Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A hetvenes években volt utoljára ilyen kevés államadósság devizában

2017.03.07. 13:11 Módosítva: 2017.03.08. 07:55

Az államadósságon belül 25 százalék alá csökkenhet a deviza részaránya, amire 1973 óta nem volt példa - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kedden egy szakmai konferencián Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Több lábon áll az államadósság

2011-ben az deviza aránya még 50 százalék volt. A jelenlegi, 25 százalék körli értékkel Magyarország régiós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, fejtette ki Barcza. Az ÁKK finanszírozási terve alapján 2017-ben 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátás várható a 2,4 milliárd eurónyi lejárathoz képest, ami tovább csökkentené a devizaarányt.

A vezérigazgató közölte azt is, hogy a GDP-arányos államadósság néhány éven belül 70 százalékra mérséklődhet, két évtizeden belül az adósságráta 50 százalékra csökkenhet. Az ÁKK az utóbbi években arra törekedett, hogy az adósság szerkezete több lábon álljon a tulajdonosi struktúrát, a devizaarányt és az állampapírpiacokat tekintve is. Magyarország 80 százalékos mutatójával egy közepesen eladósodott országnak számított, azonban az adósság kisebb részekre osztásával, felszeletelésével biztonságosabbá vált Barcza elmondása szerint.

A lakosság finanszírozza az államot

Kedvezőnek ítélte azt is, hogy az államadósság külföldi kézben lévő részaránya is folyamatosan csökken: 2011-ben még az államadósság csaknem 70 százaléka külföldi kézben volt, 2016-ban viszont ez az arány már csak 42 százalékot ért el, köszönhetően a lakossági állampapír nagyobb hangsúlyának.

Magyarországon a lakosságtól bevont, immár csaknem hatezer milliárd forint forrás az államadósság 20 százalékát teszi ki. Ehhez hasonló részesedéssel csupán Írország rendelkezik, 8 százalékkal. A vezérigazgató elmondta, hogy a magyar lakosság megtakarításainak is egyre nagyobb része lakossági állampapírban van, míg az utóbbi években drasztikusan csökkent a befektetési jegyek, és a bankbetétek részaránya. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az idei év végére a lakossági állampapír válik az első számú befektetéssé