A kormány harmadszor is beszedné a válságadót az élelmiszerláncoktól

Még nem tudni pontosan, hogy mi is lesz Lázár Jánosék legújabb kiskerláncokat szabályozó (vagy szívató) tervezetéből, mostani formájában viszont harmadszor is megpróbálná kifizettetni az élelmiszert áruló láncokkal a 2010-ben bevezetett, majd 2013-ban kivezetett válságadót, hogy aztán rápakoljon még pármilliárd forintnyi terhet.

Lázár János, az előterjesztést jegyző Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón azt mondta, hogy az általunk bemutatott verzióhoz képest már más került a kormány elé. Azt viszont természetesen nem árulta el, hogy mi van máshogy. Például hogy az új javaslatuk tartalmazza-e a környezethasználati díj kivetését az áruházak parkolóira, maximálnák-e a cégek reklámköltéseit, kötelező lenne-e a létszámbővítés, felemelnék-e a bérpótlékot, módosítanák-e a diszkont fogalmát, betiltanák-e a gyűjtőcsomagból értékesítést. Ezeket a javaslatokat ugyanis a Lázár János minisztériuma által is jegyzett előterjesztés mind tartalmazta.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta, hogy a kormány most társadalmi vitára bocsájtja majd a javaslatait, vagyis a kereskedő cégek megkapnak majd egy változatot, amit véleményezhetnek is. Kérdésünkre Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, Vámos György elmondta, velük egyelőre nem kezdett egyeztetést a tárca.

Amíg ki nem derül, hogy mit kapnak kézhez a cégek, csak abból tudunk kiindulni, amit mi láttunk és amit Lázár János ehhez hozzáfűzött. Ebből pedig az látszik, hogy a kormányzat töretlenül azon dolgozik, hogy valamilyen eszközökkel, valamilyen indokkal növelje az élelmiszerláncok költségeit és megnehezítse az életüket, akár logikai bukfencek vagy az fogyasztók pénztárcájának terhére is.

Válságadó, harmadszor

A kormány 2010-ben a válságra hivatkozva több szektorra is először ideiglenesnek tervezett vagy mondott, majd annál egy kicsit tovább megmaradt különadót vetett ki. Viszont míg a telekom-szektor adóját viszonylag hamar eltörölték és nehezen bár, de a bankadóról is lemondott a kormány, a kisker szektorral még mindig ki akarja fizettetni ugyanazt a pénzt, csak már nem a válságra, hanem a környezetvédelemre, fogyasztóvádelemre meg élelmiszerbiztonságra hivatkozva.

A miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott előterjesztés elég szépen illeszkedik a 2010-ben elkezdett piactorzításba a kereskedelmi szektorban, aminek a célja talán az lehet, hogy egy-két szereplőt kiszorítsanak a piacról.

A kormány 2010-től 2013-ig szedett be különadót a kiskereskedelmi szektorban, amit végül azért szüntetett be, mert az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az adó negatívan diszkriminált a külföldi székhelyű cégek ellen. A különadóból három év alatt 90 milliárd forintot szedett be az állam, amit akkor az egész kiskereskedelmi szektor fizetett, de sávosan, vagyis a legnagyobb cégek fizették a legtöbbet, a Tesco például az éves összeg harmadát, 10 milliárd forintot fizetett minden évben.

Ehhez képest az alapján a tervezet alapján, amelyet az index a napokban bemutatott, évi 20 milliárd forintot szedne be az állam a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletektől, a parkolás környezetterhelésére hivatkozva.

mert a kormány terve kifejezetten az élelmiszerláncokra akarja ezt kivetni, míg korábban az outletekről a barkácsáruházakig mindenki fizetett. Hogy ebben mi a logika, azt nem igazán tudni, mert nem csak az élelmiszerboltoknak van parkolója.

A kormánynak ez már a második próbálkozása arra, hogy újra kivesse valahogy a válságadót. Az első az volt, amikor 2014 őszén jelentősen megemelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Akkor az addig 0,1 százalékos felügyeleti díjat sávosan úgy felemelték, hogy

• 500 millió forintos bevételig egyáltalán nem kellett volna díjat fizetni,
• 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékot,
• 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékot,
• 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékot.

Így például a Tesco, mint legnagyobb bevételű kisker lánc az addigi 600 millió forintos terhe 12 milliárd forintra nőtt volna,

Ezt akkor úgy találta ki a kormány, hogy a franchise-rendszerben működő Coop és CBA alig fizessen Nébih-adót, a nagy külföldi cégek viszont aránytalanul is sokat. Emiatt a torzítás miatt, ami megint csak aránytalanul sújtotta a külföldi tulajdonú cégeket, az Európai Bizottság 2015 tavaszán felfüggesztette ezt a sarcot, nagy pofont adva ezzel a kormány “kereskedelempolitikájának”.

Lázárék új javaslatával szintén a nagyobb láncok járnak majd rosszabbul, amelyeknek több üzlete van a külvárosokban, nagyobb parkolókkal. Lázár János a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy ezek miatt a parkolók miatt folyamatosan melegszenek föl az elővárosok, ezért pedig valahogy fizetniük kellene, vagy pénzben, vagy azzal, hogy valamilyen zöldítést vállalnak. Zöldítésről az előterjesztésről viszont szó sincs, csak adóról, bár Lázár szerint adópolitikai megfontolások nem vezették a javaslat készítőit.

A költség nő, az ár nem?

A parkolás miatt kirótt környezetterhelési díj az egyetlen tétel az előterjesztésben, amelyet az államnak kellene befizetni, de nem az egyetlen javaslat, ami növelné az üzletek költségeit. Ilyen lenne a megnövekedett bérpótlék is, de az is, hogy a kormány mindent kicsomagoltatna az üzletekkel. Lázár Jánosnak a Kormányinfó alapján alapvető esztétikai és erkölcsi problémái vannak azzal a gyakorlattal, hogy üzletek gyűjtőcsomagban tesznek ki árukat a boltba, vagy ahogy a miniszter mondta, vályúkat tesznek ki a “bádogcsarnokok” közepére, "mint egy istállóban". Mindent kicsomagolni viszont jóval több munkaerő és munkaóra, amit meg kell majd fizetnie a cégeknek, amelyek így is alig találnak elég alkalmazottat a munkaerőhiány miatt.

Szintén emiatt érthetetlen az a javaslat, hogy a boltoknak kötelezően növelnie kellene a dolgozók számát. Az általunk megszerzett javaslat szerint bevétel alapján határoznák meg, hogy egy-egy boltban mennyi dolgozónak kellene lennie, Lázár viszont a kormányinfón már olyan nemzetközi példákról beszélt, ahol a bolt négyzetméterére lebontva szabályozzák, hogy mennyi dolgozónak kell lennie a boltban. Az előterjesztésben lévő formula alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi embert kellene fölvennie a cégeknek, de ez mindegy is abból a szempontból, hogy a legtöbb cég már most sem talál elég alkalmazottat, amin nem igazán segít az, ha a kormány előír ilyen szabályokat.

A piaci logikából következik, hogy mindezek a költségnövelő intézkedések várhatóan majd az árakban is megjelennek, vagyis a végén a fogyasztó, akinek a védelmére a kormányjavaslat hivatkozik, valamivel rosszabbul jár. Lázár János szerint viszont valamiért úgy véli, hogy a parkolás megadóztatásától az előírt bérpótlék-emelésen át a kötelező létszámnövelésig nem lesznek hatással az árakra, mert ezek csak fogyasztóvédelmi intézkedések.