Ez semmi se volt a brexithez képest

Mario Draghi biztos benne, hogy az új olasz kormány stabilizálni fogja az ország bankrendszerét. Az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön beszélt erről, néhány nappal azután, hogy a nemek kerültek többségbe vasárnap Olaszországban az alkotmánybíróság reformjáról szóló népszavazáson.

A népszavazás előtt sokan attól féltek, hogy a referendum után káosz alakul ki, amitől az olasz bankok sorra bedőlnek, és ez az eurózónát is veszélybe sodorja. Az elmúlt pár napok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a nagy pánik elmaradt.

Bár a népszavazás eredményét látva Matteo Renzi miniszterelnök szerda este benyújtotta a lemondását, még meg sem közelítette a piaci reakció azt, ami az Egyesült Királyság a brexitről szóló népszavazás után alakult ki. Akkor a font több évtizedes mélypontra zuhant és mindenki pánikolt. De még a Donald Trump megválasztása után kialakult átmeneti piaci káoszhoz képest sem volt semmi, ami az olasz népszavazás után történt a tőzsdéken.

Igaz, a népszavazás után az euró egy ideig húszhavi mélyponton volt a dollárral szemben, az olasz népszavazás abban nagyon különbözött a brexitet eredményező angol népszavazástól és az amerikai választásoktól is, hogy ezúttal a piacok nem is igazán számítottak más eredményre.

A piaci szereplőket most leginkább az érdekli, hogy mi lesz az olasz bankrendszerrel hosszú távon. A problémák ugyanis mit sem változtak. A bankok nyakig vannak a rossz hitelekben, amivel kezdeni kéne valamit, nagyjából 360 milliárd eurónyi hitelt nem tudnak behajtani. Az olasz gazdaság nem igazán növekszik, ezért magától nem indult be a hitelek visszafizetése, ráadásul a szabályozás is eléggé megnehezíti a bankoknak, hogy kisajátítsák a hitelfelvevők ingatlanjait (a hitelek elég nagy része mögött ingatlanfedezet van).

A helyzetet azért is nehéz kezelni, mert magas az olasz államadósság, ami szűkíti az állam mozgásterét, ráadásul az új EU-s bankszabályozás értelmében nem lehet tisztán állami pénzből bankot menteni, a mentésbe be kell szállnia a befektetőknek és a betéteseket egy részének is. Mivel azonban Olaszországban sok kisbefektető tartja bankpapírokban a pénzét, a rendezés során sokan buknák a pénzüket, így ez a megoldás politikailag nehezen járható út.

A népszavazás utáni kisebb piaci felfordulásnak eddig úgy tűnik, hogy egy komolyabb áldozata lett volna, mégpedig a már a népszavazás előtt is csőd szélén táncoló Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS), ami a világ egyik legöregebb működő pénzintézete, és egyben a harmadik legnagyobb olasz bank. A népszavazás előtt úgy volt, hogy ebben a bankban két másik bank fog részesedést szerezni, de szerdán már az merült fel, hogy az olasz állam fog kétmilliárd eurónyi részvényt venni, amivel 4 százalékos tulajdonosból 40 százalékossá válna.

Ezek miatt szerdán kifejezetten jó hangulat uralkodott az európai bankpiacon: a tőzsdén a Monte dei Paschi közel 8 százalékot, a szintén nem túl rózsás helyzetben lévő Deutsche Bank 6 százalékot, a Commerzbank részvényei pedig 5 százalékot emelkedtek.

Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy az olasz köztársasági elnök, Sergio Mattarella végül egy technokrata kormányt bíz-e majd meg a feladattal, vagy pedig előrehozott választások lesznek, amit viszont a populista pártok szeretnének nagyon. A CNBC szerint így leghamarabb decemberben vásárolhat újabb részesedéseket az olasz kormány a Monte Dei Paschiban. Egyelőre pedig úgy tűnik, hogy a piaci szerelpők bíznak abban, hogy nem lesz olasz bankválság.