- Gazdaság
- külképviselet
- átláthatóság
- tóth bertalan
- külgazdasági és külügyminisztérium
- külügyminisztérium
Félrebeszél a külügy a külképviseletek offshore ügyeiről
További Gazdaság cikkek
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
Nagyon érdekes védekezést választott a magyar kormány egy láthatóan kínos kérdésben, abban, hogy miért szeretnék megengedni a magyar külképviseleteknek, hogy teljesen átláthatatlan cégeknek adjanak magyar adóforintokat. A taktika az, hogy
Mint korábban írtuk, a kormány egy elég uncsi, uniós pénzügyi szabályokhoz való igazodásról szóló törvénybe biggyesztett bele egy paragrafust arról, hogy mostantól az a cég, amellyel egy külképviselet szerződést köt, automatikusan átláthatónak számítana, vagyis nem kellene ellenőrizni, hogy tényleg átlátható vagy sem.
Pedig a jelenlegi szabályok, többek között az államháztartási törvény és az Alaptörvény szerint nem lehet közpénzt fizetni olyan cégeknek, se itthon, se külföldön, amelyek nem felelnek meg bizonyos átláthatósági követelményeknek (például nem tudni pontosan, hogy ki a cég tulajdonosa).
Mindezt az MSZP-s Tóth Bertalan szúrta ki a törvényjavaslatban, aki küldött is kérdéseket négy minisztériumnak, hogy megtudja, mi a témában érintett miniszterek álláspontja arról, hogy ezentúl bárkinek adhatnának pénzt a magyar külképviseletek.
- Szijjártó Péter külügyminiszternek írt levelében azt kérdezte, hogy mely külképviseletek kötöttek az éppen még érvényes magyar szabályok szerint törvénytelen szerződéseket és hány ilyen szerződésről tud összesen a külügy;
- Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől az ilyen szerződések nemzetbiztonsági kockázatairól érdeklődött a képviselő;
- Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt kérdezte, hogy milyen következménye van az ilyen, alaptörvényt sértő szerződéseknek, kinek a felelőssége visszakövetni, hogy ezek a szerződések tényleg alkotmányellenesek-e, illetve kinek kell büntetőjogi eljárásokat kezdeni az ilyen szerződések miatt;
- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig arról kapott kérdéseket, hogy egyáltalán miért írta bele az NGM a külképviseletekkel kapcsolatos részt a törvénytervezetbe, mennyire lehet tömegesen elterjedt a gyakorlat, hogy a külképviseletek megsértik az államháztartásról szóló törvényt, és hogy a külügytől ki kérte, hogy módosítsák ezt a rendelkezést.
A négy külön levélre egy közös választ küldött a kormány, amelyet Magyar Levente, a külügyminisztérium miniszterhelyettese tolmácsolt. Idézem:
A külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak.
"A külképviseletek fűtésre, világításra és egyéb, a tevékenységükhöz szükséges alapszolgáltatásokra kötnek szerződéseket helyi vállalatokkal. Azt pedig minden bizonnyal Képviselő úr is belátja, hogy számos országban - a belső jogrend állapotából fakadóan - nem lehetséges a szolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterének közhiteles nyilvántartások útján való ellenőrzése. Viszont fűteni, világítani, eseményeket szervezni ezen országokban is kell, ezekhez pedig helyi vállalatokat kell igénybe venni." Ezt írja a miniszterhelyettes. Ennyit, és nem többet.
A válasz nagyon hasonló ahhoz, amit még a mi első cikkünkre írt a külügy. Ez azért nagyon érdekes, mert azt senki nem állítja, hogy a külképviseletek alapítanak offshore cégeket. Ami pedig a válasz második részét illeti, azt már gyakorlatilag bevallotta a külügyminisztérium, hogy a külképviseletek tele vannak a mostani szabályoknak nem megfelelő szerződésekkel, mert sok országban még arra sem sikerül rábírni a cégeket, amelyeknek a szolgáltatásait a külképviseletek meg akarják vásárolni, hogy egy nyilatkozatot adjanak a tulajdonosaikról.
Persze az, hogy nehéz visszakövetni bizonyos országokban a cégek tulajdonosi szerkezetét, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne probléma, ha nem tudjuk, kinek a cége takarít vagy szereli a gázt valamelyik ország magyar nagykövetségén. Mármint, ettől még alighanem nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha mondjuk az orosz titkosszolgálathoz köthető cég szervezné a cateringet a magyar nagykövet fogadásán és nagy diplomáciai botrány lenne, ha amúgy terroristákat finanszírozó helyi oligarcha vállalata szerelné a villanyt a konzulátuson. Ezekre a kérdésekre viszont nem kapni választ, mert a külügy úgy döntött, hogy "a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak."