Gusztáv
3 °C
7 °C

Orbán: A globalizáció régi modellje véget ért

K EPA20170513042
2017.05.15. 15:56

A globalizáció régi modellje véget ért, "a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból

- ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, összegezve kínai hivatalos látogatását, amelyet a Tienanmen téri kommunista emlékmű megkoszorúzásával kezdett, majd Erdogannal és Putyinnal való tárgyalással folytatott. 

A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik "a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba". Az elmúlt évtizedekben - különösen a legutóbbiban - ez megváltozott a miniszterelnök szerint: a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és "igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel", ami "azután megindul visszafelé, Nyugatra". Például Magyarországon is azért nő egyre a kínai cégek száma, mert kínaiak egyre több amerikai és európai céget vásárolnak fel.  "Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről".

Orbán Viktor szerint a világ egy tekintélyes részének azért lett elege a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.

Ezzel szemben Orbán szerint Kínai "Egy övezet, egy út" politikája kifejezetten egymás elfogadására épül, "nincs tanár, nincs diák", mindenkinek joga van a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez.

Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat

- mondta a kormányfő. Kína selyemút-politikájáról és az ezzel kapcsolatos magyar kormányzati várakozásokról itt írtunk bővebben.

Orbán elmondta, hogy megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel, a tárgyalásokon pedig komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek. Ezek közül a "leglátványosabbnak" a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítése, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. Erről a beruházásról amúgy azt érdemes tudni, hogy 2400 év alatt térül majd meg Magyarországnak

Emellett arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében. 

A Recep Tayyip Erdogan török elnökkel való tárgyalásáról Orbán azt mondta: "mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak". Ezért a magyar-török kapcsolatok "jó karbantartását" a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta.

Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel a két ország közötti együttműködésben rejlő nagy lehetőségekről tárgyalt Orbán, Vlagyimir Putyinnal pedig világpolitikai és -gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban.  

Az orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk,

mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad  Orbán szerint.

A Tienanmen téri emlékmű megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki kritikát a miniszterelnök szamárságnak nevezte, szerinte ugyanis ő csak azt a hagyományt folytatta, amelyet Göncz Árpád kezdett, akit pedig ezért nem kritizált a jobboldal annak idején.  A magyar politikában eddig volt egy - a jobb- és a baloldalra is kiterjedő - közmegegyezés: "sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk (...) Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk" - mondta Orbán. "Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette".

Borítókép: A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott plenáris megbeszélésen Fotó: MTI/EPA/Thomas Peter/Pool

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!