Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

32 ezer halál lett volna elkerülhető egy jobb egészségügyi rendszerrel

2017.06.12. 16:36

Az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékonyabb lett volna a népegészségügy,  - ez áll abban az egészségügyi teljesítményértékelésben, amelyet a Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készített a kormány. A jelentés szerint, amelyről a Napi.hu írt kedden (és amely teljes terjedelmében itt olvasható) bár javul az egészségügyi ellátás Magyarországon, így is egyre inkább lemarad a magyar egészségügy az uniós átlagtól bizonyos területeken . A jelentésben az áll, hogy 

a 65 évenél fiatalabbaknál minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, 

a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Mindezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt éri el az EU-ban.  

Annak ellenére, hogy az ellátás magához képest javul, még mindig nő a lemaradás az uniós átlaghoz képest abban, hogy hányan halnak meg légzőszervi betegségekben valamint mentális és viselkedészavarok következményei miatt. Nem ezek okozza viszont a legtöbb magyar halálát, a 65 évesnél fiatalabbaknál a daganatos betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot, de sokakat visznek el a keringési  rendszer betegségei is. 

A várható élettartamban sem álltunk nagyon jól 2014-ben, a jelentés szerint akkor a férfiak születéskor várható 72,3 éves élettartama a huszonnegyedik, a nők 79,4 éve a huszonhatodik volt az EU-ban. 

Az országon belül is óriási eltéréseket talált a jelentés. Eszerint 2014-ben az észak-magyarországi régióban a férfiak átlagosan 7, a nők pedig 8 évvel hamarabb hamarabb halnak meg, mint az ebből a szempontból legjobbnak számító közép-magyarországi régióban. Az iskolázottság szerint is óriási különbségek vannak Magyarországon belül: az alapfokú végzettségű férfiak átlagosabb 12, a nők pedig  5,6 évvel rövidebb ideig élnek , mint felsőfokú végzettségű társaik, az alacsonyabb végzettségűek körében pedig a csecsemőhalandóság is háromszor gyakoribb.

A jelentés azt is megállapítja, hogy összehasonlításban a magyar állam keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre. A GDP 4,8 százalékát teszik ki az egészségügyi közkiadások, a lakosság pedig az egészségügyi kiadások 30 százalékát fizeti ki. A járóbeteg-ellátásban viszont az összköltség 43 százalékát állja a lakosság. Magyarországon a kormányzati kiadások 10,4 százaléka ment az egészségügybe 2014-ben, míg az EU-s átlag majdnem 14 százalék.