Összeomlott Nagy-Britannia egyik legfontosabb cége
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
Nem hallott még soha a Carillion nevű brit cégről? Nem az ön hibája, sok brit polgár sem hallott sokat róla, vagy tudta pontosan, hogy mit csinál. Legalábbis addig, amíg január 15-én felszámolás alá nem került a cég, és ki nem derült, hogy
A Carillion hivatalosan egy építőipari magáncég, a második legnagyobb ilyen Nagy-Britanniában, amelynek rengeteg állami megbízása van. Így kórházakat, utakat, vasutakat épít és tart karban – köztük például a HS2 gyorsvasút projekt egyik kivitelezője. De valójában ennél sokkal nagyobb a jelentősége, mert ez a cég
- üzemeltet menzát 218 brit iskolában, és így etet 30 ezer gyereket naponta;
- takarít, főz és karbantartási munkákat végez a brit börtönök felében;
- és 50 ezer brit katona szolgálati lakását kezeli.
A cégnek nagyjából 450 állami vagy önkormányzati szerződése van a szigeten, 20 ezer embert foglalkoztat Nagy-Britanniában, és még 23 ezret külföldön: első sorban Kanadában, a Közel-Keleten és a Karibi-térségben. Emellett számos másik cég is függ a Carilliontól, a Guardian szerint nagyjából 30 ezer beszállítónak és alvállalkozónak tartozik a cég.
Pontosabban foglalkoztatott, mert mára teljesen maga alá temette a 1,5 milliárd fontot (521 milliárd forintot) kitevő adóssága. Hogy mekkora bajt jelent a cég összeomlása, azt jól jelzi, hogy
és hogy mit kezdjenek azzal a pár ezer dolgozóval, aki elveszítette a munkáját és a nyugdíjasokkal, akiknek a megtakarításai a cég nyugdíjalapjával együtt veszélybe kerültek.
Szép csöndben túl nagyra nőtt
A brit sajtó az összeomlás hírére jelentős energiákat fordít arra, hogy feltárja, mi is történt valójában a céggel. A BBC cikke szerint a legvalószínűbb válasz az, hogy egyszerűen túl nagyra nőtt, túl sokat akart és ezért sok kockázatos szerződést kötött, amikkel végül megégette magát. Több beruházása van például a cégnek a Közel-Keleten, részt vesz például a 2022-es katari focivébé építkezésén, viszont ezekből a projektekből csak késve fizették ki a céget, így pénzügyi problémákba került. A költségek elszálltak, fizetni kellett, így a cég egyre nagyobb adósságokat halmozott fel, amelyek egy idő után tarthatatlanná váltak.
De otthon is volt több félresikerült projektje, amelyek miatt elszálltak a költségek. A kegyelemdöfést valószínűleg három brit projekt adta meg: a 350 millió fontból épülő sandwelli Midland Metropolitan kórház és a 335 milliós beruházást jelentő Royal Liverpool kórház, amelyeknek az átadása egy évvel elcsúszott különböző műszaki problémák miatt. Volt továbbá egy 745 millió fontot útépítési projekt Aberdeen környékén, ahol nemcsak nem készültek el időre, de az építőket még a környezetvédelmi hatóság is megbüntette.
Az, hogy a Carillion bajban van, nem volt teljesen újdonság: a cég háromszor rontotta a profitkilátásait az elmúlt öt hónapban és több mint egymilliárd fontot kellett leírnia a szerződéseiből. A rossz hírekre pedig a cég részvényárfolyama tavaly nyáron zuhanni kezdett, aminek következtében a Carillion piaci értéke csaknem megfeleződött.
Válságtanács
A Carillion csődje elég nagy csapás annak a pár tízezer embernek, akiket így vagy úgy érint a dolog. David Lidington, a miniszterelnökségi hivatalnak megfelelő Cabinet Office-t vezető miniszter a BBC-nek azt mondta, több helyről hallotta a kormány, hogy akadoznak olyna szolgáltatások, amelyekhez a Carillionnak köze van, a dolgozók pedig a munkahelyükre beérve tudták meg, hogy olyan már nincs nekik igazán. A kormány mindenesetre most igyekszik kifizetni a cég dolgozóit, beszállítóit és alvállalkozóit, és dolgozik azon, hogy valahogy fenntartsa a cégnek kiszervezett szolgáltatásokat.
Hogy mennyien fogják elveszíteni az állásukat a csőd miatt, az egyelőre kérdés. Azoknál a beruházásoknál, ahol a Carillion egy konzorcium részeként dolgozik, nem kizárt, hogy a többi vállalat át tudja venni a cég alkalmazottainak egy részét, az állami szolgáltatásoknál pedig akár az állam vagy az önkormányzat válhat a dolgozók új munkaadójává. De ezek egyelőre csak lehetőségek, hogy mennyire lesznek kivitelezhetők, és hogy hány embernek tudnak így segíteni a 20 ezerből, az kérdés marad.
Nemcsak a dolgozókra kell odafigyelni, a cég nyugdíjalapjától is sok ember megélhetése függ, jelenleg pedig ez az alap is 600 millió fontos deficittel működik. Az alap kezelését jelenleg az állami nyugdíjvédelmi alap vette át.
Ami ezután következik, az a felszámolás és a vita. A Carillion eszközeit a PwC tanácsadócég segít majd értékesíteni, amely a kormányzattal is kapcsolatban van. Emellett pedig már biztos, hogy elindul majd egy parlamenti vizsgálat arról, hogy hogyan válhatott a brit állam ennyire függővé egy cégtől.
Biztos, hogy a Carillion-ügy nagy politikai vitákhoz is vezet majd. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője például a Facebookon megjelent videóüzenetben azt mondta, hogy a cég összeomlása jelzi, mennyire fenntarthatatlan az a rendszer, hogy minél több közszolgáltatást privatizál az állam.