Eurostat: A magyarok harmada súlyos nélkülözésben él
További Gazdaság cikkek
-
Visszaélnek a Fővárosi Vízművek nevével, adathalász üzenetekkel próbálják átverni az ügyfeleket
- Telefonos csalásra figyelmeztet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
- Nagy Mártonék komplex lépéssorozattal küzdenek az árnövekedés ellen
- Lecsapott a fővárosi kormányhivatal, súlyosan megbüntették a Foodorát
- Vizsgálatot indított a bankautomatákat üzemeltető Euronettel szemben a GVH
A magyarok 32 százaléka élt súlyos nélkülözésben 2016-ban – írja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ezzel az unió sereghajtói között vagyunk, csak a románoknál (50 százalék), bolgároknál (48 százalék) és görögöknél (36 százalék) él több szegény.
Az uniós átlag 16 százalék, azaz az EU 75 millió állampolgára tapasztalja meg a súlyos nélkülözést. A legjobban az északi államok teljesítenek, Svédországban a lakosságnak 3, Finnországban 4, Luxemburgban 5, Dániában 6 százaléka él ilyen szegénységben.
Ezek a számok úgy jönnek ki, hogy megkérdezték az országok állampolgárait, hogy egy listából válasszák ki, hogy mi az amit nem tudnak megengedni maguknak. A listán a következők szerepelnek:
- váratlan kiadások finanszírozása
- évente egy hét nyaralás
- minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
- hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
- az otthona melegen tartása
- egy autó
- az elhasznált bútorok cseréje
- az elhordott ruhák lecserélése újakra
- két pár cipő, a saját méretében
- hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
- rendszeres kikapcsolódás
- havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
- internet
Aki ebből a listából öt elemet nem engedhet meg magának, az súlyosan nélkülözőnek számít. Az Eurostat a gyorsjelentésében kiemelte, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezők között jóval többen vannak azok, akiket érint ez a jelenség. Az EU állampolgárai közül az alacsonyan képzettek negyede, a közepesen képzetteknek 14 százaléka, a magasan képzetteknek pedig csak 5 százaléka él súlyos nélkülözésben.
Trükkök százai
A szegénység mérésének rengeteg eszköze van, mindegyik más és más társadalmi jelenségekre mutat rá. Magának az uniós statisztikai hivatalnak is van egy másik módszertannal készülő becslése: októberben írtunk arról, hogy az Eurostat szerint a magyarok 14,5 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 16,2 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 8,2 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A magyar statisztikai hivatal az éves jelentésében többek között azt írta, hogy a magyar lakosság 14,5 százaléka él súlyos nélkülözésben.
Javul az élet, de nem örülünk neki
A reáljövedelem, a fogyasztás nőtt, a szegénység pedig csökkent tavaly, de mégis csak közepesre értékeli az életét magyar. Így éltünk 2016-ban a KSH új tanulmánya alapján.