Gazdagabbak vagyunk, mint a lengyelek és a szlovákok
További Gazdaság cikkek
- Szakértők figyelmeztetnek: olyan mértékű romlás jön, amire ritkán van példa
- Ezek a számok értek több mint kétmilliárd forintot
- Csőtörés a diplomáciában: két szomszédunk egymásnak feszül
- Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, ami átlagosan személyenként 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg, amelynek csaknem felét a pénzügyi eszközök adták - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól kedden kiadott elemzésében. Az egy főre jutó magyarországi átlagvagyon a szlovák és a lengyel fölött van 2014-es év végi értékeket összevetve.
Gerendás János, az MNB igazgatója legfontosabb megállapításai a sajtótájékoztatón az alábbiak voltak:
- A háztartások pénzügyi megtakarításai jelentősen nőttek 2008 óta.
- A háztartások összes eszköze 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, közel fele pénzügyi eszköz.
- A magyar háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az EU-ban (a hazai háztartások mintegy 38 százaléka rendelkezett valamilyen hiteltartozással, ennek átlagos értéke az érintett háztartásokban 4 millió forint alatt volt)
- A magyar háztartások eszközösszetétele kiegyensúlyozott, a pénzügyi eszközök aránya folyamatosan növekszik.
A magyar háztartások legnagyobb vagyontárgya természetesen a lakóhelyül szolgáló ingatlan (ez adja a teljes vagyon 56 százalékát), ugyanakkor a lakóingatlanok átlagos értéke Magyarországon az európai államok között a legalacsonyabbak között volt (11 millió forint).
A hazai háztartások reál- és pénzügyi eszközeinek megoszlása (83 százalék és 17 százalék) az Európai Unió (EU) átlagos értékeihez (82 százalék és 18 százalék) nagyon hasonló. A z országban a pénzügyi eszközök megoszlása az EU országokéhoz képest azonban eltérést mutat, a közvetlen befektetések az elterjedtebbek. (A reáleszközök között a lakó- és egyéb ingatlanokat, és a gépkocsikat tartja nyilván az MNB felmérése.)
A hazai makro-statisztikai adatok szerint a háztartási szektor bruttó vagyona 2014 végén megközelítette a 86 ezer milliárd forintot, a szektor nettó vagyona pedig 75,6 ezer milliárd forint volt, így egy háztartásra átlagosan 21, egy főre pedig 9 millió forint eszköz jutott. A bruttó vagyon 45 százaléka pénzügyi eszközökben, 55 százaléka reáleszközökben testesült meg.
Az Európai Központi Bank által koordinált 2014-es nemzetközi háztartási pénzügyi felmérésben még kisebb összegek jöttek ki (itt az egy főre jutó vagyont 7 millió forintra becsülték), ennek oka az MNB szerint, hogy a pénzügyi eszközök értékének csak a fele köszönt vissza a háztartási felvételből. A pénzügyi vagyon alulbecslése, és ezáltal a reálvagyon dominanciája ugyanakkor minden európai tagállam felmérésére jellemző - jelezte felmérésében az MNB.
A hazai összvagyont az Indexen is megbecsültük, és nagyon hasonló eredményre jutottunk, mint a jegybank most. Hogy pontosan hogy jön ki ez az összeg, azt ebben a cikkünkben magyaráztuk el részletesebben.
Egyenlőtlenül oszlik el
Az MNB új kiadványa a vagyon eloszlását is megmutatja, így kiderül belőle, hogy a magyar háztartások leggazdagabb 10 százaléka rendelkezik a pénzügyi eszközök 66 százalékával. Övék a készpénz és a betétek 39 százaléka, a biztosítások 54 százaléka, illetve a részvények, céges részesedések 92 százaléka. A családok egyik fele rendelkezik a megtakarítások mindössze 10 százaléka, a másik fele pedig a 90 százaléka fölött.
Ez egyébként bár nagyon egyenlőtlen, a világ egészéhez mérten még barátinak is tűnik, a teljes népességre vetítve ugyanis még mindig igaz, hogy a leggazdagabb 1 százaléknak több vagyona van a maradék 99 százaléknál.