakadályozza a kormányt abban, hogy a 2018-as választásra készülve újra előhúzzák a rezsicsökkentő kártyát, legfeljebb nem engedik, hogy a szocialisták népszerűségét növelje az intézkedés.

Arról, hogy újabb csökkentést terveznek, korábban már miniszterelnökségi előkészítő anyagok is kiszivárogtak, a nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós pedig nyáron kijelentette, lát lehetőséget a lakossági árak csökkentésére, csak a mértékről még nem akar beszélni.

Most a fideszes Bencsik János a szocialista javaslat plenáris vitáján szintén nem mondta azt, hogy a jövőben nem jöhet csökkentés, csak felemlegette a szocialista kormányok évekkel ezelőtti gázáremelését, illetve az Energiahivatalra tolta az ügyet.

Szerinte a törvény szerint az árak előkészítése a MEKH hatáskörébe tartozik, a hivatalnak pedig természetesen figyelembe kell vennie a gáz árának a változását. Ami igaz is, csakhogy magát az árat aztán mégis Seszták Miklós miniszter határozza meg rendeletben.

Szakemberek egy része egyébként régóta hangoztatja, a legjobb az lenne, ha a lakossági energiaár meghatározásának lehetőségét egy az egyben kivennék a politikusok játékszerei közül, és akárcsak a benzin, vagy gázolaj árának esetében, a lakossági árak tisztán a világpiaci mozgásokat követnék. A szegényebb háztartásokat pedig legfeljebb szociális alapon, kiegészítő támogatásokkal lehetne segíteni, hogy ki tudják fizetni a rezsit.