Szlovákiában tombol a brazil húsbotrány, itthon még nincs baj

Egész Szlovákiát brazil eredetű, szalmonellás fagyasztott csirkehús-termékek tartják izgalomban. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyeleti Hivatal (ŠVPS) ellenőrei már hét különböző helyszínen találtak fertőzött húst, a legutóbbi bejelentés alapján 21 ezer kilogrammnyi áru is fertőzött, vagy gyanús.

Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy minden gyanús termék árusítását azonnal megtiltják és a termékeket megsemmisítik. Szlovákiába döntően egy kisebb cég, az Agrícola Jandelle termékeiből jutott.

Globális stop

A márciusban kirobbant brazil húsbotrány miatt szinte az egész világon betiltották a brazil húsáru importját. A brazil hatóságok súlyos szabálytalanságokról és az élelmiszer-ellenőrök rendszeres megvesztegetéséről értesültek, ezért egy nagyszabású és összehangolt akcióba kezdtek Brazília legnagyobb húsfeldolgozó vállalatainál. 21 helyen egyszerre csapott le a hatóság. Mindez érzékenyen érintette az ország gazdaságát, mert a brazil húsipar a magyar GDP-vel azonos értéket állít elő, és Brazília egyik legfontosabb exportágazata.

A botrány óriási, mert a nagy cégeket tőzsdén jegyzik, tulajdonosaik között amerikai nyugdíjalapok és a brazil politikai és üzleti élet legfelső körei is megtalálhatóak. A 200 ezer embert foglalkoztató, São Paulo-i JBS egymaga 40 milliárd dolláros forgalmat ért el tavaly, de szintén óriási cég a BRF is, amely a mindössze 200 ezer fős Itajaí településen foglalkoztat 105 ezer hentest és segédmunkást.

A brazil csirke egyik versenyelőnye az olcsó takarmány, vagyis a génmódosított szója (Magyarországon csak GMO-mentes szóját szabad termeszteni). De a brazil hússzektor valóban rugalmas, például az egész arab világba szállít halal (az iszlám törvényeinek megfelelő) húst. A halal hústermékek nyomokban sem tartalmazhatnak sertéshúst, ecetet, vagy zselatint, és a feldolgozott állatokat tilost kábítani, csak kivéreztetni szabad.

Magyarországra nem jellemző, hogy közvetlenül Brazíliából importálna nagy mennyiségben húst, de a szlovák botrány kirobbanása után a Ripost munkatársai találtak az élelmiszerüzletekben brazil termékeket.

A kelet-közép-európai térségben a hatóságoknak már eddig is sok bosszúságot okoztak az olcsó brazil termékek. Eddig főleg azért, mert a döntően rotterdami kikötőkbe érkező áru a körhintacsalók kedvelt terméke. A fagyasztott és besózott áru már húskészítménynek minősül, amelyet az áfacsalók több országban is megpörgetnek.

A klasszikus körhinta-sztorikban az áfát mindenki visszaigényli, de valahol, valamelyik szereplő nem fizeti meg a forgalmi adót. Így keletkezik extraprofit, az egymással összejátszó, de ártatlan szereplőket is bevonó, nehezen lenyomozható rendszerben. Ha pedig ég a ház, és befordul a sarkon az adóhatóság, a körhintások gyorsan fantomizálják a nem-adózó céget.

Nyugtat a NÉBIH

Magyarországon még egyáltalán nem találtak fertőzött brazil húst, noha egyik felvidéki forrásunk szerint a szigorú szlovák ellenőrzések miatt nem elképzelhetetlen, hogy a brazil hústermékek szlovák importőrei a gyanús termékeket a környező országokba is megpróbálják „elsózni”.

Itthon még március végén rendelte el Bognár Lajos országos főállatorvos a Brazíliából érkező hústermékek fokozott vizsgálatát, mert Magyarország is kapott értesítést a botrányról. A hazai élelmiszer-, állat- és növényegészségügyért felelős Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) fokozottan ellenőrzi a határoknál a beérkező húsipari árukat, de még nem talált semmi rendellenességet. Mint azt az Indexnek jelezte a hivatal, az unión kívül gyártott húskészítmények kizárólag állat-egészségügyi határállomáson keresztül, megfelelő bizonyítvánnyal, dokumentum, azonosság és fizikai ellenőrzést követően léphet be Magyarország területére.

A beléptetés során a nem megfelelőségre fény derül. - nyugtatta meg a kedélyeket a NÉBIH.