Jólétet hozott a tavalyi év

Mérhetően nőttek a jövedelmek

A KSH csütörtökön közzétette a háztartások életszínvonaláról szóló jelentését. A statisztikusok megállapították, hogy a háztartások jövedelmi helyzete tavaly összességében javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 150 ezer forint volt, 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A reáljövedelem viszont ennél jobban, 4,7 százalékkal nőtt, mivel a fogyasztói árak 0,1 százalékkal visszaestek tavaly. Pozitív fejlemény, hogy 2015-ben

5–6 százalék körüli mértékben, míg a két legfelső tizedben volt a legkisebb a növekedés, sorrendben 4,2 és 3,7 százalékos. A középső jövedelmi rétegekben az országos átlag körüli volt a jövedelemnövekedés mértéke.

A szegénység pedig tovább csökkent

2015-ben az előző évhez képest 1,9 százalékponttal tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. A teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben. Azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3 százalékról 1,9 százalékra csökkent, és 185 ezer főt tett ki.

A legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent.Folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők aránynak csökkenése is, míg 2014-ben a népesség 19,4 százalékát érintette, addig 2015-ben 16,2 százalékát.

Más dolgokat fogyasztunk 

Tavaly a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer forintot, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak.

Ezzel párhuzamosan a javuló makrogazdasági környezet és foglalkoztatási helyzet, a csökkenő árszínvonal hatására a háztartások fogyasztási szerkezete átalakult. 2014-hez képest minden réteg fogyasztási szerkezete némileg változott, mert csökkent az alapvető kiadások, az élelmiszer, a lakásfenntartás és a közlekedésre fordított kiadások súlya az összfogyasztáson belül, bár a két szélső réteg között a különbség még mindig jelentős. 2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra,mint a legalsó ötödbe tartozók.

A középkorúak a legelégedettebbek

Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2016-ban tízes skálán a felnőtt lakosságra 6,1 pont, statisztikailag megegyezik a korábbi évek adataival (2013: 6,15; 2015: 6,10). Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken.

Izgalmas eredmény, hogy az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az egyén szubjektív jóllétét, életelégedettségét, az emberekbe vetett bizalmát.

A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan nőtt hazánkban. A községekben élők 81, a fővárosiak 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.