Erzsébet
1 °C
4 °C

Nagyágyúk is lehetnénk rizstermesztésben

D  BJ20120915007
2017.07.26. 07:06
Tudták, hogy Magyarország rizstermelő ország? Nálunk még éppen megterem a rizs, tőlünk északabbra már nem. A magyar rizstermesztők így akár itthon, akár a külpiacokon – elsősorban Németországban, Svájcban – könnyen eladják a jó minőségű hazai árut, mégis egyre kevesen vágnak bele ebbe a szép, de nehéz ágazatba. Országos rizskörképünk következik!

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nyolc nagy európai uniós rizstermesztő ország (Magyarország mellett Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország) egyikeként nyilatkozatot írt alá a minap Brüsszelben az európai rizstermesztés védelme érdekében. Bevallom, amikor nemrégiben ezt a hírt olvastam, rá kellett jönnöm: nem is tudtam, hogy

Magyarország rizstermesztő ország.

Megkerestem Veres Jánost, a hazai rizsszövetség elnökét, egyben a legnagyobb rizstermesztő cég, a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnökét, hogy legyen a segítségemre, mutassa be a hazai termesztés körülményeit.

A dicső múlt

Rizs 1*1

A rizs (latinul Oryza sativa) a perjefélék közé tartozik, rendkívül tápláló étel, 100 gramm rizsben 79 gramm szénhidrát található, elfogyasztása 360 kcal (1506 kJ) energiát nyújt.

Globálisan 150 millió hektáron 500 millió tonna rizs terem évente.

Ahol a rizs az alapvető elemózsia, ott egy felnőtt ember akár évi 100 kilogrammot is megeszik.

Magyarországon 2800 hektáron 10-12 ezer tonna rizst aratnak. 

A magyarok átlagos fogyasztása fejenként 4 kilogramm, vagyis összesen évente 40 ezer tonna rizs fogy Magyarországon.

Megtudtam, hogy az ötvenes-hatvanas években valóságos rizsnagyhatalom voltunk. A magyar gazdák 50 ezer hektáron termesztettek rizst, és egy külön kutatóközpontban, a szarvasi székhelyű Öntözési Kutatóintézetben zajlott a fajtanemesítés. A hazai éghajlati viszonyoknak megfelelően leginkább a rövid tenyészidejű fajtákat termesztettük.

Aztán vészesen fogyni kezdett a termőterület. Az uniós csatlakozásunk idején már csak 3222 hektárban határozta meg az unió a támogatható, úgynevezett „kvótaterületet”, de ma már ezt sem használjuk ki, becslések szerint csak olyan

2800, legfeljebb 3000 hektár a jelenlegi termőterület.

Ennek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Kisújszállás, Mezőtúr térségében), míg a másik fele Békés megyében (Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés települések határában) található. Akárhol nem terem meg a rizs, vízzáró réteg szükséges hozzá, nálunk a gyengébb termőképességű réti kötött talajokon termesztik.

Európai gyártók

Veres János elmondta, hogy Európa egésze nem önellátó rizsben, legfeljebb a déli országok képesek saját erőből kiszolgálni az igényeket. Olaszország a legnagyobb termelő, a Pó völgyében kiváló rizs terem, bár a Pó vészesen fogy, nemrégiben majdnem kiszáradt. Az olasz rizs így is világbajnok, az amerikai és az ausztrál rizzsel egyetemben a szakma „Rolly-Royce-a.”

Számomra meglepő volt, de az ázsiai rizskultúrák, így a nagy mennyiségű exportra is képes vietnami, thaiföldi vagy kambodzsai termesztők csak rosszabb minőséget tudnak előállítani, amelyek a szállítási költségek miatt már nem is olcsóbbak, mint az európai rizs.

Ilyen rizs, olyan rizs

A rizs termesztése Délkelet-Ázsiában 5000 éves múltra tekint vissza. Európában a XV. század elejéig egzotikus ritkaság volt, de azóta a déli országokban nagyon elterjedt a termesztése, Magyarországra is elsősorban olasz családok hozták el.

Rizs és rizs között nagyok lehetnek a különbségek, a szakma 8000 alfajról tud. Érdekes módon a tudományos elnevezések nagyjából azonosak a köznyelvben használt kifejezésekkel. A két legfontosabb alcsalád az indica és a japonica, amelyek India és Japán nevére utalnak. Az első csoportba hosszúkás, kevésbé ragacsos fajták tartoznak, az utóbbiak ragadósabbak, ezért pálcikával könnyebben fogyaszthatók. Az olasz fajtákat szokás rizottó-rizsnek nevezni, a spanyol fajtákat paella-rizsnek. De akkor sem tévedünk nagyot, ha a színe alapján fehér, barna, sárga vagy vörös jelzőket használunk (de fontos érdekesség, hogy a köznyelvben vadrizsnek nevezett valami valójában nem rizs, hanem egy fűféle, a tuszkaróra termése). Itthon is ismertebb fajta még az indiai basmati, illetve a dél-ázsiai jázmin rizs. Végül az Ázsiában népszerű rizsborok egy teljesen külön fajból készülnek.

Az olaszok mellett a spanyolok, franciák és a görögök a nagyobb termelők,

de a nagyfogyasztó németek, lengyelek, svájciak teljes egészében importra kényszerülnek. A magyar árunak a délkelet-ázsiai importversenytől így valójában nem kell tartania, mindent el tudnak adni a gazdák, hiszen a hazai termesztés csak a hazai igények 20-25 százalékára elegendő, és – különösen a jó minőségű biorizst – a külföldiek is vinnék.

Többet eszünk

Eközben az Európai Unióban a fogyasztás folyamatosan nő. Az unióban összesen 3 millió tonna a fogyasztás, 2 millió tonna európai és 1 millió tonna importáru kerül a polcokra. A bővülés oka részben az, hogy a rizs valóban egészséges, teljes értékű táplálék, részben pedig az, hogy

Európa-szerte terjednek az ázsiai éttermek, a keleties ételek.

Az unióban azért a sok indiai, thai vagy kínai büfé ellenére, továbbra sem a rizs a lakosság fő eledele, hanem a kenyérgabonák és a hús, ám ezzel az emberiség kisebbségéhez tartozunk. A világ hatvan százalékának (gondoljunk csak Kínára, vagy Indiára) a rizs a fő, sőt olykor az egyetlen táplálékforrása.

Kiválóak az adottságaink

Magyarországnak, legalábbis a rizstermesztés szempontjából a klímaváltozás is sokat segített

– meséli Veres János. Mi a rizstermelés északi határvonalán helyezkedünk el. A rizshez ugyanis évente legalább 2800 C° hőösszeg szükséges. A hőösszeg a tenyészidőszak (vagy fagymentes időszak) napjainak napi közép-hőmérsékleteinek az összege, ami itthon 3000 C° körül alakult az utóbbi években.

A napsütés mellett víz is bőségesen szükséges a rizshez, de az elárasztásos, lecsapolós technológiához nálunk szerencsére még mindig megfelelő a vízbázis. Nem a legnagyobb folyók, vagyis nem a Duna, vagy a Tisza a fő forrás, hanem a Nagykunságban a Hortobágy–Berettyó csatorna, míg Békés megyében a Körösök. Vannak egyedi gazdák is, de a három legnagyobb vállalkozás, a Nagykun 2000 Zrt. (Kisújszállás), a Csárdaszállási Agrár Zrt. (Csárdaszállás) és a Tarcsai Agrár Zrt. (Köröstarcsa).

A magyar fajtanemesítés

Fazekas Sándor miniszter annyiban közvetlenül is érintett a hazai rizskultúrában, hogy Karcag, a „miniszter városa” volt kiemelt fontosságú rizses helyszín. A városban nemcsak egy nagy rizshántoló üzem működött, de a debreceni egyetem kirendelt, karcagi intézetében kutatás is folyt. Ezek azonban ma már nem működnek. Veres Jánostól tudjuk, hogy a magyar rizsnemesítés utóbbi fél évszázadának legnagyobb alakja, az európai hírű rizsnemesítő, Simonné Kiss Ibolya volt. A mindenki által kedvelt nagy tekintélyű szakember külön intézetben az Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézetben vezethette a fajtanemesítést, de Ibi néni két éve, 86 éves korában elhunyt, azóta már elég halovány a hazai nemesítés. Évek óta nem készült új magyar fajta, így a termesztők egyre inkább olasz fajtákkal dolgoznak.

Felhasználás, munkaerő

A rizsgazdálkodás nagy előnye, hogy a termesztett „anyag” száz százalékban felhasználható. A hántolás után a termés

  • 62 százaléka lesz az emberi fogyasztásra szánt egész szemű rizs,
  • 18 százaléka a héj, ezt az érdes, magas szilíciumtartalmú, csípős anyagot a tégla- és cserépgyártás használja,
  • 10 százalék a korpa, amiből állati takarmány lesz,
  • 10 százalék pedig a tört szem, aminek egy részét megőrlik (lisztnek, darának) és a dara sörgyártáshoz és kutyaeledelekhez is kiváló.

A magyar ágazat már nem ad annyi embernek munkát, mint régen. Vannak ugyan egyéni gazdák is, de a termelők főleg nagyüzemek, Ők pedig élőmunka-takarékosan dolgoznak. A Nagykun 2000 Zrt. például 900 hektáron gazdálkodik, de csak összesen 7 rizsőr kezeli a vízgazdálkodást, az árasztást, a lecsapolást, és a nagyobb cégek már repülőgéppel permeteznek

Gazdaságilag

A rizstermesztés nagyon költséges, hiszen egyaránt kiemelkedő a gép-, víz-, a növényvédőszer- és a műtrágyaigénye, ráadásul a területeket amolyan vetésforgóban, pihentetni is kell. Ha azonban egy hektáron 4,5-5 tonna rizs megterem, a matek így sem rossz, mert

az unió kiemelten támogatja a rizstermesztést.

A hektáronkénti területalapú támogatás, 70 + 200 ezer forint. Igaz, az ellenőrök nagyon szigorúan megnézik, hogy az előre bejelentett termelés valós-e, vagyis valóban virágzik-e a növény. Ha aztán a 4,5-5 tonna rizs nem terem meg, akkor hiába a támogatás, „pofára esik a termelő”.

Veres János ennek ellenére azt mondja, érdemes lenne többeket bevonni a rizságazatba, mert ez egy nagyon szerethető szakma és megfelelő odafigyeléssel biztos jövedelmet hoz. Az elnök szerint a hatóságok pedig elsősorban nem a délkelet-ázsiai termelők elleni fellépéssel, hanem a hazai öntözési megoldások ésszerűsítésével, az öntözővíz felhasználás költségeinek átvállalásával ösztönözhetnék a hazai termelés bővítését.

Borítókép: beérett rizs Kisújszállás határában. Fotó: Bugány János / MTI.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?