Javul az élet, de nem örülünk neki

Pénteken megjelent a KSH A háztartások életszínvonala című kiadványa a 2016-os évről, amiből többek között kiderül, hogy

• a magyar lakosság reáljövedelme egy év alatt 3,8 százalékkal nőtt,
• kicsit nőtt a munkából megszerzett pénz aránya a juttatásokhoz és más transzferekhez képest,
• minden szegénységi mutató csökkent, különösen a munkaszegénység
• 2016-ban átlagosan négy százalékkal fogyasztottunk többet, mint egy évvel korábban,
• A lakosság évek óta 10-ből kb. 6-osra értékeli az életét, ez 2016-ban sem változott jelentősen.

2016-ban a háztartásoknak több pénze volt átlagosan, mint 2015-ben, ráadásul - ahogy az ábrán is látszik - a teljes jövedelmen belül a munkajövedelmek aránya az előző évihez képest 69-ről 70,1 százalékra nőtt, míg a társadalmi jövedelmeké (transzferek, szociális juttatások) 29, százalékról 28,3 százalékra csökkent. Az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forint volt.

2015-höz képest 2016-ban az egy főre jutó bruttó munkajövedelem az előző évihez képest 6 százalékkal, 1 millió 54 ezer forintra nőtt, az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki, 1,9 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A nettó jövedelem 1 millió 199 ezer volt, ami a bruttó esetén 4,4, nettó esetén 4,2 százalékos növekedést jelent. A reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt 2016-ban.

Csökkent a szegénység

2012 óta a szegénységet mérő statisztikák csökkenő trendet mutatnak, ez a csökkenés pedig folytatódott tavaly is. 2016-ban összesen 2 millió 465 ezer embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintette a szegénység legalább egy dimenziója. A legnehezebb helyzetben lévők száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki.

A magyar lakosság

• 13,4 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt a relatív szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. A szegénységi küszöb 2016-ban egyfős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt, 5,1 százalékkal magasabb egy évvel korábbinál.
• 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, ez 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb javulás a váratlan kiadások fedezésére vonatkozóan történt: míg 2015-ben a háztartások 50,7 százaléka nem tudott finanszírozni egy váratlan kiadást, addig 2016-ban a háztartások már csak kevesebb mint egyharmada (31,4 százalék) küzdött ezzel a problémával.
• És csökkent a munkaszegénységben élők aránya is : 2016-ban a teljes népesség 4,9 százaléka (468 ezer fő) tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába,  így ebben a kategóriában 1,2 százalékpontos a mérséklődés 2015-höz viszonyítva.

Ez utóbbi kategóriában elég látványos a javulás, ami valószínűleg egyrészt a közmunkának, másrészt pedig az elsődleges munkaerőpiacon létrejövő új munkahelyek hatásának tudható be. Alacsony munkaintezitásúnak azok a háztartások számítanak, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok éves átlagban a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték kereső munkával. 

Az külön jó hír, hogy a 18 év alattiak helyzete átlagon felül javult: ebben a korcsoportban a jövedelmi szegények aránya 5,1 százalékponttal csökkent. A gyerekes háztartások körében 3,5 százalékponttal csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya.

Olcsóbb volt a megélhetés, több maradt fogyasztásra

Tavaly a háztartások átlagosan 1 millió 22 ezer forintot költöttek el, ami négy százalékos ugrást jelent a fogyasztásban 2015-höz képest. A legfelső jövedelmi ötödben élők 3,6-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag kevesebb mint felét (47,8 százalékát), a legfelső ötödben élőké annak 1,7-szeresét tették ki.

A legtöbbet élelmiszerre és (alkoholmentes) italra, lakásfenntartásra és rezsire, valamint közlekedésre költött a lakosság (átlagosan 246,5, 215,7 és 117,5 ezer forintot átlagosan fejenként évente).

A megélhetéssel kapcsolatos költségek – az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított kiadások – összes fogyasztási kiadásból mért aránya tovább csökkent, 2016-ban a kiadások 56,7 százalékát tették ki, ez 3,7 százalékponttal alacsonyabb a vizsgált időszak alatt mért 2012. évi, negatív csúcsnál (60,4 százalék), aminek hatására nőtt a háztartások szabadon felhasználható jövedelme.

Az elmúlt hat évben mind az elektromos áram, mind a vezetékes gáz részaránya csökkent a rezsikiadásokban (előbbié 33,5, utóbbié 35,1 százalékra, így 2016-ban legnagyobb hányadban már a vezetékes gázra költöttek a háztartások), de a szilárd tüzelőanyag részaránya közel 20 százaléka nőtt, amivel ez a harmadik leggyakoribb tételnek számít az energiakiadásokban. A magyar háztartások fűtési módozataiban 2010 óta a legszembetűnőbb változás a gázfűtéssel rendelkező háztartások arányának csökkenése volt.

Hogy vagy? Kösz, közepesen

A felmérésben a KSH azt is megkérdezi az emberekről, hogy hogyan értékelik a saját életüket, tehát hogy hogy érzik magukat általánosságban. Az élettel való elégedettség átlagértéke 2017-ben – egy 0-tól 10-ig terjedő skálán – a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,09 pont volt, ami nagyjából megegyezik a korábbi évek adataival, sőt kis romlást is mutat (2013: 6,11; 2015: 6,10; 2016: 6,10).

Az elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, az átlagérték a 16–24 évesek körében a legmagasabb (6,75), és a 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb (5,29).

Az is kiderült, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jobban bízik az emberekben. A korábbi évektől eltérően az emberekbe vetett bizalom tekintetében kirajzolódik egy életkori lejtő: a 16–24 évesek átlagosan 5,44 pontra értékelték bizalmukat, ezzel szemben a 75 évesek és annál idősebbek csupán 4,78-ra.

A közterületen való biztonságérzet viszont az elmúlt években folyamatosan javult Magyarországon a KSH szerint. A községben élők 82,6, a budapestiek 79,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében. Érdekes, hogy az OECD tanulmánya ennek pont az ellenkezőjét hozta ki nemrég.

Borítókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images