Nőtt az államadósság, de a fő mutató szerint csökkent

Tovább nőtt az államadósságunk, a valós piaci folyamatokat kifejező nettó államadósság az év végi nagy osztogatással az MNB szerint újra emelkedett.  Ez elég kellemetlen, 2010 második negyedévében még 62 százalék volt, miközben végig ömlött az uniós pénz, és elvettek tőlünk még külön durván 2700 milliárd forintnyi nyugdíjvagyont és magukhoz irányítottak nagyjából 350 milliárdnyi folyó nyugdíjbevételt.  De úgy is lehet nézni, hogy álltunk lényegesen rosszabbul is az elmúlt években, például 2014-ben.

Az EU-t viszont mindez kevéssé fogja zavarni, hiszen ők bizonyos bruttó vagy "maastrichti" adósságot néznek. A nettó adósság az, ahol az államadósságból kivonjuk az állam pénzügyi vagyonát, tartalékait. Majd ezt a nettó adósságot viszonyítjuk a GDP-hez. 

Az MNB adatai alapján az államadósságunk nőtt 2015-höz képest nagyjából 520 milliárd forinttal, és a nettó államadósságunk is nőtt, 64,8 százalékról 65,4-re.  

A politikusok által jobban szeretett  bruttó adósság az, ahol simán csak a tartozásokat viszonyítjuk a GDP-hez, ez kevesebbet mond el arról, hogy mennyire vagyunk ténylegesen eladósodva. Ez viszont csökkent nálunk tavaly év végén: bár Varga Mihály szerint 73-74 százalék körüli mutatót szerettek volna itt, ez épp hogy csak sikerült, 73,9 százalék lett. Értelemszerűen az se teljesült, amit Orbán 2016-ban bejelentett, hogy szeretnék, ha az adósság nominális összege csökkenjen. Persze ezt csak úgy lengette be, hogy egyszer majd jó lenne ilyen is.  Egyelőre inkább még hiteleket vettek fel.