Brutális pusztítást okoz a globális homokláz
További Gazdaság cikkek
-
Bloomberg: Németországban egyre többen várják az orosz gáz visszatértét
- Szeretne akár 70 ezer forintot spórolni? Kösse át lakásbiztosítását, mert indul a verseny
- Padlóra küldte a forintot a Trump–Zelenszkij-vita
- Megnyugtatta a nyugdíjasokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, ez a helyzet az áfavisszatérítéssel
- Újabb rekordról számolt be a 4iG 2024-ből
Elapadó folyómedrek, lerombolt tengerpartok, kifosztott tengerfenék, a vízi élővilág pusztulása, őshonos fajok kihalása, invazív fajok terjedése, a halászat és a mezőgazdaság tönkretétele, a természeti katasztrófák hatásainak felerősödése és végső soron az emberi élet ellehetetlenítése bizonyos helyeken – nem, ez nem (csak) az éghajlatváltozás bűnlajstroma, és nem is valami béna katasztrófafilm sztorija.

Hanem a 21. századi homokláz egyes valós és potenciális környezeti hatásai a téma kutatói szerint. A homok ugyanis jelenleg a legnagyobb tömegben kitermelt természeti erőforrás a világon, több homokot „bányásznak”, mint olajat, szenet vagy bármi mást. Ahogy pedig a homok iránti kereslet brutálisan nő, a homoklázból profitálni vágyók egyre messzebbre és mélyebbre hajlandóak elmenni az újabb lelőhelyekért. Ez pedig a világ kevésbé szerencsés helyein beláthatatlan környezetrombolást okoz.
Arról korábban részletesen is írtunk, hogy a homok meglepő módon a víz után a második legkeresettebb természeti erőforrás jelenleg a világon, és a 21. században a kereslet növekedésével és a kínálat szűkösségével egyre fontosabb lesz majd, úgy gazdaságilag, mind politikailag. De a jelek szerint nemcsak gazdaságilag, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre fontosabb témává válik majd a homok, ha az egyelőre csak kisebb közösségeket érintő ökológiai hatások felerősödnek.
Ez lesz a 21. század egyik legfontosabb erőforrása
A Közel-Keleten rengeteg van, mégis importálják; Kína geopolitikai célokra használja fel; az Egyesült Államoknak pedig emiatt az erőforrás miatt fogy a területe. És nem az olajról van szó.
Nincs homok, nincs víz
A homoklázat elsősorban az hajtja, hogy homok nélkül nincs beton, se üveg, beton és üveg nélkül pedig elég nehéz építkezni. Márpedig Kínában és a Közel-Keleten mostanában elég sokat építkeznek, amihez elég sok homok kell. 1900 és 2010 között 23-szorosára nőtt az építési céllal kitermelt nyersanyagok volumene; az építőanyagoknak pedig, bármennyire is furcsának tűnik, a mai napig mintegy háromnegyede homok. De emellett kismillió más helyen is elengedhetetlen anyagról van szó, például a fogkrémben, okostelefonok kijelzőjében vagy olajkutakban is megtalálható.
Viszont nem minden homok egyenlő, és ez a fő gond. Ugyan elég kézenfekvő dolog lenne szépen elhordani a sivatagokban nagyjából végtelen mennyiségben jelen lévő anyagot, a sivatagi homok sajnos túl finom szemcséjű, ezért ebből nem lesz se cement, se fogkrém. Az ipari felhasználásra alkalmas homok jellemzően a tengerpartokon és folyómedrekben terem, pont ezért viszont a homokláz miatt ezek a helyek egyre nagyobb veszélyben vannak.
Az elharapódzó ipari homokbányászat pedig a BBC cikke szerint egyes helyeken
Kenyában néztek utána a féktelen homokkitermelés környezeti hatásainak, ahol az ökoszisztéma rombolásának egy különösen brutális példáját találták. Az ország déli részén lévő Makueni megyében az emberek korábban a folyómedrek homokjába fúrt kvázi kutakból nyertek ki vizet: a homok az esős évszakban megkötötte a vizet, amely így felszín alatt megmaradt a szárazság idejére is. Mára azonban a homokot elhordták, a mederben pedig nem maradt más, csak kőzet. A kőzet viszont nem köt meg semmit, így az esős évszak csapadéka gyakorlatilag elszökik, a szárazságban pedig nincs honnan vizet szerezni.
A dolog olyannyira látványos, hogy egyes helyeken tíz méterrel csökkent a meder szintje. Néhány év alatt sok évtized hordalékát hordták el, hogy aztán az ország többi részén infrastruktúrát, utakat és vasutat építsenek belőle. Amikor pedig a helyi rendőrség megpróbált fellépni a dolog ellen, egész egyszerűen lenyilazták az illegális homokbányászatot megfékezni próbáló járőrt. Eltökéltségük nyomatékosítása végett a koponyáját szétzúzták és össze is vagdosták.

Világszerte probléma
De ez csak egy a sok hasonló mikrosztori közül, amelyekből egy, a Science című mértékadó tudományos magazinban szeptember elején megjelent cikk egy egész csokrot közöl. Eszerint a féktelen homokbányászat
- Indiában a gangeszi folyamidelfin és a ganeszi gaviál (krokodil) részben a homokbányászat okozta környezeti változások miatt kerül a kihalás szélére, Brazília délkeleti részén a mocsári élővilág pusztul, amiért elszívják alóla a homokot.
- A homokkal együtt természetesen sok minden mást is kibányásznak és elszállítanak a világ távoli részeire. Így például az egyik legagresszívabb édesvízi invazív faj, a nagy kosárkagyló globális terjeszkedésében is nagy szerepe volt a homokkereskedelemnek.
- A Mekong-deltában, Délkelet-Ázsia legfontosabb mezőgazdasági területén a folyómederből való illegális homokbányászat miatt egyre több sós víz kerül vissza folyóba a torkolatnál a száraz évszak során. Emiatt egyre több ültetvény szikesedik el a térségben, és a vízellátásban is problémákat okoz a sós víz visszafolyása.
- Hasonló a helyzet Srí Lankán, ahol a folyókba betörő só szintén fenyegeti az ivóvízellátást, másfelől az mezőgazdaságot is – a megfelelő öntözővíz hiánya miatt számos haszonnövény, például a kókusz, tea vagy kaucsuk terméshozama jelentősen visszaesett.
- Srí Lankán a homokbányászat okozta partrombolás felerősítette a 2004-es indiai-óceáni cunami pusztítását is. Ironikus módon viszont a cunami utáni újjáépítés tovább fokozta a homok iránti keresletet.
- A homok elhordása pedig önmagában is növeli a katasztrófák, elsősorban a földcsuszamlások és árvizek esélyét. Vietnamban nemrégiben pont ezért kellett 1200 családot elköltöztetni.
- De közegészségügyi kockázatok is bőven vannak. A homokkitermeléssel sok helyen nagyobb pocsolyák, állóvizű medencék jönnek létre a folyómedrekben. Ezek a pocsolyák pedig kitűnő szaporodási területet jelentenek a maláriát terjesztő szúnyogoknak is. Iránban és Nyugat-Afrikában is kimutatták a homokkitermelés indirekt hatását a járványok terjesztésében.
És ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. Mivel a homokkitermelés csak az utóbbi években pörgött föl ilyen mértékben, egyelőre sok helyen még nem kutatják megfelelően a hatásait. Vélhetően világszerte még kismillió hasonló gondot okoz a talaj elhordása, csak nem kapott még nagyobb publicitást minden történet.
A közhomoklegelők tragédiája
Bár ezek egyelőre lokális bajok, pont elég van már belőlük ahhoz, hogy a homokkitermelés problémái már messze nem csak egy-egy kisebb közösség bajai. A Science-cikk szerzői szerint komolyabb nemzetközi szabályozás nélkül a homokpiacon is lejátszódhat a közlegelők tragédiája, azaz az egyéni önzés miatt a végén mindenki rosszabbul jár.
A szabályozás viszont nem mindig egyszerű.
- Egyfelől a homok relatíve egyszerűen kitermelhető, miközben a homokhoz való hozzáférés korlátozása a legtöbb helyen rendkívül problémás. Hiszen a tengerpartot, folyókat nyilván nem lehet hermetikusan elzárni a homokásók elől.
- Másfelől a szigor sem feltétlenül a legjobb eszköz: sok országban ugyan exporttilalom van érvényben és nagyon keményen fogják a kitermelést is, azonban ez máshol, ahol a hatóságok kevésbé hajlandóak vagy képesek kezelni a problémát, még nagyobb pusztítást eredményez. Pont ezért is kéne valamilyen szinten összehangolni a dolgot. Jellemző, hogy a fejlett világban a helyi tiltakozások miatt a felügyelt ipari kitermelés is akadályokba ütközik, a harmadik világban viszont mindenki hordja a homokot, aki éri.
- Az összehangolás viszont azért is problémás, mert a homokkitermelés pozitív és negatív következményei egymástól nagyon messze, nagyon eltérő vagyoni helyzetű helyeken történnek. Ahogy a haszonélvezők is jellemzően erősebb érdekérvényesítési képességű emberek, mind a károk elszenvedői. Hiszen a dubajiak vagy a kínaiak nem akarnak majd kevesebb felhőkarcolót építeni csak azért, mert Vietnamban ettől szikesedik a talaj.
Globális kereskedelem, lokális problémák
De sok helyen eleve nem is ilyen fekete-fehér a helyzet. A BBC afrikai riportja szerint például az érintett kenyai területen nem is nagyon van más biznisz, mint a homokkitermelés, ezért sokak számára a folyómeder elhordása jelenti az egyetlen biztos bevételi forrást. Amivel viszont pont saját közösségük vízhez jutását lehetetlenítik el. Máshol viszont a szervezett bűnözés telepedik rá az iparra, Indiában például a homokmaffia az egyik legnagyobb és legveszélyesebb bűnszervezet.
A piac tágulására jellemző, hogy míg 1990-ben még nem érte meg gazdaságilag 50 kilométernél többet utaztatni a homokot, addig manapság Dubajba például Ausztráliából szállítják az építkezésekre, ami sok százszor 50 kilométernyi távolság. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik rátelepedtek a bizniszre.
Viszont hiába virágzik az ipar, egyelőre igazából azt se nagyon tudni, hogy pontosan mekkora a kitermelés, mennyi homok termelődik újra, és eleve mekkora „homoktartaléka” van az emberiségnek jelenleg. A sok illegális kitermelés miatt egyelőre a probléma teljes mérete sem ismert. Jellemző, hogy Kambodzsa statisztikái 2007 és 2015 között 3 millió tonnás homokexportot mutattak. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisában viszont Szingapúr 70 millió tonnás importot jelentett le Kambodzsából. A 67 millió tonnás különbség piaci értéke 750 millió dollár.
Eközben viszont a homokot a legtöbb helyen még mindig mint kvázi végtelen és megújuló erőforrást kezelik, holott ma már egyre többen riogatnak azzal, hogy valójában egyre kevesebb van belőle. Lokálisan már valóban probléma a homokhiány, és ha így megy tovább, akkor a természeti és társadalmi károk csak nőni fognak.

Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Történelmi pillanat következik, jön Matolcsy György búcsúja
Fontos döntés érkezik kedden.
február 25., 06:04
- Gazdaság
Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap
Az orosz gazdaság számos szektora érintett.
február 24., 11:21
- Mindeközben
Szolnoki Szabolcsnak döntenie kell egy TV2-s műsor és Optiz Barbi között: „Úgy van vele, ha elvállalom, akkor nincs miről beszélnünk”
1 órája
- Mindeközben
Jó hír a rajongóknak, visszatér az új The Office-ban a régi sorozat egyik szereplője
3 órája
- Gazdaság
Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció
Elrettentők a veszteségek, és nem látni, mikor és hogyan lesz vége a vérontásnak.
február 24., 15:38
- Gazdaság
Bloomberg: Németországban egyre többen várják az orosz gáz visszatértét
Folyamatosan erősödnek a követelőző hangok.
3 órája
- Gazdaság
Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók
A dolgozók nem értik, miért nem jut több pénz a béremelésükre.
február 24., 17:23
- Gazdaság
Azt hisszük, nem tudnak átverni a kibercsalók, pedig…
9 hónap alatt csaknem 34 milliárd forintot loptak el.
február 24., 19:35
- Gazdaság
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit
Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
február 24., 11:07
- Gazdaság
Megszereztük a kormány tervét, százmilliárdokról döntött Orbán Viktor
Az Index birtokába jutott egy kormányzati számítás.
február 25., 07:33
- Gazdaság
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik
A kisebb szereplők bajban lehetnek.
február 24., 17:26
- Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket
Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.
30 perce
- Címlapon
Donald Trump: Vagy befejezzük a háborút, vagy hagyjuk őket, hadd csinálják, és meglátjuk, mi történik
Tovább fokozódik a diplomáciai botrány.
3 órája
- Gazdaság
Új csalássorozat terjed a Booking oldalán, 177 millió forintot csaltak ki magyarok tömegeitől
Megjelentek az adathalászok a szállásközvetítő oldalán.
február 25., 11:37
- Mindeközben
Nem voltunk felkészülve a csillogó, feszülős overálban éneklő Mark Zuckerberg videójára
6 órája
- Mindeközben
A fél internet az apukán nevet, aki váratlan módon trollkodta meg lánya eljegyzését
tegnap, 21:25
- Címlapon
Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg
Meglepő eredmény született.
43 perce
- Gazdaság
BÉT-vezér: Ez az egyik legkedvezőbb befektetési mód Európában
Végh Richárd elárulta, melyik befektetés verte az állampapírt és minden mást is.
február 25., 09:58
- Gazdaság
Kijöttek az adatok: a magyarok átlagkeresete 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál
A bérek vásárlóereje is erősödött.
február 25., 08:41
- Gazdaság
Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek
A közgazdász szerint a miniszterelnök beszéde a torta újraelosztásáról szólt, nem arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta.
február 24., 07:21
- Gazdaság
Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak
Az sem zavarja őket, hogy nálunk most nincs kolbászból a kerítés.
február 22., 10:22
- Gazdaság
Dupla fájdalom a kormánynak: a tavalyi földbe állás után az idei növekedés is kérdéses
Kijöttek az adatok, jelentős mértékben csökkentek a beruházások 2024-ben.
február 24., 08:30
- Gazdaság
Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre
Az uniós átlag fölött vagyunk.
február 22., 14:54
- Címlapon
„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány
A magyar politikusok sem hagyták szó nélkül a történteket.
1 órája
- Gazdaság
Kiszámolták, mennyivel nőhet egy háromgyermekes család jövedelme Orbán Viktor bejelentése után
Fény derült a pluszbevételek összegére.
február 23., 11:00
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Száz új gyár épül idén Magyarországon
A miniszter szerint a magyar gazdaság minden válságból győztesként került ki.
február 23., 13:29
- Címlapon
Drámai következményei lehetnek a Trump–Zelenszkij-találkozónak, az USA kemény lépést fontolgat Ukrajnával szemben
8 órája
- Mindeközben
Itt van Szabó Zsófi frappáns válasza, miért lett a Nagy Duett zsűrije: „Jogosan merül fel a kérdés”
tegnap, 18:42
- Mindeközben
Ördög Nóra saját gyerekkori fotója mellé tette kislánya friss képét: „Na, ki szerint hasonlít?”
tegnap, 16:20
- Gazdaság
Elvitték a joker főnyereményét, az ötös lottó már a négymilliárdot ostromolja
A Luxor is gazdára talált.
február 22., 20:53
- Gazdaság
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét
Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.
február 23., 13:19
- Gazdaság
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni
Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.
február 23., 14:31
- Gazdaság
Gőzerővel zajlik a munka, hamarosan rá sem ismerünk Tokaj belvárosára
Több milliárd forint kormányzati támogatás érkezett a történelmi léptékű fejlesztésekhez.
február 23., 11:41
- Címlapon
Varázslatos képeken Magyarország
Átadták A magyar természetfotó nagydíját, és megnyílt a Varázslatos Magyarország kiállítása.
1 órája