Kriptodevizás cég tart a budapesti tőzsdére

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szeptember 20-án indította el a hazai kis- és középvállalatokat megcélzó új szekcióját, amelynek Xtend lett az elnevezése, és ahová lényegesen egyszerűbb és olcsóbb a bejutás, mint a prémium, vagy a standard kategóriákba. Úgy tűnik, az első fecskék máris mozgolódnak. Az Index.hu egy kriptodevizákba fektető társaság terveiről hallott.

Egy fiatal és rizikós iparág

A kriptodevizák titokzatos világa nagyon új történetnek tűnik, pedig valójában lassan már egy évtizede elindult. Az iparág rohamosan bővül, ma már a „kapitalizációja”, vagyis a különböző devizák együttes árfolyamértéke nagyobb, mint 200 milliárd dollár.

Az államok, a felügyeletek, a bankok és más közvetítők, hiszen ők kimaradnak a szuperpénzek kontrolljából, felügyeletéből, anyagi hasznából.

Aki jókor szállt be, és befektetőként együtt utazott az eddigi fejlődéssel, nem ritkán a befektetése sokszorosát kitevő hozamokat érhetett el. A bitcoin a legismertebb eszköz, de a rengeteg kriptodeviza nagy előnye, hogy miközben jellemzően nagyon volatilisek, de nem mozognak együtt, így egy vegyes portfólióval viszonylag jól semlegesíthetőek a kilengések. Legalábbis eddig így volt, mert természetesen a múlt semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve.

A blockchain technológia térnyerésének van esélye, és ha így lesz, akkor abból biztosan sokat lehet majd profitálni. Eközben természetesen a kockázatokat is muszáj hangsúlyozni, a szektor még nagyon fiatal, és sokszor kóklerek és hiénák is vadásznak, a pénzszagot érző, de nem hozzáértő befektetők dollárjaira.

Cointresor

A ma még zártkörű részvénytársasági formában működő Cointresor Zrt. ezen a piacon fektet majd be, és azt tervezi, hogy hamarosan tőzsdére lép, és ezzel a kisbefektetők előtt is kitárja a kapuit. Ha minden az alapítók tervei szerint alakul, akkor nemsokára a kisbefektetők ezen a portfólió-befektetési társaságon keresztül részesülhetnek a szektor térnyeréséből. Ráadásul úgy, hogy a cég és a befektetők érdekei azonosak, mert a Cointresor menedzsmentje amolyan sikerdíjként maga is a jó teljesítményből kapja javadalmazását. Mindez egyelőre még csak a jövő zenéje, de a társaság vezetői már megosztották az Index-szel az elképzeléseiket.

Juhász Gergely, a cég elnöke határidős kereskedői háttérrel érkezett, míg az informatikai igazgató, Pasinszky Krisztián programozó matematikus. Mint elmondták, elképzeléseik szerint a Cointresor az összegyűjtött tőkét három elemre tagolja majd. Hatvan százalékot fektet az iparág vezető kriptodevizáiba, 30 százalékot hagyományos pénznemekbe és 10 százalékot a feltörekvő kriptodevizákba, vagy alkalmazásokba. Lássuk az elemeket!

Kriptodevizák: 60 százalék

A portfólió legnagyobb hányadát, 60 százalékot a legismertebb kriptodevizák adják (a tervek szerint a 15-20 legfontosabb deviza). Miközben ma még a kriptodeviza kifejezésről a legtöbbünknek a bitcoin jut eszünkbe, valójában a kínálat rendkívül széles.

A legismertebb gyűjtőoldal, a coinmarketcap.com november 9-én 1199 különböző kriptodevizát jegyzett, amelyet a portál méret (vagyis kapitalizáció) szerint rendez sorrendbe.

A Bitcoin a maga 100 milliárd dollár feletti összesített értékével 50 százaléknál is nagyobb súlyt képvisel az összesen 200 milliárd dolláros piacon. Mellette a dobogóra az Ethereum és a Bitcoincash fért fel, de mivel sokszor naponta két számjegyű százalékkal változik a kapitalizáció ezen a nagyon volatilis piacon, mire ezt a cikket valaki elolvassa, már nagymértékben is módosulatott a piac. Pár napig nézegetve ezt az oldalt, naponta 4-5 milliárd dollárral nőtt, vagy akár csökkent is az összesített kapitalizáció.

Hagyományos devizák: 30 százalék

Ebben a portfóliórészben „hagyományos” pénzek lesznek. Juhász Gergely három devizával tervez, vagyis euróban, dollárban és forintban vezet majd számlát. Ennek a 30 százaléknak két funkciója lesz, egyrészt valamelyest kiegyensúlyozza a kriptodevizák mozgékonyságát, nagyobb kilengéseit, másrészt a későbbi nyilvános társaság életében lesz lényeges, hogy egyfajta állandó likviditás is legyen majd a társaság portfóliójában.

Feltörekvők: 10 százalék

Ez a tized lehet a fűszer, a legkockázatosabb, de egyben a legnagyobb pozitív kilengéssel is kecsegtető elem. A kriptodevizák világában ugyanis rengeteg új ötlet, elképzelés jelenik meg nap, mint nap. Az ilyen, legtöbbször ICO néven összefoglalható projektekkel lehet a legtöbb pénzt keresni. vagy bukni. Ha egy kezdőcég értéke megötvenszereződik, akkor az így elérhető nyereséggel még az is belefér, hogy másik tizenöt (negyven) olyan kriptodevizát válasszon a portfólió-menedzser, amelyik közben nullára leírja magát, vagyis teljesen elhasal.

De mi is az az ICO? Az Initial Coin Offering valami olyasmi, mint

Ha valakinek van egy kriptodevizával kapcsolatos fejlesztési elképzelése, akkor saját devizát (új pénzt) bocsát ki. Egy jellemzőnek mondható matek alapján például a teljes mennyiség 70 százalékát eladja, úgy 30 százalékot megtart magának.

Ha bejön az ötlet, akkor mindenki gazdag lesz, ha a fejlesztés nem sikerül, vagy ha eleve rosszhiszemű csaló volt a fejlesztő, akkor megy a kukába a befektetés. A Cointresornál Pasinszky Krisztián és Juhász Gergely szakértelmére lesz bízva, hogy a végtelen kínálatból megpróbálja, a valóban ígéretes ötleteket kimazsolázni.

Nagy remények, és persze kockázatok

A sok pozitív remény és elképzelés mellett ennél a befektetésnél még a szokásos figyelmeztetéseknél is fontosabb a kockázatokat is hangsúlyozni. Például ezeket:

• a technológiai kockázatokat, vagyis azt, hogy a piac, vagy egyes szereplői ellehetetlenülnek, bizonyos fejlesztési irányok elakadhatnak
• a biztonsági elemeket, a tapasztalatok eddig jók, de nincs ellophatatlan, feltörhetetlen, meghekkelhetetlen rendszer
• a kóklerkockázat magas, sokan eleve visszaélési céllal indítanak újabb alkalmazást, a piac reményei szerint a szabályozás a feltárt esetekből tanul és reagál
• az ellenérdekeltek, vagyis az államok, a felügyeletek, a bankok ereje is vészjósló lehet.

A társaság azonban nagyon bizakodó, abból szeretne nyerni, ahogy a blockchain technológia bekerül a mindennapokba, nem is feltétlenül csak a pénz, a fizetési megoldások területén, de bárhol máshol. Hiszen ezen a hatalmas piacon nagyon sokféle elem található. ma még a fizetési megoldásként jelentkező kriptodevizák a legismertebbek, de bármire készülhetnek közvetítők nélküli, decentralizált, főkönyvi megoldásként értelmezhető kriptoeszközök.

A blockchain technológiát például már ma is alkalmazzák média tartalom megosztására, számítási kapacitással való kereskedelemre, jelszó nélküli autentikációra (is a pénzügyeken kívül).

(Borítókép:  Jay Smith az Etoro nevű szociális kereskedelmi és nemzetközi tőkeközvetítő vállalat kriptodevizákkal foglalkozó trédere - fotó: Luke MacGregor / Bloomberg / Getty Images Hungary )