Magyarország befizette magát Kína világbankjába

A csatlakozási okmányok átadásával és az első tőkerészlet átutalásával Magyarország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) – ezt közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a pekingi székhelyű nemzetközi bank Koreában zajló éves közgyűlése után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint. Ezzel Magyarország is részese lehet Kína egyik legnagyobb projektjének, vagyis annak, hogy gyakorlatilag kiváltsa a túlzottan amerikai befolyásoltságúnak tartott Világbank szerepét Ázsiában. 

Az AIIB egy multilaterális fejlesztési bank csaknem 100 milliárd dollár alaptőkével, amelyet arra hivatkozva indítványozott Kína, hogy Ázsiában nagyjából 8000 milliárd dollárnyi fejlesztésre lenne szükség, de erre nem nagyon van meg a finanszírozási háttér, ezért össze kellene hozni egy nagy fejlesztési bankot, amely segít befoltozni ezt a lukat. A valódi cél persze az, hogy a kelet-ázsiai fejlesztéseket Peking, és ne Washington vagy Tokió irányítása alatt újítsák fel, ami geopolitikai és gazdasági szempontból is fontos fegyvertény lenne a kínai kormánynak. A kezdeményezésről itt írtunk bővebben. 

Az ötlet viszont meglepően népszerű volt nyugaton is, Nagy-Britanniától Svájcon át Németországig sok európai ország jelezte, hogy szintén beszállna az új fejlesztési bankba. Magyarország is hamar jelezte, hogy kivenné a részét a buliból, viszont a jelentkezés körül volt egy kis bénázás, ugyanis lecsúsztunk a 2015. március 3-i határidőről, hogy alapító tag lehessen Magyarország. Orbán Viktor aztán ráadásul egy kazahsztáni látogatásán kijelentette, hogy csatlakozunkk az Ázsiai Fejlesztési Bankhoz, ami nem az AIIB, hanem egy másik, Japán által vezetett bank, bár a miniszterelnök valószínűleg a kínai projektre gondolt, amit aztán korrigált is a külügy. Végül az Országgyűlés májusban fogadta el a nemzetközi megállapodást, ami ahhoz kell, hogy tagok lehessünk a Kína-vezette fejlesztési bankban.

Varga Mihály most kiemelte, hogy Magyarország másodikként csatlakozik a bankhoz Közép-Kelet-Európából. "Hazánk gazdasági súlyának megfelelő tulajdonosi részesedést ért el az intézményben - amely nagyobb például Portugália részarányánál -, így az Egyesült Királyság által vezetett országcsoport tagjaként Magyarország az igazgatóságban hatékonyan vehet részt a bank stratégiájának, célkitűzéseinek alakításában is" – tette hozzá a miniszter. Varga várakozásai szerint a tagsággal Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszere a világ dinamikusan fejlődő régiójában nő tovább, amely kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre és a vállalati versenyképesség javítására egyaránt.