az ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt, nyilatkozta a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek.
Haász Ferenc szerint Békés megyében ősszel regisztrált 78 ezres méhállomány mára körülbelül 20 ezerrel csökkent. A hazai mézellátást a vírus terjedése előre láthatólag nem fenyegeti, de szinte biztos, hogy exportra kevesebb méz fog jutni.

Olyan gazda is volt, aki méhei hetven százalékát vesztette el, derül ki az egyesület közleményéből. Habár 650 tagú Békés megyei egyesület tagjai mostanra nagyjából stabilizálták az állományt, a fiatal egyedek idén már nem tudnak bekapcsolódni a termelésbe. Egy termelő család általában 25-30 kilogramm mézet állít elő, most ez a mutató 12-15-re esett le.
A vírusok mellett a kedvezőtlen, szeles időjárási körülmények is közrejátszottak a méztermelés pangásában, valamint a repce túl korai virágzása, és az országban széles körben használt neonikotinoid alapú növényvédő szerek is csökkenthették a méhek termelékenységét.
A méhekre is veszélyes lehet egy növényvédő szer
A neonikotinoid tájékozódási zavart okozhat a rovaroknál, ami hosszú távon problémás lehet.
Haász Ferenc szerint a méhészek a hazai fogyasztói igényeket – a fajtamézek közül a repcét kivéve – még ki tudják elégíteni, azonban az exporttal valószínüleg gondok lesznek. Az egy főre jutó átlagos magyar mézfogyasztás évente 70-80 dekagramm, így a megtermelt méznek általában 65-70 százaléka jut exportra, főként Német-, Olasz- és Franciaországba, ez a szám csökkenhet drasztikusan.
A megyei elnök a szerencésebb gazdák őszre stabilizálni tudják a termelő méhállományt és gyenge pozitív szezont tudnak zárni. Akiknél azonban nagyfokú volt a pusztulás, azok nullszaldó körül zárhatnak majd.