Brutális pusztítást okoz a globális homokláz

2017.09.21. 10:40
Világszerte rohamosan nő a homok iránti kereslet, ez manapság az egyik legfontosabb természeti erőforrás. A kereslet növekedése miatt a homokkitermelés egyre jobb biznisz, ahogy azonban a természeti erőforrások kiaknázásánál lenni szokott, a kitermelést a világ szerencsétlenebb részein rettenetes környezetrombolás kíséri. Ha pedig így haladnak a dolgok, akkor kutatók szerint a 21. századi homokláz világszerte súlyosan károsíthatja az ökoszisztémát, élőhelyeket tehet tönkre és emberi közösségek életét lehetetlenítheti el.

Elapadó folyómedrek, lerombolt tengerpartok, kifosztott tengerfenék, a vízi élővilág pusztulása, őshonos fajok kihalása, invazív fajok terjedése, a halászat és a mezőgazdaság tönkretétele, a természeti katasztrófák hatásainak felerősödése és végső soron az emberi élet ellehetetlenítése bizonyos helyeken – nem, ez nem (csak) az éghajlatváltozás bűnlajstroma, és nem is valami béna katasztrófafilm sztorija. 

Hanem a 21. századi homokláz egyes valós és potenciális környezeti hatásai a téma kutatói szerint. A homok ugyanis jelenleg a legnagyobb tömegben kitermelt természeti erőforrás a világon, több homokot „bányásznak”, mint olajat, szenet vagy bármi mást. Ahogy pedig a homok iránti kereslet brutálisan nő, a homoklázból profitálni vágyók egyre messzebbre és mélyebbre hajlandóak elmenni az újabb lelőhelyekért. Ez pedig a világ kevésbé szerencsés helyein beláthatatlan környezetrombolást okoz.

Arról korábban részletesen is írtunk, hogy a homok meglepő módon a víz után a második legkeresettebb természeti erőforrás jelenleg a világon, és a 21. században a kereslet növekedésével és a kínálat szűkösségével egyre fontosabb lesz majd, úgy gazdaságilag, mind politikailag. De a jelek szerint nemcsak gazdaságilag, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre fontosabb témává válik majd a homok, ha az egyelőre csak kisebb közösségeket érintő ökológiai hatások felerősödnek.

Kapcsolódó
Ez lesz a 21. század egyik legfontosabb erőforrása

Ez lesz a 21. század egyik legfontosabb erőforrása

A Közel-Keleten rengeteg van, mégis importálják; Kína geopolitikai célokra használja fel; az Egyesült Államoknak pedig emiatt az erőforrás miatt fogy a területe. És nem az olajról van szó.

Nincs homok, nincs víz

A homoklázat elsősorban az hajtja, hogy homok nélkül nincs beton, se üveg, beton és üveg nélkül pedig elég nehéz építkezni. Márpedig Kínában és a Közel-Keleten mostanában elég sokat építkeznek, amihez elég sok homok kell. 1900 és 2010 között 23-szorosára nőtt az építési céllal kitermelt nyersanyagok volumene; az építőanyagoknak pedig, bármennyire is furcsának tűnik, a mai napig mintegy háromnegyede homok. De emellett kismillió más helyen is elengedhetetlen anyagról van szó, például a fogkrémben, okostelefonok kijelzőjében vagy olajkutakban is megtalálható. 

Viszont nem minden homok egyenlő, és ez a fő gond. Ugyan elég kézenfekvő dolog lenne szépen elhordani a sivatagokban nagyjából végtelen mennyiségben jelen lévő anyagot, a sivatagi homok sajnos túl finom szemcséjű, ezért ebből nem lesz se cement, se fogkrém. Az ipari felhasználásra alkalmas homok jellemzően a tengerpartokon és folyómedrekben terem, pont ezért viszont a homokláz miatt ezek a helyek egyre nagyobb veszélyben vannak.

Az elharapódzó ipari homokbányászat pedig a BBC cikke szerint egyes helyeken 

teljesen felborítja a helyi ökoszisztémát, és ezzel életeket, élőhelyeket tesz tönkre.

Kenyában néztek utána a féktelen homokkitermelés környezeti hatásainak, ahol az ökoszisztéma rombolásának egy különösen brutális példáját találták. Az ország déli részén lévő Makueni megyében az emberek korábban a folyómedrek homokjába fúrt kvázi kutakból nyertek ki vizet: a homok az esős évszakban megkötötte a vizet, amely így felszín alatt megmaradt a szárazság idejére is. Mára azonban a homokot elhordták, a mederben pedig nem maradt más, csak kőzet. A kőzet viszont nem köt meg semmit, így az esős évszak csapadéka gyakorlatilag elszökik, a szárazságban pedig nincs honnan vizet szerezni. 

A dolog olyannyira látványos, hogy egyes helyeken tíz méterrel csökkent a meder szintje. Néhány év alatt sok évtized hordalékát hordták el, hogy aztán az ország többi részén infrastruktúrát, utakat és vasutat építsenek belőle. Amikor pedig a helyi rendőrség megpróbált fellépni a dolog ellen, egész egyszerűen lenyilazták az illegális homokbányászatot megfékezni próbáló járőrt. Eltökéltségük nyomatékosítása végett a koponyáját szétzúzták és össze is vagdosták.

Világszerte probléma

De ez csak egy a sok hasonló mikrosztori közül, amelyekből egy, a Science című mértékadó tudományos magazinban szeptember elején megjelent cikk egy egész csokrot közöl. Eszerint a féktelen homokbányászat 

  • Indiában a gangeszi folyamidelfin és a ganeszi gaviál (krokodil) részben a homokbányászat okozta környezeti változások miatt kerül a kihalás szélére, Brazília délkeleti részén a mocsári élővilág pusztul, amiért elszívják alóla a homokot.
  • A homokkal együtt természetesen sok minden mást is kibányásznak és elszállítanak a világ távoli részeire. Így például az egyik legagresszívabb édesvízi invazív faj, a nagy kosárkagyló globális terjeszkedésében is nagy szerepe volt a homokkereskedelemnek.
  • A Mekong-deltában, Délkelet-Ázsia legfontosabb mezőgazdasági területén a folyómederből való illegális homokbányászat miatt egyre több sós víz kerül vissza folyóba a torkolatnál a száraz évszak során. Emiatt egyre több ültetvény szikesedik el a térségben, és a vízellátásban is problémákat okoz a sós víz visszafolyása.
  • Hasonló a helyzet Srí Lankán, ahol a folyókba betörő só szintén fenyegeti az ivóvízellátást, másfelől az mezőgazdaságot is – a megfelelő öntözővíz hiánya miatt számos haszonnövény, például a kókusz, tea vagy kaucsuk terméshozama jelentősen visszaesett.
  • Srí Lankán a homokbányászat okozta partrombolás felerősítette a 2004-es indiai-óceáni cunami pusztítását is. Ironikus módon viszont a cunami utáni újjáépítés tovább fokozta a homok iránti keresletet.
  • A homok elhordása pedig önmagában is növeli a katasztrófák, elsősorban a földcsuszamlások és árvizek esélyét. Vietnamban nemrégiben pont ezért kellett 1200 családot elköltöztetni.
  • De közegészségügyi kockázatok is bőven vannak. A homokkitermeléssel sok helyen nagyobb pocsolyák, állóvizű medencék jönnek létre a folyómedrekben. Ezek a pocsolyák pedig kitűnő szaporodási területet jelentenek a maláriát terjesztő szúnyogoknak is. Iránban és Nyugat-Afrikában is kimutatták a homokkitermelés indirekt hatását a járványok terjesztésében.

És ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. Mivel a homokkitermelés csak az utóbbi években pörgött föl ilyen mértékben, egyelőre sok helyen még nem kutatják megfelelően a hatásait. Vélhetően világszerte még kismillió hasonló gondot okoz a talaj elhordása, csak nem kapott még nagyobb publicitást minden történet.

A közhomoklegelők tragédiája

Bár ezek egyelőre lokális bajok, pont elég van már belőlük ahhoz, hogy a homokkitermelés  problémái már messze nem csak egy-egy kisebb közösség bajai. A Science-cikk szerzői szerint komolyabb nemzetközi szabályozás nélkül a homokpiacon is lejátszódhat a közlegelők tragédiája, azaz az egyéni önzés miatt a végén mindenki rosszabbul jár.

A szabályozás viszont nem mindig egyszerű.

  1. Egyfelől a homok relatíve egyszerűen kitermelhető, miközben a homokhoz való hozzáférés korlátozása a legtöbb helyen rendkívül problémás. Hiszen a tengerpartot, folyókat nyilván nem lehet hermetikusan elzárni a homokásók elől.
  2. Másfelől a szigor sem feltétlenül a legjobb eszköz: sok országban ugyan exporttilalom van érvényben és nagyon keményen fogják a kitermelést is, azonban ez máshol, ahol a hatóságok kevésbé hajlandóak vagy képesek kezelni a problémát, még nagyobb pusztítást eredményez. Pont ezért is kéne valamilyen szinten összehangolni a dolgot. Jellemző, hogy a fejlett világban a helyi tiltakozások miatt a felügyelt ipari kitermelés is akadályokba ütközik, a harmadik világban viszont mindenki hordja a homokot, aki éri.
  3. Az összehangolás viszont azért is problémás, mert a homokkitermelés pozitív és negatív következményei egymástól nagyon messze, nagyon eltérő vagyoni helyzetű helyeken történnek. Ahogy a haszonélvezők is jellemzően erősebb érdekérvényesítési képességű emberek, mind a károk elszenvedői. Hiszen a dubajiak vagy a kínaiak nem akarnak majd kevesebb felhőkarcolót építeni csak azért, mert Vietnamban ettől szikesedik a talaj.

Globális kereskedelem, lokális problémák

De sok helyen eleve nem is ilyen fekete-fehér a helyzet. A BBC afrikai riportja szerint például az érintett kenyai területen nem is nagyon van más biznisz, mint a homokkitermelés, ezért sokak számára a folyómeder elhordása jelenti az egyetlen biztos bevételi forrást. Amivel viszont pont saját közösségük vízhez jutását lehetetlenítik el. Máshol viszont a szervezett bűnözés telepedik rá az iparra, Indiában például a homokmaffia az egyik legnagyobb és legveszélyesebb bűnszervezet. 

A piac tágulására jellemző, hogy míg 1990-ben még nem érte meg gazdaságilag 50 kilométernél többet utaztatni a homokot, addig manapság Dubajba például Ausztráliából szállítják az építkezésekre, ami sok százszor 50 kilométernyi távolság. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik rátelepedtek a bizniszre.

Viszont hiába virágzik az ipar, egyelőre igazából azt se nagyon tudni, hogy pontosan mekkora a kitermelés, mennyi homok termelődik újra, és eleve mekkora „homoktartaléka” van az emberiségnek jelenleg. A sok illegális kitermelés miatt egyelőre a probléma teljes mérete sem ismert. Jellemző, hogy Kambodzsa statisztikái 2007 és 2015 között 3 millió tonnás homokexportot mutattak. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisában viszont Szingapúr 70 millió tonnás importot jelentett le Kambodzsából. A 67 millió tonnás különbség piaci értéke 750 millió dollár.

Eközben viszont a homokot a legtöbb helyen még mindig mint kvázi végtelen és megújuló erőforrást kezelik, holott ma már egyre többen riogatnak azzal, hogy valójában egyre kevesebb van belőle. Lokálisan már valóban probléma a homokhiány, és ha így megy tovább, akkor a természeti és társadalmi károk csak nőni fognak.

Homokvihar Zala megyében
Homokvihar Zala megyében
Fotó: Varga György / MTI

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció

Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció

Elrettentők a veszteségek, és nem látni, mikor és hogyan lesz vége a vérontásnak.

február 24., 15:38

  • Gazdaság
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik

Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik

A kisebb szereplők bajban lehetnek.

február 24., 17:26

  • Gazdaság
Fontos határidőre figyelmeztet a NAV

Fontos határidőre figyelmeztet a NAV

Már csak néhány nap van hátra.

február 24., 12:51

  • Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.

2 órája

  • Gazdaság
Történelmi pillanat következik, jön Matolcsy György búcsúja

Történelmi pillanat következik, jön Matolcsy György búcsúja

Fontos döntés érkezik kedden.

február 25., 06:04

  • Gazdaság
Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap

Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap

Az orosz gazdaság számos szektora érintett.

február 24., 11:21

  • Gazdaság
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

február 24., 11:07

  • Gazdaság
Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók

Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók

A dolgozók nem értik, miért nem jut több pénz a béremelésükre.

február 24., 17:23

  • Gazdaság
Megszereztük a kormány tervét, százmilliárdokról döntött Orbán Viktor

Megszereztük a kormány tervét, százmilliárdokról döntött Orbán Viktor

Az Index birtokába jutott egy kormányzati számítás.

február 25., 07:33

  • Címlapon
Török Gábor fontos szempontra figyelmeztetett a Trump–Zelenszkij-vita értelmezésénél

Török Gábor fontos szempontra figyelmeztetett a Trump–Zelenszkij-vita értelmezésénél

A politológus szerint inkább Volodimir Zelenszkij volt az, aki nem akart engedni.

34 perce

  • Gazdaság
Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre

Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre

Az uniós átlag fölött vagyunk.

február 22., 14:54

  • Gazdaság
Donald Trump milliárdos támogatója szerint az európai vezetők ostobasága lenne visszatérni az orosz gázhoz

Donald Trump milliárdos támogatója szerint az európai vezetők ostobasága lenne visszatérni az orosz gázhoz

Harold Hamm úgy véli, az amerikai vállalatok nem vágynak vissza Oroszországba.

február 22., 17:02

  • Címlapon
Orbán Viktor figyelmeztetése után a kereskedők nyitottak a tárgyalásra

Orbán Viktor figyelmeztetése után a kereskedők nyitottak a tárgyalásra

Ha nem sikerül megállapodni, jöhetnek a hatósági árak.

55 perce

  • Címlapon
„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

A magyar politikusok sem hagyták szó nélkül a történteket.

3 órája

  • Gazdaság
Dupla fájdalom a kormánynak: a tavalyi földbe állás után az idei növekedés is kérdéses

Dupla fájdalom a kormánynak: a tavalyi földbe állás után az idei növekedés is kérdéses

Kijöttek az adatok, jelentős mértékben csökkentek a beruházások 2024-ben.

február 24., 08:30

  • Gazdaság
Új csalássorozat terjed a Booking oldalán, 177 millió forintot csaltak ki magyarok tömegeitől

Új csalássorozat terjed a Booking oldalán, 177 millió forintot csaltak ki magyarok tömegeitől

Megjelentek az adathalászok a szállásközvetítő oldalán.

február 25., 11:37

  • Gazdaság
Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak

Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak

Az sem zavarja őket, hogy nálunk most nincs kolbászból a kerítés.

február 22., 10:22

  • Gazdaság
Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek

Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek

A közgazdász szerint a miniszterelnök beszéde a torta újraelosztásáról szólt, nem arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta.

február 24., 07:21

  • Címlapon
Megvan a FIA első áldozata, 16 millió forintnak megfelelő büntetést szabna ki

Megvan a FIA első áldozata, 16 millió forintnak megfelelő büntetést szabna ki

Minden, ami a Formula–1-es teszten történt: áramkimaradás, parkoló busz, zuhanó üvegpanel.

1 órája

  • Gazdaság
Egyre nagyobb a rejtély Warren Buffett meglepő befektetési stratégiája körül

Egyre nagyobb a rejtély Warren Buffett meglepő befektetési stratégiája körül

A 94 éves pénzügyi guru közzétette éves levelét.

február 22., 21:11

  • Gazdaság
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.

február 23., 14:31

  • Gazdaság
Öveket becsatolni, Orbán Viktor elmondta, mi következik

Öveket becsatolni, Orbán Viktor elmondta, mi következik

A miniszterelnök szerint hiába az áttörés a politikában, ha nem tudják megfékezni az inflációt.

február 23., 08:01

  • Címlapon
Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Meglepő eredmény született.

2 órája

  • Gazdaság
Nagy Márton elmondta, mikor érkeznek a hatósági árak

Nagy Márton elmondta, mikor érkeznek a hatósági árak

A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció a legrosszabb dolog a világon.

február 23., 12:03

  • Gazdaság
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.

február 23., 13:19

  • Gazdaság
Közeledik egy fontos határidő a NAV-nál, jelentős segítségre hívták fel az érintettek figyelmét

Közeledik egy fontos határidő a NAV-nál, jelentős segítségre hívták fel az érintettek figyelmét

Az új rendszer csökkentheti a vállalkozások adminisztrációs terheit.

február 23., 10:21