Eufrozina, Kende
9 °C
25 °C

Többet keresünk, de jobban félünk, mint tíz éve

hun
2017.11.16. 10:20
Bár emelkednek a jövedelmek és javulnak a gazdasági kilátások, a magyarok így is a legelégedetlenebbek között vannak az OECD legújabb jelentése szerint. Az összeállításból az is kiderül, hogy a magyarok fele retteg éjszaka az utcán, Európában sehol nem olyan rossz a biztonságérzet, mint nálunk.

Javult az élet a legtöbb területen Magyarországon a válság éveihez képest, viszont az OECD-országokat tekintve még mindig a magyarok a második legelégedetlenebbek az életükkel, és Európában senki nem fél annyira éjjel az utcán, mint mi – ez látszik az OECD „How's Life?” vagyis „Milyen az élet?” című jelentéséből.

A 460 oldalas jelentés számos mutatón keresztül vizsgálja, hogyan változott az emberek élete az elmúlt 10-12 évben, mind objektíven mérhető mutatókkal, mind abban, hogyan érzik magukat a bőrükben.

A fejlettebb államokat tömörítő szervezet 35 tagállamában általánosan az mondható el, hogy bár az országok már többé-kevésbé kilábaltak a válságból, de azért a gazdaság még nem talált teljesen magára, ahogy az emberek is rosszabbul érzik magukat, mint a válság előtt.

  • A háztartások jövedelme ugyan növekedett általánosságban 7 százalékkal a 2005-ös szinthez képest, de fele olyan lassan növekszik, mint a válság előtt.
  • A foglalkoztatottsági ráta a válság éveinek meredek zuhanása után már magasabb, mint 2007-ben volt, viszont 2015-ben a munkavállalók még mindig sokkal kevésbé érezték magukat biztonságban a munkaerőpiacon, mint tíz évvel korábban.
  • Kevesebben érzik úgy, hogy számíthatnának a barátaik vagy a családjuk támogatására, ha anyagi bajba kerülnének.
  • Három emberből egynek legfeljebb három hónapnyi megtakarítása van.
  • A kormányokba vetett bizalom és az érzet, hogy a polgárok hatással lehetnének a politikára, pedig meredeken zuhant a válság előtti évekhez képest, és csak nagyon keveset javult a válság vége óta.

Arról nem is beszélve, hogy az egyenlőtlenségek még mindig elég nagyok a fejlett országokban: a társadalom jövedelem, iskolázottság, kor, nem és születési hely szerint is elég megosztott.

Javul a helyzet, de a hangulat nem

Magyarország az OECD által mért rengeteg mutató alapján vegyes képet mutat. A legtöbb objektív mutatóban Magyarország már beérte a válság előtti szintet: a jövedelmek a 2006 és 2010 közötti zuhanás után visszatértek a 2005-ös szintre, a hosszú távú munkanélküliség is jelentősen csökkent, sőt, mint tudjuk, munkaerőhiány van, nem is izgulnak a magyarok jobban, hogy elvesztik a munkájukat, vagy nem találnak majd állást, mint mások az OECD-ben. A háztartások jövedelme viszont még így is az egyik legalacsonyabb a 35 ország közül.

Bizonyos mutatókban egész jól állunk, például a magyaroknak csak 3 százaléka dolgozik heti 50 órát vagy többet, míg az OECD-ben átlagosan a dolgozók 13 százalékának kell sokat túlóráznia. Emellett lakhatásra is kevesebbet kell költenünk, mint az OECD-országok kétharmadának lakossága.

Mindezek ellenére a magyaroknál csak a koreaiak elégedetlenebbek az életükkel az OECD-ben,

még a nagyon magas munkanélküliséggel és alacsony fizetésekkel küzdő görögök is jobban érzik magukat a bőrükben, mint a magyarok. A harminc országban, ahonnan van elérhető adat, egy 0-tól 10-ig terjedő skálán átlagosan 7,3-ra értékelték az életminőségüket az emberek, míg Magyarországon ez a szám 6,1.

Mennyire elégedett az életével egy 0-10 közötti skálán?
Mennyire elégedett az életével egy 0-10 közötti skálán?
Grafika: OECD

A mindig mintának tekintett Ausztria a második legelégedettebb ország a csoportban, itt átlagosan kerek 8-asra értékelték az életüket az emberek tavaly.

Más, életminőséggel összefüggő adatokban sem állunk annyira jól, például a magukat egészségesnek érzők arányában Magyarország hátulról az ötödik. A felnőtt lakosok 56,3 százaléka állította azt magáról 2015-ben, hogy jó az egészsége, ami nagy fejlődés a 2005-ös 45 százalékhoz képest, viszont messze elmarad mind az OECD átlagától, mind a többi közép-kelet-európai országtól.

Csehországban például a lakosok 61, Szlovákiában 66, Ausztriában 69 százaléka érzi egészségesnek magát. Az egészség objektív mutatóiban is elég hátul állunk a sorban, a 75,7 éves átlagos várható élettartam a harmadik legalacsonyabb az OECD-országok között.

Azok aránya, akik jónak tartják az egészségi állapotukat.
Azok aránya, akik jónak tartják az egészségi állapotukat.
Grafika: OECD

Abban is elég rosszul állunk, hogy mennyire érezzük úgy, hogy támaszkodhatunk a családunkra vagy barátainkra. A magyarok 84,2 százaléka mondta azt, hogy lenne, aki segítené, ha baj van, ami a második legalacsonyabb arány Európában és az ötödik legalacsonyabb az OECD-tagországok között.

Félelem és reszketés

Ezeket persze a magyar pesszimizmus vagy objektív fejlettségi lemaradás számlájára lehet írni, viszont van egy mutató, amiben viszonylag értelmetlenül lóg ki Magyarország, ez pedig a szubjektív biztonságérzet.

A magyaroknak csak a fele, egész pontosan 50,7 százaléka érzi magát biztonságban este az utcán.

Ennyire egy európai országban sem félnek az emberek. Egy OECD-ország van csak, ahol rosszabb a mutató, Mexikó, ahol a drogkartellek tényleg halomra lövöldözik az embereket, és ahol az OECD-ben a legmagasabb a gyilkosságok aránya. Ott 100 ezer lakosra majdnem 18 erőszakos halál jut, ehhez képest Magyarországon kevesebb mint kettő.

Azok aránya, akik biztonságban érzik magukat az utcán éjszaka
Azok aránya, akik biztonságban érzik magukat az utcán éjszaka
Fotó: OECD

A magyaroknál folyamatosan romlott a helyzet az elmúlt tíz évben, viszont a 2014–16-os időszakban meredekebben, mint korábban. Hogy ez miért van, arra az OECD tanulmánya sem szolgál magyarázattal, mi pedig csak találgatni tudunk.

Viszont legalábbis érdekes kérdés, hogy a kormányzati menekültellenes félelempropaganda – amelynek hatására kerekeket szúrnak ki és idegenekre hívják a rendőrséget olyan falvakban, ahol nem is járt még bevándorló – mekkora szerepet játszik abban, hogy a magyarok egyszerűen nem érzik magukat biztonságban. Azt mindenesetre korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a magyarok kiugró mértékben rettegnek a migránsoktól.

Borítókép: szarvas / Index.