Mészárosnak és Tiborcznak kell a legkevesebbet versenyeznie a közbeszerzésekért

A múlt hét egyik nagy híre volt, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint súlyos szabálytalanságok történtek az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert uniós pályázatoknál, a Tiborcz István tulajdonában lévő cég pályázatait ugyanis az Elios egyik másik tulajdonosa, Hamar Endre készítette elő egy másik cégén keresztül.

Ennek kapcsán a magyar közbeszerzési rendszert és annak legsikeresebb szereplőit régóta közgazdasági alapossággal figyelő Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) egy érdekes minielemzést közölt arról, hogy a NER legnagyobb oligarchái közül kinek kellett a legkevesebbet vacakolnia a piaci versennyel, amikor állami megbízásra pályázott.

A Korrupciókutató ehhez megvizsgálta a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos cégei által elnyert 253 közbeszerzés adatait, és megnézte, hogy mennyivel volt olcsóbb a nyertes pályázó ajánlata, mint amennyibe a pályázatot kiíró becslése szerint kerülne a beruházás.  A feltételezés az, hogy minél nagyobb a verseny egy pályázatért, annál jobban alá akarnak a pályázók menni a megrendelő becslésének, vagyis a győztes pályázat jóval a becslés alatt fogja elvállalni a beruházást. 

A Korrupciókutató tanulmánya szerint 2010 és 2016 közötti 69 ezer közbeszerzésnél ez az arány az olyan pályázatoknál, ahol legalább 6 versenyző volt és minimális volt a korrupciós kockázat, 31 százalék volt, vagyis a nyertes a verseny miatt 31 százalékkal alacsonyabban vállalta el a projektet, mint amennyibe a kiíró előzetes becslése szerint az került volna. Ez az arány viszont a vizsgált négy üzletember közbeszerzéseinél nagyon mélyen az átlag alatt volt. 

Ahogy az a grafikonon látható, Garancsi István cégeinek kellett a legjobban alá mennie az előzetes becsléseknek, közel 6 százalékkal, Simicska cégeinek már csak 1,5 százalékkal, míg Tiborcz István cégének még ennél is kevesebbel, csak 0,75 százalékkal ar eredetileg gondolt ár alatt megkapták a beruházást.

Mészáros Lőrincnek pedig gyakorlatilag semennyit (0,12 százalékot), vagyis annyiért csinálta meg a projektet, amennyibe az a kiíró becslése szerint került, de nem nagyon kellett árban versenyeznie azért, hogy megnyerje a pályázatot.

Ez még annál is kevesebb versenyt feltételez, mint ami az amúgy verseny nélküli, és ezért magas korrupciós kockázattal bíró pályázatoknál általában szokás, mert még ezeknél is legalább 0,5 százalékos áresés szokott lenni. A Korrupciókutató elemzéséről a NER legnagyobb közbeszerzés-nyerteseiről itt írtunk részletesebben.