Csak a járulékcsökkentés maradt ki az adócsomagból

Itt az őszi adócsomag sok újdonsággal

A gazdasági tárca pénteken benyújtotta az őszi adócsomagot az Országgyűlésnek. A várható fontosabb módosítások: 

• Változnak a kata- és a kiva-adózás szabályai, még jobban meg fogja érni ezeket választani egyéni- és kisvállalkozóknak.
• Még drágább lesz a cigaretta a jövedéki adókulcs változása miatt, az e-cigibe való folyadékot pedig dohánytermékké nyilvánítják.
• Nem kell sávos különadót fizetniük a hazai gyógyszercégeknek.
• Első házasoknak 24 hónapig jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék akkor is, ha közben megszületik a gyerekük.
• Adókedvezményt kapnak a startupokba fektető vállalkozások.
• Jön az önellenőrzésre alapuló "támogató eljárás" a NAV-nál, ami a hatóság újabb törekvése az emberarcúvá válásra.
• A vendéglátósok adókedvezményt kapnak az élőzene után. 
• Lazítottak a játékadóval kapcsolatos szigoron, vagyis Andy Vajnának kicsit könnyebb lesz az élete.
• Szigorúbbá válik a civil szervezeteknek az építmény- és a telekadóban a feltételes adómentesség feltételrendszere.
• Enyhülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség-növelési feltételei.

Az őszi adócsomagból azonban kimaradt az az intézkedés, amit mindenki várt, az érdemi járulékcsökkentés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ezen még mindig dolgoznak, de a csomagtól függetlenül beadják majd nemsokára a javaslataikat. Szerinte elképzelhető olyan megoldás, hogy a béremelést jelentő összeget érintően az állam eltekint a járulék bizonyos részétől.

És más fontos törvénymódosítások

Péntek késő délután egy rakás másik módosítót is benyújtott a kormány, ezek közül a legfontosabbak: 

• Ezentúl nemcsak a felajánlott munkalehetőséget, hanem a felajánlott képzési lehetőséget is kötelező lesz elfogadniuk a közmunkásoknak. A közmunkásoknak kötelező lesz részt venniük a felajánlott képzésben, ha nem teszik, három hónapra ki kell őket zárni a közmunkából.
• Változik egy csomó versenyjogi szabály. 
• Vagyonkezelőket hoznak létre, amelyek térségenként fejlesztik majd a turizmust. Ehhez bármilyen állami földet megkaphatnak 30 évre, amelyekre egyszerűsített engedélyeztetési eljárással építkezhetnek. 
• Megemelik jövőre a közbeszerzési értékhatárokat, vagyis könnyebb lesz tömni a haverok zsebébe a pénzt.

Búcsúzzunk el a letelepedési kötvénytől

Vége a találgatásoknak a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban: Lázár János a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormány megszünteti a sokat szidott konstrukciót. A miniszter azt mondta, a kötvényprogram felülvizsgálata már fél éve megkezdődött, vagyis nincs köze ahhoz, hogy a Jobbik ezt szabta feltételként az alkotmánymódosítás elfogadásához.

A letelepedési kötvényprogramot 2012 végén találták ki hivatalosan azért, hogy némi pénzhez jusson a költségvetés az előző évi leértékelés után azáltal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítjük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon.

Most a hivatalos indoklás szerint a kötvény azért szűnik meg, mert megváltozott a piaci helyzet, jobb feltételekkel is találunk befektetőket. A héten Varga Mihály is elismerte, hogy a kötvények jelen formájukban nem igazán jelentenek jó üzletet az államnak.

A kötvények rendszerét viszont a kezdetektől súlyos kritikák érték, a közvetítő offshore cégek kiválasztásának módjától kezdődően, az egész konstrukción és későbbi módosítgatásain át a tényleges haszonélvezők kilétéig számos aggályos kérdés felmerült. Orbán Viktor már szeptemberben szűkebb körben, majd október elején a parlamentben is jelezte, hogy felülvizsgálják a konstrukciót, ami aztán meglepően gyorsra sikeredett. Ez akár azért is lehet, mert be akarja vele előzni a kormány az alaptörvény-szavazást, ezzel is kihúzva a Jobbik zsarolásának méregfogát. 

Csak megszavazták végül a CETA-t

Pénteken végül megszavazta az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatását a vallon parlament pénteken, ezzel elhárult az utolsó akadály a szerződés megkötésének útjából. 

Belgium francia nyelvű régiójának parlamentje 58 igen és 5 nem szavazatával felhatalmazta a belga szövetségi kormányt az unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény aláírására, miután a vallonoknak csütörtökön sikerült megegyezniük a brüsszeli központi kormánnyal.

A CETA-t eredetileg a csütörtöki EU–Kanada-csúcstalálkozón írták volna alá, de Vallónia eddigi vonakodása miatt a belga szövetségi kormánynak nem volt felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a csúcsot lemondták, hétfőn már úgy állt a helyzet, hogy dugába dőlhet a belgák miatt a hét éve készülő egyezmény, amin még Szijjártó Péter is kiakadt. 

Írt az MKB-ról, feljelentette a jegybank

Büntetőeljárást indítottak a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján a Figyelő ellen, mert egy újságírójuk cikksorozatot írt az MKB Bank államosításáról és eladásáról. Az MNB üzleti titok megsértésére hivatkozva tett feljelentést, mire a rendőrségen tanúként kihallgatták Brückner Gergelyt, aki több cikket is írt a bank tulajdonosváltásának körülményeiről. 

Az újságírót arról a levélről kérdezték, amit Matolcsy György MNB-elnök Lázár Jánosnak írt. Brückner a cikkében a levél tartalmát idézte: Matolcsy arról írt Lázárnak, hogy az MKB szörnyű pénzügyi helyzetben van, és várhatóan tőkeemelésre lesz szüksége.

Az Indexnek elmondta, sem ő, sem pedig a Figyelő semmilyen előnyt nem szerzett, illetve semmilyen kárt nem okozott a valóság megírásával. Ráadásul a  Fővárosi Törvényszék nemrég hozott ítéletet abban a perben, amit a Transparency International és a Magyar Narancs kezdeményezett az MNB ellen az MKB eladásának ügyében. Az első fokú, nem jogerős ítélet szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat.

Elköltöztethetik a BME fejőstehenét

Kedden írtuk meg, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemről az ELTE-re kerülhet át a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, legalábbis annak nagyobb és jövedelmezőbb része. Az átszervezés célja az lehet, hogy az ELTE-hez kerüljenek a BME üzleti képzései, amelyekhez hasonló egyelőre még nincs az ELTE-n, és ami nem mellesleg a Műszaki Egyetem egyik legtöbb bevételt hozó karává teszi a GTK-t (tavaly 524 millió forint tandíj folyt be).

Az üzleti tanszékeken kívül viszont több olyan tanszék is van a karon, amelyek az ELTE-n is vannak, mint kommunikáció, pszichológia vagy filozófia, az esetleges átszervezés így párhuzamosságokat generálhat, és ezzel leépítésekhez és szellemi műhelyek, képzések megszüntetéséhez vezethet.

Cikkünk megjelenése után több forrásból úgy értesültünk, hogy a BME rektora, Józsa János felfüggesztette a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar dékánját, Andor Györgyöt az egyetem szenátusának hétfői ülésén. A szenátus emellett egyhangúlag elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint "az egyetemnek szüksége van humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetre", vagyis szeretnék, ha a BME-n maradna a GTK. 

Az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Miniszeriuma szerdán kiadott egy közleményt, amelyben közölték: "visszautasítanak minden olyan híresztelést", amely szerint szét akarják verni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az EMMI szerint már befejeződtek a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiában rögzített intézményi átalakítások, és a fenntartó jelen pillanatban továbbiakat nem tervez, csak akkor, ha ez a stratégia megvalósításával összefügg.

Borítókép: Bruzák Noémi / MTI/MTVA