Nem fontos a jogállam, ha jól megy az üzlet

Országjelentést készített a Transparency International (TI). A tanulmány dióhéjban mutatja meg, hogy mi történt Magyarországon az elmúlt kormányzati ciklusokban. A TI a fiatalokat tette a fókuszba, részben azt kutatva, hogy ők mit gondolnak, illetve mit érzékelnek a hazai közállapotokból.

A másfél tucat 22-35 közötti, politikai szempontok szerint nem szűrt, egyetemista vagy egyetemet végzett fiatallal folytatott anonim fókuszcsoportos beszélgetés mellett a tanulmány megállapításai egy szakértői kerekasztalra és szakértői háttérbeszélgetésekre épülnek. Hangsúlyos, hogy a tanulmány megállapításai nem reprezentatívak.

Az országjelentés három területre fókuszál: a demokrácia állapotára, az üzleti környezetre (a lojalitásra épülő gazdaság megítélésére) és az idegenellenességre.

Ami kiderült: a megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontosak, ahogy az EU-tagság is. Fontos a közélet átláthatósága és a közügyekkel kapcsolatos párbeszéd. Probléma viszont, hogy a hatalom elszigetelődött, a megkérdezettek úgy érzik, hogy nincs lehetőségük beleszólni a közügyekbe, a politikai elit elszámoltathatósága megszűnt.

A fiatalok egyik érdekes megállapítsa az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött a kormányzati helyett a civil kontroll erősödne. Nem hiteles számukra, hogy a pénzköltésben a sokszor felelőtlen, sőt, rendszerszerű visszaélésekkel vádolható politikai és közigazgatás kezében van a kontroll.

A tanulmány megállapításai szerint az államhatalmat kiterjesztő politikai és gazdasági intézkedések, a médiaszektorba való drasztikus beavatkozás, valamint a kormány intenzív kampánya a civil szervezetek ellen Magyarországot felülről irányított demokráciává és államkapitalista országgá formálták.

Utóbbival az országjelentés kommentálására felkért Bod Péter Ákos egyetemi tanár nem értett egyet, szerinte a folyamat ugyan kitapintható, az ebbe az irányba ható politikai szándék valós, de a dolgot semmiképp nem tekinthetjük befejezettnek.

Magyarországon, bár sok a gond, de még mindig nem egy felülről irányított demokrácia. Szerinte csak akkor válna azzá, ha ez a folyamat egyrészt vitathatatlan eredményekre vezetne, illetve, ha a társadalom és értelmiség ebbe beletörődne. Mivel egyik sem jellemző, így a folyamatot semmiképp nem tekinthetjük lezártnak. Bod Péter szerint a kitapintható szándék ellenére a létező ellenállás és az elmaradozó eredmények miatt a kormány igyekezete, és építménye, a NER bukni fog.

Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezetője szerint a felülről irányított demokrácia felépítése, illetve ennek a munkának a befejezettsége leginkább a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerszerű kiiktatása kapcsán merül fel, de mindez nyilván nem azt jelenti, hogy az Orbán-rendszer sajátosságai nem változnának vagy változhatnának a jövőben, ahogy azt sem, hogy a rendszer ebben a formájában örökké a nyakunkon marad.

Az országjelentés készítésekor megkérdezett fiatalok és a szakértők megállapításai és elvárásai egyébként több témakörben egybevágtak:

• az államtól való függés csökkentése
• a társadalmi szolidaritás erősítése
• a közélet számonkérhetőségének a megteremtése, a közügyekbe való érdemi beleszólás kereteinek a tágítása
• a gazdaság politikamentesítése, a szabad piaci verseny feltételeinek a megteremtése

Bod Péter szerint a jelentés gazdasági teljesítményre vonatkozó részei túlságosan optimisták: az ugyan helytálló, hogy a magyar gazdaság relatíve jól teljesít, de a kormány szavahihetősége vacak. Az államadósság ugyan csökkent, de relatíve így is magas – egy német állam megbír GDP arányosan 70-75 százaléknyi adósságot, de nálunk ez sok – , a költségvetés hiánya az előző kormányzati időszakokban megszokotthoz képest ugyan alacsony, de aktuálisan és régiós viszonylatban meglehetősen kimagasló.

És mégis, úgy fest, hogy mindezzel meglehetősen elégedettek a Magyarországon működő külföldi vállalatok vezetői. Martin szerint egy korábbi kerekasztal egyik meglepő tanulsága legalábbis ez volt. A szóban forgó üzleti kör narratívája szerinte persze vitatható, hogy mi történik a magyar jogállamisággal, de mindez az itteni üzleti környezet megítélését a közhiedelemmel szemben az üzletemberek szemében kevésbé rontja le.

Ez Martin szerint főként abból táplálkozik, hogy a gazdasági alapmutatók ránézésre rendben vannak, és emiatt a kormány megítélése is árnyaltabb, jobb, mint alapból gondolnánk. Idézve egy nagyvállalati vezetőt, úgy fogalmazott: a hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van, 2010-ben a csőd széléről sikerült visszafordulni és stabilizálni a helyzetet. Ez a kör, ha valamit, akkor jellemzően a GVH-t és az ügyészséget kritizálja, de azért azzal is tisztában van, hogy az ügyészség működése és eredményessége már a 2010-es kormányváltás előtt is igencsak problémás volt.