Hét éves mélypontra löki Nagy-Britanniát a brexit

Hét éve, a globális pénzügyi válságot követő recesszió óta nem esett vissza akkorát a brit GDP, mint amekkorát  ebben az évben fog, legalábbis erre számítanak a londoni gazdaságelemző cégek közgazdászai. Minderről pedig leginkább a nyári brexit-népszavazás tehet.

A Centre for Economics and Business Research nevű londoni elemzőcég legfrissebb, szerdán bemutatott előrejelzése szerint 2017-ben mindössze 0,8 százalékkal növekszik majd a brit GDP, ami 2009 óta a leglassabb növekedés és pont a fele a 2016-os ütemnek.

A visszaesés fő oka az, hogy a népszavazás óta csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest a font, ami fölhajtja az inflációt, így csökkenti a reálbéreket. A cég szerint idén 2,7 százalékos lesz az infláció, majdnem négyszer akkora, mint tavaly volt. A gyenge font miatt mindennek fölmegy az ára, amit importálni kell Nagy-Britanniába, ez pedig jelentősen visszaveti az elmúlt években elindult fogyasztási boomot, ami  eddig hajtotta a brit gazdaságot.

A gyenge fontból eredő inflációs nyomás reálgazdasági kockázataira más nagy londoni cégek is felhívták a figyelmet. Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics jelenleg érvényes előrejelzése szerint a font meredek gyengülése miatt a brit infláció már az idei év második felében eléri a 3 százalékot, és emiatt a vásárlóerő 0,4 százalékkal, egy-egy fogyasztó esetében átlagosan 97 fonttal (35 ezer forinttal) csökken 2017 egészében.

Van olyan elemzőcég is, amely szerint lehetnek pozitív hatásai is a gyenge fontnak: a Capital Economics elemzése szerint az árfolyam esése javította több, a londoni tőzsdén jegyzett nagyvállalat külső versenyképességét, ami miatt eléggé fölment a londoni részvények árfolyama is. Ez pedig a cég szerint potenciálisan kedvező hatással lehet a brit fogyasztók vagyoni helyzetére és a bizalmi mutatókra is.