Nézegesse a világ legolcsóbb és legdrágább városait

A világ relatívan legdrágább városainak élbolyában negyedik éve nincs változás, többek közt ez derül ki az Economist Inelligence Unit friss témabeli elemzéséből. Igazából itt nem csak simán összevetik az árakat, hanem a megélhetést átfogóbban vizsgálják: több mint 160 alapvetőbb termék és szolgáltatás árát nézik dollárban, a helyi fogyasztási szokások alapján súlyozzák őket és hozzánézik még az adott bérszínvonalat is a világ 133 nagyvárosánál.

Persze ez se tökéletes, valószínűleg más elérhető lehetőségek alapján mást fogyasztanának az adott városban. Durvább példával élve: Limában valószínűleg kicsit több iPhone-t vennének, ha akkora jövedelmük lenne az embereknek, mint Genfben. Vagy lehet, hogy Bostonban többen dohányoznának, ha annyiból kéne kijönniük, mint mondjuk egy átlagembernek a Csiangszou tartománybeli Picsou-ban.

A legnagyobb drágulás idénre Brazíliában volt, az ország gazdasága már eleve a tönk szélére kerülve várta tavaly az olimpiát, óriási az infláció, meggyengült a pénzük,a reál, egekbe kerültek a kamatlábak, folyamatosan szűnnek meg a helyi cégek, szóval nem rózsás a helyzetük. Így Rio és Sao Paulo  több mint 20 helyezésnyit drágult.

Önmagukban persze a helyezések nem igazán sokat mondanak, inkább a relatív pozíciók és a változások érdekesek. Így például az, hogy Rio öt éve még a legdrágább 30 város közt volt, mostanra pedig a komoly gondok közben a legolcsóbb 30 közé irányították magukat.  Mögöttük egyébként ausztrál és új-zélandi városok állnak, főleg a pénzük erősödése miatt. A legnagyobb relatív megélhetési költségcsökkenés Argentínában és Angliában volt, a font és a peso árfolyamának bezuhanása miatt. De nézzük a városokat:

10. Koppenhága

Koppenhága meglehetősen stabilan drága, még a helyi fizetések mellett is igen komoly döntés beköltözni és ottani árszínvonalon élni. A Numbeo frissebb árlistája alapján nagyjából kétezer forintért már kapunk egy sört vagy egy ezresért egy buszjegyet. Bár a relatív drágaságuk egyébként évek óta csökken. 

9. New York

A dollár árfolyama is gyengélkedik, New Yorkban viszont egy sereg termék és szolgáltatás ára felment, a többi meg eleve magas volt. Persze más arányokban mint nálunk, a benzin például sokkal olcsóbb, mint az ingatlanárak viszont nevetségesen magasak. De a felmérés szerint átlagosan egy kiló kenyér nagyjából 8 dollárt (nagyjából 2200 forintot) kóstál, egy doboz cigaretta átlagosan 14,25 dollárt (csaknem 4100 forintot).

8. Párizs

A világ egyik legdrágább helye már nagyon régóta, furcsa, hogy pont a szesz és dohány még megfizethetőbb errefelé, mint más szuper drága helyeken. Érdekes, hogy míg pár éve a párizsi ingatlanárak még másfélszer akkorák voltak, mint New York-iak, mára már csak 7 százalékkal magasabbak. 

7. Genf

Az univerzum egyik legunalmasabb városában főleg a kikapcsolódás és a szórakozás a került a korábbi években sokba. Lehet, hogy van összefüggés a kettő közt. Egyébként általában az európai városokban drága mulatság a kikapcsolódás a világ többi részéhez képest.

6. Szöul

Szöülban korábban a ruhák és a szolgáltatások ára lőtt ki, most a hétköznapi bevásárlásnál nézhet nagyot egy oda költöző. Nagyjából másfélszer drágább megpakolni ugyanazt a bevásárlókosarat a turistaközpontnak is számító Szöülban, mint New Yorkban. 

5. Oszaka

4. Tokió

Itt elmondhatjuk, hogy Ázsiában általában relatíve drága ételt venni a boltban, ez igaz Oszakára és Tokióra is. Egyébként a megadott pár adat alapján Tokióhoz képest Oszakában valamiért drágább a szesz, Tokióban fordítva a kenyér. A nagyságrendek érzékeltetésére: nagyjából 2100 forint egy kiló tokiói kenyér. A jen erősödése hozzájárult ahhoz, hogy dollárban nézve ilyen megterhelő ottani nagyvárosokban élni. A CNBC-nek azt mondta el az EUI regionális vezetője, hogy jentől idén is erősödést várnak, az euró és a rúpia mellett egyébként.

3. Zürich

Zürich áraiban nem meglepő módon hasonlít Genfhez, csak még drágább.

2. Hong Kong

A várost főleg az ingatlanárai húzták az elmúlt években felfelé a listán. 

1. Szingapúr

Itt minden elég drága, de azért igazából az ingatlanárak tartják ilyen magasan ezt várost is, illetve a szolgáltatások költségei. De a világon relatívan itt legdrágább autót tartani, vagy ruhát venni éppenséggel. Miközben a mondjuk a háztartási javak azért régiós összevetésben nem párját ritkítóan drágák ott se. Szingapúrban persze rögtön leszögezték az elöljárók a helyi Today-nek, hogy ettől még nagyon jó ott élni, mert a drágaság ellenére a az életminőségük is nagyon magas, könnyű és átlátható ott üzletelni, stabil a kormány, és hasonlók, mindenkinek megérheti odaköltözni, aki Ázsiában akar üzletelni.

A legolcsóbbak fordított sorrendben Új-Delhi, Bukarest, Kijev, Mumbai, Csennai (Madrász néven futott korábban), Algír, Karacsi, Bengaluru, Lagosz és Almati lettek. A világ legolcsóbban élhető helye, a kazah Almati regionális üzleti központ, szinte a magyar átlaghoz hasonló átlagfizetéssel, miközben nagyjából 200 forint egy sör, 120 forint a benzin vagy 70 forint egy buszjegy a Numbeo alapján.  Általában arrafelé a közszolgáltatások számítanak a világ legolcsóbbjai közé. Bár állítólag lakást még mindig nehéz találni, reméljük, a nemrég odaigazoló magyar válogatott focistánknak, Elek Ákosnak ez nem volt gond. 

Bukarest most lépett be a tíz legolcsóbban élhető város közé, de korábban is ott volt a szélén, tavaly például épp, hogy csak lecsúsztak innen. Kijev vagy Lagosz is most lépett be a bűvös klubba, de az EUI megjegyzi, hogy ökölszabályként lehet az mondani, hogy a legolcsóbb városok nem véletlenül azok, általában ott a legrosszabb élni. Például a politikai, gazdasági, biztonsági instabilitás az infrastruktúra vagy szolgáltatások minősége mind módosítják a keresletet a városba költözés iránt.

Budapest egyébként a 108., egy hellyel a tavalyihoz képest olcsóbb lett, ami nem jelent érdemi változást, de azt is jelzi, hogy ide se özönlenének a külföldiek élni és dolgozni. Persze minden egyéb változatlansága mellett a buszjegy árának csökkenése vagy a bérek emelkedése például csak simán olcsóbbá tesz egy várost.  A New York-i megélhetési költségek nagyjából feléből ki lehet jönni nálunk, azaz pontosabban az 56 százalékából.