A jóléti mintaállamban is szakad szét a társadalom

A svédek híresek fejlett jóléti államukról, az északi országban évtizedeken keresztül nagyon alacsonyak voltak a társadalmi egyenlőtlenségek európai összehasonlításban. Az elmúlt három évtizedben azonban változott a trend, és egyre nő a különbség a gazdagok és a szegények közt – derül ki a Quartz cikkéből. 

A lap OECD-adatsorok alapján hasonlított össze a jövedelmi egyenlőtlenségek változását különböző országokban, és arra jutottak, hogy az elmúlt 30 év során (vagyis a globális piaci dereguláció korszakában) Svédországban nőtt a legnagyobb mértékben a különbség a legalsó és a legfelső jövedelmi tized között: az egyenlőtlenségek mérésére szolgáló GINI-index változása 6,4 pont a svédeknél 1990-től napjainkig. 

Ez nem azt jelenti, hogy a társadalom alsó részének helyzete egyáltalán nem javul, azt viszont igen, hogy a leggazdagabbak jövedelme jóval dinamikusabban nő, így az olló mégiscsak egyre nagyobbra nyílik. A felső tized 60 százalékkal növelte a jövedelmét 1990-hez képest, míg az alsó csak 20-szal, és a vagyon legnagyobb része a felső 1 százalék kezében összpontosul. A leggazdagabb 1 százalék által birtokolt vagyon becslések szerint megduplázódott 1975 és 2006 között. 

Pánikra egyelőre nincs ok, hiszen a megnövekedett egyenlőtlenségek mellett is bőven az egyenlőbb országok tartozik Svédország, az OECD-adatok alapján, és bizonyos mutatókban, például a nemek egyenlőségét mérő gender equality indexben első helyen áll a világon. Ráadásul az aggasztó a tendencia a svéd kormányzatnak is feltűnt, és új programokat indítottak az egyenlőtlenség megfékezésére, amelynek keretében például családi központokat nyitnak a rászoruló családoknak.