Brutális pusztítást okoz a globális homokláz

2017.09.21. 10:40
Világszerte rohamosan nő a homok iránti kereslet, ez manapság az egyik legfontosabb természeti erőforrás. A kereslet növekedése miatt a homokkitermelés egyre jobb biznisz, ahogy azonban a természeti erőforrások kiaknázásánál lenni szokott, a kitermelést a világ szerencsétlenebb részein rettenetes környezetrombolás kíséri. Ha pedig így haladnak a dolgok, akkor kutatók szerint a 21. századi homokláz világszerte súlyosan károsíthatja az ökoszisztémát, élőhelyeket tehet tönkre és emberi közösségek életét lehetetlenítheti el.

Elapadó folyómedrek, lerombolt tengerpartok, kifosztott tengerfenék, a vízi élővilág pusztulása, őshonos fajok kihalása, invazív fajok terjedése, a halászat és a mezőgazdaság tönkretétele, a természeti katasztrófák hatásainak felerősödése és végső soron az emberi élet ellehetetlenítése bizonyos helyeken – nem, ez nem (csak) az éghajlatváltozás bűnlajstroma, és nem is valami béna katasztrófafilm sztorija. 

Hanem a 21. századi homokláz egyes valós és potenciális környezeti hatásai a téma kutatói szerint. A homok ugyanis jelenleg a legnagyobb tömegben kitermelt természeti erőforrás a világon, több homokot „bányásznak”, mint olajat, szenet vagy bármi mást. Ahogy pedig a homok iránti kereslet brutálisan nő, a homoklázból profitálni vágyók egyre messzebbre és mélyebbre hajlandóak elmenni az újabb lelőhelyekért. Ez pedig a világ kevésbé szerencsés helyein beláthatatlan környezetrombolást okoz.

Arról korábban részletesen is írtunk, hogy a homok meglepő módon a víz után a második legkeresettebb természeti erőforrás jelenleg a világon, és a 21. században a kereslet növekedésével és a kínálat szűkösségével egyre fontosabb lesz majd, úgy gazdaságilag, mind politikailag. De a jelek szerint nemcsak gazdaságilag, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre fontosabb témává válik majd a homok, ha az egyelőre csak kisebb közösségeket érintő ökológiai hatások felerősödnek.

Kapcsolódó
Ez lesz a 21. század egyik legfontosabb erőforrása

Ez lesz a 21. század egyik legfontosabb erőforrása

A Közel-Keleten rengeteg van, mégis importálják; Kína geopolitikai célokra használja fel; az Egyesült Államoknak pedig emiatt az erőforrás miatt fogy a területe. És nem az olajról van szó.

Nincs homok, nincs víz

A homoklázat elsősorban az hajtja, hogy homok nélkül nincs beton, se üveg, beton és üveg nélkül pedig elég nehéz építkezni. Márpedig Kínában és a Közel-Keleten mostanában elég sokat építkeznek, amihez elég sok homok kell. 1900 és 2010 között 23-szorosára nőtt az építési céllal kitermelt nyersanyagok volumene; az építőanyagoknak pedig, bármennyire is furcsának tűnik, a mai napig mintegy háromnegyede homok. De emellett kismillió más helyen is elengedhetetlen anyagról van szó, például a fogkrémben, okostelefonok kijelzőjében vagy olajkutakban is megtalálható. 

Viszont nem minden homok egyenlő, és ez a fő gond. Ugyan elég kézenfekvő dolog lenne szépen elhordani a sivatagokban nagyjából végtelen mennyiségben jelen lévő anyagot, a sivatagi homok sajnos túl finom szemcséjű, ezért ebből nem lesz se cement, se fogkrém. Az ipari felhasználásra alkalmas homok jellemzően a tengerpartokon és folyómedrekben terem, pont ezért viszont a homokláz miatt ezek a helyek egyre nagyobb veszélyben vannak.

Az elharapódzó ipari homokbányászat pedig a BBC cikke szerint egyes helyeken 

teljesen felborítja a helyi ökoszisztémát, és ezzel életeket, élőhelyeket tesz tönkre.

Kenyában néztek utána a féktelen homokkitermelés környezeti hatásainak, ahol az ökoszisztéma rombolásának egy különösen brutális példáját találták. Az ország déli részén lévő Makueni megyében az emberek korábban a folyómedrek homokjába fúrt kvázi kutakból nyertek ki vizet: a homok az esős évszakban megkötötte a vizet, amely így felszín alatt megmaradt a szárazság idejére is. Mára azonban a homokot elhordták, a mederben pedig nem maradt más, csak kőzet. A kőzet viszont nem köt meg semmit, így az esős évszak csapadéka gyakorlatilag elszökik, a szárazságban pedig nincs honnan vizet szerezni. 

A dolog olyannyira látványos, hogy egyes helyeken tíz méterrel csökkent a meder szintje. Néhány év alatt sok évtized hordalékát hordták el, hogy aztán az ország többi részén infrastruktúrát, utakat és vasutat építsenek belőle. Amikor pedig a helyi rendőrség megpróbált fellépni a dolog ellen, egész egyszerűen lenyilazták az illegális homokbányászatot megfékezni próbáló járőrt. Eltökéltségük nyomatékosítása végett a koponyáját szétzúzták és össze is vagdosták.

Világszerte probléma

De ez csak egy a sok hasonló mikrosztori közül, amelyekből egy, a Science című mértékadó tudományos magazinban szeptember elején megjelent cikk egy egész csokrot közöl. Eszerint a féktelen homokbányászat 

  • Indiában a gangeszi folyamidelfin és a ganeszi gaviál (krokodil) részben a homokbányászat okozta környezeti változások miatt kerül a kihalás szélére, Brazília délkeleti részén a mocsári élővilág pusztul, amiért elszívják alóla a homokot.
  • A homokkal együtt természetesen sok minden mást is kibányásznak és elszállítanak a világ távoli részeire. Így például az egyik legagresszívabb édesvízi invazív faj, a nagy kosárkagyló globális terjeszkedésében is nagy szerepe volt a homokkereskedelemnek.
  • A Mekong-deltában, Délkelet-Ázsia legfontosabb mezőgazdasági területén a folyómederből való illegális homokbányászat miatt egyre több sós víz kerül vissza folyóba a torkolatnál a száraz évszak során. Emiatt egyre több ültetvény szikesedik el a térségben, és a vízellátásban is problémákat okoz a sós víz visszafolyása.
  • Hasonló a helyzet Srí Lankán, ahol a folyókba betörő só szintén fenyegeti az ivóvízellátást, másfelől az mezőgazdaságot is – a megfelelő öntözővíz hiánya miatt számos haszonnövény, például a kókusz, tea vagy kaucsuk terméshozama jelentősen visszaesett.
  • Srí Lankán a homokbányászat okozta partrombolás felerősítette a 2004-es indiai-óceáni cunami pusztítását is. Ironikus módon viszont a cunami utáni újjáépítés tovább fokozta a homok iránti keresletet.
  • A homok elhordása pedig önmagában is növeli a katasztrófák, elsősorban a földcsuszamlások és árvizek esélyét. Vietnamban nemrégiben pont ezért kellett 1200 családot elköltöztetni.
  • De közegészségügyi kockázatok is bőven vannak. A homokkitermeléssel sok helyen nagyobb pocsolyák, állóvizű medencék jönnek létre a folyómedrekben. Ezek a pocsolyák pedig kitűnő szaporodási területet jelentenek a maláriát terjesztő szúnyogoknak is. Iránban és Nyugat-Afrikában is kimutatták a homokkitermelés indirekt hatását a járványok terjesztésében.

És ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. Mivel a homokkitermelés csak az utóbbi években pörgött föl ilyen mértékben, egyelőre sok helyen még nem kutatják megfelelően a hatásait. Vélhetően világszerte még kismillió hasonló gondot okoz a talaj elhordása, csak nem kapott még nagyobb publicitást minden történet.

A közhomoklegelők tragédiája

Bár ezek egyelőre lokális bajok, pont elég van már belőlük ahhoz, hogy a homokkitermelés  problémái már messze nem csak egy-egy kisebb közösség bajai. A Science-cikk szerzői szerint komolyabb nemzetközi szabályozás nélkül a homokpiacon is lejátszódhat a közlegelők tragédiája, azaz az egyéni önzés miatt a végén mindenki rosszabbul jár.

A szabályozás viszont nem mindig egyszerű.

  1. Egyfelől a homok relatíve egyszerűen kitermelhető, miközben a homokhoz való hozzáférés korlátozása a legtöbb helyen rendkívül problémás. Hiszen a tengerpartot, folyókat nyilván nem lehet hermetikusan elzárni a homokásók elől.
  2. Másfelől a szigor sem feltétlenül a legjobb eszköz: sok országban ugyan exporttilalom van érvényben és nagyon keményen fogják a kitermelést is, azonban ez máshol, ahol a hatóságok kevésbé hajlandóak vagy képesek kezelni a problémát, még nagyobb pusztítást eredményez. Pont ezért is kéne valamilyen szinten összehangolni a dolgot. Jellemző, hogy a fejlett világban a helyi tiltakozások miatt a felügyelt ipari kitermelés is akadályokba ütközik, a harmadik világban viszont mindenki hordja a homokot, aki éri.
  3. Az összehangolás viszont azért is problémás, mert a homokkitermelés pozitív és negatív következményei egymástól nagyon messze, nagyon eltérő vagyoni helyzetű helyeken történnek. Ahogy a haszonélvezők is jellemzően erősebb érdekérvényesítési képességű emberek, mind a károk elszenvedői. Hiszen a dubajiak vagy a kínaiak nem akarnak majd kevesebb felhőkarcolót építeni csak azért, mert Vietnamban ettől szikesedik a talaj.

Globális kereskedelem, lokális problémák

De sok helyen eleve nem is ilyen fekete-fehér a helyzet. A BBC afrikai riportja szerint például az érintett kenyai területen nem is nagyon van más biznisz, mint a homokkitermelés, ezért sokak számára a folyómeder elhordása jelenti az egyetlen biztos bevételi forrást. Amivel viszont pont saját közösségük vízhez jutását lehetetlenítik el. Máshol viszont a szervezett bűnözés telepedik rá az iparra, Indiában például a homokmaffia az egyik legnagyobb és legveszélyesebb bűnszervezet. 

A piac tágulására jellemző, hogy míg 1990-ben még nem érte meg gazdaságilag 50 kilométernél többet utaztatni a homokot, addig manapság Dubajba például Ausztráliából szállítják az építkezésekre, ami sok százszor 50 kilométernyi távolság. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik rátelepedtek a bizniszre.

Viszont hiába virágzik az ipar, egyelőre igazából azt se nagyon tudni, hogy pontosan mekkora a kitermelés, mennyi homok termelődik újra, és eleve mekkora „homoktartaléka” van az emberiségnek jelenleg. A sok illegális kitermelés miatt egyelőre a probléma teljes mérete sem ismert. Jellemző, hogy Kambodzsa statisztikái 2007 és 2015 között 3 millió tonnás homokexportot mutattak. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisában viszont Szingapúr 70 millió tonnás importot jelentett le Kambodzsából. A 67 millió tonnás különbség piaci értéke 750 millió dollár.

Eközben viszont a homokot a legtöbb helyen még mindig mint kvázi végtelen és megújuló erőforrást kezelik, holott ma már egyre többen riogatnak azzal, hogy valójában egyre kevesebb van belőle. Lokálisan már valóban probléma a homokhiány, és ha így megy tovább, akkor a természeti és társadalmi károk csak nőni fognak.

Homokvihar Zala megyében
Homokvihar Zala megyében
Fotó: Varga György / MTI

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Történelmi pillanat következik, jön Matolcsy György búcsúja

Történelmi pillanat következik, jön Matolcsy György búcsúja

Fontos döntés érkezik kedden.

február 25., 06:04

  • Gazdaság
Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap

Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap

Az orosz gazdaság számos szektora érintett.

február 24., 11:21

  • Gazdaság
Fontos határidőre figyelmeztet a NAV

Fontos határidőre figyelmeztet a NAV

Már csak néhány nap van hátra.

február 24., 12:51

  • Gazdaság
Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció

Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció

Elrettentők a veszteségek, és nem látni, mikor és hogyan lesz vége a vérontásnak.

február 24., 15:38

  • Gazdaság
Bloomberg: Németországban egyre többen várják az orosz gáz visszatértét

Bloomberg: Németországban egyre többen várják az orosz gáz visszatértét

Folyamatosan erősödnek a követelőző hangok.

3 órája

  • Gazdaság
Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók

Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók

A dolgozók nem értik, miért nem jut több pénz a béremelésükre.

február 24., 17:23

  • Gazdaság
Azt hisszük, nem tudnak átverni a kibercsalók, pedig…

Azt hisszük, nem tudnak átverni a kibercsalók, pedig…

9 hónap alatt csaknem 34 milliárd forintot loptak el.

február 24., 19:35

  • Gazdaság
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

február 24., 11:07

  • Gazdaság
Megszereztük a kormány tervét, százmilliárdokról döntött Orbán Viktor

Megszereztük a kormány tervét, százmilliárdokról döntött Orbán Viktor

Az Index birtokába jutott egy kormányzati számítás.

február 25., 07:33

  • Gazdaság
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik

Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik

A kisebb szereplők bajban lehetnek.

február 24., 17:26

  • Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.

30 perce

  • Gazdaság
Új csalássorozat terjed a Booking oldalán, 177 millió forintot csaltak ki magyarok tömegeitől

Új csalássorozat terjed a Booking oldalán, 177 millió forintot csaltak ki magyarok tömegeitől

Megjelentek az adathalászok a szállásközvetítő oldalán.

február 25., 11:37

  • Címlapon
Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Meglepő eredmény született.

43 perce

  • Gazdaság
BÉT-vezér: Ez az egyik legkedvezőbb befektetési mód Európában

BÉT-vezér: Ez az egyik legkedvezőbb befektetési mód Európában

Végh Richárd elárulta, melyik befektetés verte az állampapírt és minden mást is.

február 25., 09:58

  • Gazdaság
Kijöttek az adatok: a magyarok átlagkeresete 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál

Kijöttek az adatok: a magyarok átlagkeresete 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál

A bérek vásárlóereje is erősödött.

február 25., 08:41

  • Gazdaság
Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek

Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek

A közgazdász szerint a miniszterelnök beszéde a torta újraelosztásáról szólt, nem arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta.

február 24., 07:21

  • Gazdaság
Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak

Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak

Az sem zavarja őket, hogy nálunk most nincs kolbászból a kerítés.

február 22., 10:22

  • Gazdaság
Dupla fájdalom a kormánynak: a tavalyi földbe állás után az idei növekedés is kérdéses

Dupla fájdalom a kormánynak: a tavalyi földbe állás után az idei növekedés is kérdéses

Kijöttek az adatok, jelentős mértékben csökkentek a beruházások 2024-ben.

február 24., 08:30

  • Gazdaság
Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre

Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre

Az uniós átlag fölött vagyunk.

február 22., 14:54

  • Címlapon
„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

A magyar politikusok sem hagyták szó nélkül a történteket.

1 órája

  • Gazdaság
Kiszámolták, mennyivel nőhet egy háromgyermekes család jövedelme Orbán Viktor bejelentése után

Kiszámolták, mennyivel nőhet egy háromgyermekes család jövedelme Orbán Viktor bejelentése után

Fény derült a pluszbevételek összegére.

február 23., 11:00

  • Gazdaság
Szijjártó Péter: Száz új gyár épül idén Magyarországon

Szijjártó Péter: Száz új gyár épül idén Magyarországon

A miniszter szerint a magyar gazdaság minden válságból győztesként került ki.

február 23., 13:29

  • Gazdaság
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.

február 23., 13:19

  • Gazdaság
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.

február 23., 14:31

  • Gazdaság
Gőzerővel zajlik a munka, hamarosan rá sem ismerünk Tokaj belvárosára

Gőzerővel zajlik a munka, hamarosan rá sem ismerünk Tokaj belvárosára

Több milliárd forint kormányzati támogatás érkezett a történelmi léptékű fejlesztésekhez.

február 23., 11:41

  • Címlapon
Varázslatos képeken Magyarország

Varázslatos képeken Magyarország

Átadták A magyar természetfotó nagydíját, és megnyílt a Varázslatos Magyarország kiállítása.

1 órája