Orsolya
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Az Együtt megszüntetné a trükközést a magántőkealapokkal

2017.08.23. 06:40
Az Együtt törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy Magyarországon a jövőben ne lehessen szinte teljes elbújni az úgynevezett magántőkealapok mögött. Mint megtudtuk, a párt éppen az Index cikke alapján kezdett a jogalkotási munkába.

Több részes sorozatban mutatjuk be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) különös és egyedi mechanizmusát. Sorozatunk második részében azokkal a magántőkealapokkal foglalkoztunk, amelyek segítségével gyakorlatilag teljes anonimitásban maradhatnak Magyarországon bankok, szállodák, tőzsdei részvénycsomagok végső haszonhúzói.

Mint azt Rácz Krisztina, az Együtt sajtófőnöke az Indexnek elmesélte, ezen cikkünk elolvasása arra inspirálta az Együtt vezetőit, hogy törvény-módosítási javaslatot nyújtsanak be az Országgyűlésnek az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében.

Mi a baj a magántőkealapokkal?

Cikkünkben anno bemutattuk, hogy az új nemzeti tőkésosztálynak egy 2014-es törvényre támaszkodva ma már nincsen szüksége offshore cégekre, mert a magántőkealapok segítségével teljesen rejtve maradhatnak a nyilvánosság elől. Az olyan fontos eszközök birtokosai, mint például az MKB Bankban részvényes Metis, vagy a mindenféle tőzsdei részesedésekkel üzletelő, illetve egykori „buda-cashes” hátterű szállodát is megvásárló Konzum PE Magántőkealap képesek teljesen titokban tartani tulajdonosaikat.

Az ilyen alapok befektetőiről semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudunk meg semmit. A magántőkealapnak még természetes személy ügyvezetője sincsen, csak egy másik cég, egy alapkezelő irányítja, „ügyvezeti”. A nyilvánosság nem tudhatja, hogy ki tett be pénzt ezekbe a magántőkealapokba, ami teljesen nyilvánvalóan a politikusi korrupció elleni harc, az adózási transzparencia, a pénzmosás elleni küzdelem ellen hat.

A módosítás

Szabó Szabolcs független képviselő, az Együtt elnökségi tagja ezzel kapcsolatban nyújtotta be Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításáról” szóló javaslatát.

Szabó Szabolcs
Szabó Szabolcs
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az Együtt a törvény-módosítással kötelezővé tenné, hogy a magántőkealapok befektetési jegyeit csakis dematerializált formában, számlavezetéshez kötve lehessen előállítani. Így nyomon követhetők a befektetési jegyekkel kapcsolatos tranzakciók és a valós tulajdonosok is azonosíthatók.

Az Együtt javaslata szerint a befektetési alapkezelőknek névvel, a lakcím, illetve a székhely megjelölésével, beazonosítható formában közzé kellene tennie a befektetési jegyek tulajdonosát abban az esetben, ha valaki megszerezte a kibocsátott befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát. Ugyancsak hirdetményben kellene közzétenni a befektetési alapkezelőnek azt is, ha valakinek a 10 százalék feletti részesedése 10 százalékra, vagy az alá csökken. A közzétételi kötelezettség a már korábban megszerzett 10 százalék feletti részesedésekre is vonatkozna.

Lenne értelme

Amennyiben az Országgyűlés támogatja ezeket a nyilvánvalóan a transzparencia irányába ható módosítási javaslatokat, akkor nagymértékben csökkenne egyes jogi formák között a szabályozási különbség. Ma ugyanis különböző érdekeltségeket is tartó zárt, vagy nyilvános részvénytársaság szabályozása megkövetel valamennyi transzparenciát, ám az említett magántőkealapok szabályozása nem.